Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 16. Valter
Veszprém
27°C
2024. július 16. Valter
Veszprém
27°C

A magyar pizza, amit a második világháború formált ilyenné

2023. július 22. 21:56 // Forrás: Greendex
A magyar tengerhez dukál a magyar pizza, a tenger gyümölcsei helyett a tehén gyümölcseivel. Na, de ne viccelődjünk a sajtos tejfölös lángossal, mert ha máshogy forogtak volna a történelem fogaskerekei, a pizza mellett akár a lángos is meghódíthatta volna a világot.

Tekintsük meg a lángos eredetét, azt, hogy miként befolyásolta történetét a második világháború, és hogy bizony mennyi kalóriát tartalmaz legkedveltebb strandételünk!

A lángos római vagy török eredetű? Nem, magyar!

A lángos a magyar konyha hagyományos, lágy kelt tésztából készülő, sült lepénye. Az élesztővel és tejjel felfuttatott kör alakú finomságot az 50-es évektől kezdve szinte kizárólag olajban sütik ropogósra. A 70-es évektől megváltoztathatatlanul bevette magát a strandételek trónjára. Az eredete korábbra nyúlik vissza. Mint sok minden másra, a lángosra is rákenik, hogy a római korból származik. Ez annyiban igaz, hogy a rómaiak is sütöttek kenyeret, ezzel ki is fújt.

Jobban közelít az igazsághoz az az álláspont, amely szerint az étel a török hódoltság eredménye, de ezt is érdemes visszafogottan kezelni. Az valós, hogy az oszmán birodalomban is jellemző lehetett a könnyed kelt tészta, de sokkal inkább a kora újkor magyar jellegzetességének, mintsem török eredetűnek kell tekintenünk. Ezekben a zivataros századokban teljesedett ki a búzatermelő paraszti kultúra, és vele együtt a ma ismert, finom lisztből kovásszal kelesztett, levegős kenyér. Nem elhanyagolható, hogy a magyar tájak kiváló minőségű búzát termettek.

1965-ben feltehetően Budapesten egy hölgyet szolgálnak ki burgonyás lángossal. Forrás: Fortepan/Bauer Sándor1965-ben feltehetően Budapesten egy hölgyet szolgálnak ki burgonyás lángossal. Forrás: Fortepan/Bauer Sándor

A kenyérsütés finom mellékterméke

A lángos a kenyérsütés mellékterméke. Ha úgy mondom, langalló, sokunk szeme felcsillan, és össze is áll a kép. Anno a kenyérkészítés komoly munka volt. Jellemzően 5–7 napra előre sütöttek kenyeret, de hogy aznap ne maradjanak éhesek, és ne is menjen kárba a maradék tészta, langallót sütöttek. A dagasztóteknő oldalára tapadt kenyértészta maradékából hevenyészett lepényeket formáltak, és amíg a 3–5 kilós vekni lassan sült a kemence mélyén, addig a külső oldalra kihúzott parázson „meglángolták” a kelt tésztát. A kenyérsütés napján általában ez szolgált reggeli gyanánt, vagy magában, vagy módosabb gazdák zsírral, tejföllel, hagymával ízesítették.

És ezzel el is jutottunk a ma szerencsére ismét reneszánszát élő langallóhoz. Többnyire vásárokon hódít, bár a lángoshoz hasonlóan igazából ezt is bárhol lehetne fogyasztani.

Jó, belátom, kicsit túlzás azt állítani, hogy a lángos a pizzához hasonlóan meghódíthatta volna a világot. De ha jobban megnézzük a langallót, egy kelt tésztából készült, kemencében sütött, tejföllel, sajttal, kolbásszal megpakolt finomságot látunk, ami azért nem sok mindenben tér el egy bianca pizzától.

Hogyan befolyásolta a második világháború a lángost?

A konyhában az 1950-es évekig kizárólag zsírral főztünk. Az étolaj 18. századi találmány. A 20. század elején is főként szappanfőzés és festékgyártás alapanyagaként szolgált. Az 1940-es évek és a második világháború okozta élelmiszerhiány miatt helyettesíteni kellett a disznózsírt, így az étolajhoz nyúltak, ekkor született a margarin is. A háború után megmaradt az olcsó növényi zsiradék, így ezután a mezőgazdasági ipar is átállt napraforgótermelésre és étolajsajtolásra.

Az 50-es évektől eredeztethető a bő olajban való sütés. Az évtized végén már kisiparosok kínálták olajban kisütött lángosukat piacokon, vásárcsarnokokban. Igazán népszerűvé a 70-es évektől vált, ezután a magyar strandok kirobbanthatatlan szereplője lett.

Az 1981-es balatonfűzfői büfékínálat ma is megállná a helyét.Az 1981-es balatonfűzfői büfékínálat ma is megállná a helyét.

Az a bizonyos étolaj

A lángos árának dilemmájába nem mennénk bele… Reális az a kép, amit balatoni vendéglátósok meséltek, miszerint anyag-, munka- és energiaár tekintetében egy pizza és egy lángos nem igazán tér el.

A világ étolajtermelése kicsit több mint 20 millió tonna, aminek 2021-ben több mint 50%-át Ukrajna és Oroszország adja. Ez rá is mutat az áremelkedés okára. Egyébként Magyarország nem áll rossz helyen, 700 ezer tonnás termelésünkkel a világpiac 3,4%-át képviseljük.

Figyeljünk oda, mennyire forró az olaj!

2019-ben a Nébih alaposan ellenőrizte a balatoni lángosozókat, ekkor hívták fel a figyelmet az olajban sütés, pontosabban az égett ételmaradékok káros, rákkeltő hatására.

A problémát az akrilamid vegyület jelenti, amely a szénhidráttartalmú élelmiszerekben természetes módon keletkezik, ezek magas hőmérsékleten (120°C felett) történő hevítésekor alacsony nedvességtartalom mellett. A magyar élelmiszer-biztonsági szabályzat azt is előírja, hogy a sütéskor keletkező és felhalmozódó égett részecskék nem haladhatják meg az összes olaj 30%-át. Szerencsére a balatoni büfék jócskán az érték alatt maradtak. A használt olajból származó káros anyagok jó részét nem lángossal, hanem hasábburgonyával visszük be, így erre is érdemes odafigyelni.

vehir.hu
további cikkek
A balatoni fehérborok közt a legjobb a Veszprémi Érsekség Mandorlája A balatoni fehérborok közt a legjobb a Veszprémi Érsekség Mandorlája A 2024-es esztendő legjobb balatoni fehérborának választotta a Balatoni Szövetség a Veszprémi Érseki Pincészet 2023-as Mandorla Savignon Blanc borát. Sőt, a pincészet egy arany- és két ezüst minősítést is bezsebelt a XXI. Balatoni Borok Versenyén. 2024. június 14. 11:25 Idén nyáron is felépül a „borfalu” az Óváros téren Idén nyáron is felépül a „borfalu” az Óváros téren Ezen a nyáron sem marad borfesztivál nélkül Veszprém, július 12. és 21. között érkezik a VeszprémFest immáron állandó kísérőrendezvénye a Rozé Rizling Jazz Napok az Óváros térre, ahol a zenei felhozatalban visszatér néhány klasszikus elem, gasztronómiailag pedig még inkább az uralkodó trendekhez igazították a kínálatot. 2024. június 12. 14:47 Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Azt mondják, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó. A konyhában minden bizonnyal tényleg így van, de ha egy közel kétszáz évre visszatekintő éttermet élesztenek újjá hasonló szellemiséggel, mint egykor működött, ez az alaptétel ugyancsak érvényes. Legalábbis Veszprémben a Kiskuti csárdában sikerült, ami hétvégén nyitott meg, miután az Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően felújították és újra élettel töltötték meg. 2024. június 3. 16:37 A Balaton kedvenc fagyijai közt a veszprémi Füge fagyiudvar egyik alkotása A Balaton kedvenc fagyijai közt a veszprémi Füge fagyiudvar egyik alkotása Tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Balaton Fagyija gasztroversenyt, ahol a Füge fagyiudvar pstós, ricottás fügefagyija különdíjas lett. 2024. május 13. 10:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.