történelem

Egy érdekes történet a rendszerváltáskori újságírás kulisszái mögül Darcsi István tollából.

Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.

Hideg- és melegfrontok jönnek-mennek felettünk az idei márciusban, ez pedig leginkább orvosmeteorológiai szempontból jelent kihívást. Éppen tíz éve viszont egy másik, szintén az időjáráshoz kapcsolódó esemény állította komoly kihívás elé Magyarországot, ahol a legkisebb probléma volt az, hogy éppen fáj-e a fejünk a fronttól. A hó miatt elzárt települések, utakon ragadt autók, belügyminisztériumi SMS-ek. Ez történt 2013 március idusán.

A 2022-es Balaton Sound annyira erős bulira sikeredett, hogy a túlparton a tihanyi szeizmológiai obszervatóriumban a műszerek egy kisebb földrengést is detektáltak. Persze ezt csak a rendkívül érzékeny műszerek észlelték, de el lehet képzelni, ha néhány ezer ember ugrálásától már beremeg a föld, milyen erők lehetnek ott, ahol kontinens nagyságú kőzetlemezek feszülnek egymásnak! A törökországi földrengésekről érkező megrázó képek sokat elmondanak ezekről az erőkről, de nem kell ilyen messzire menni, 1985-ben Veszprémtől néhány kilométerre is akkora földrengés pattant ki, ami házakat döntött össze.

Rendszeres vendégírónk, Kovács Győző ezúttal a 100 évvel ezelőtti Veszprémbe vezeti el olvasóinkat. Abba az időbe, amikor Veszprém szó szerint behavazott. Sok helyen a tetőcserépig ért a hó, vonatok akadtak el, utcákat torlaszolt el, de egy korabeli újságcikk megemlékezik egy veszprémi kocsmáról is, ahová négy napig szorultak be a hó miatt a férfiak, szerencsére a pincébe vezető lejárat szabad maradt...

Számos középkori írásos emlék említ egy templomot a veszprémi Várban, aminek a tornya ma már nem emelkedik a magasba. Ez persze nem olyan meglepő annak tükrében, hogy az évszázadok alatt számos épületet bontottak le, vagy alakították át, viszont ennek a templomnak a maradványait még ma is keresik a régészek, pontos helye pedig máig találgatások tárgyát képezi. Pátkai Ádám Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum régésze a Veszprémi Szemlébe írt cikkében igyekezett a fellelhető dokumentumok és logikus következtetések alapján elhelyezni az egykori épületet.

Valójában nem is rendes tó, csak egy kis víztározó volt a Baloch-tó, amit az esővíz táplált a mai Vörösmarty tér helyén álló mélyedésben, de a 19. század végén egy tűzvész miatt eltűnt és ma már csak egykori térképekből és feljegyzésekből tudjuk, hogy valaha létezett. De hogyan győzhetett a tűz a víz ellen? Igazából éppen ellenkezőleg történt.

Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.