történelem

A Benedek-hegy alatti utcát, ami ma már inkább egy kedvelt sétaút, mint forgalmas ipari rész hivatalosan Tobak utcának hívják. Az elnevezés nem véletlen, hiszen valamivel több, mint 100 éve még javában tevékenykedtek a bőrkészítők itt. Őket hívták tobakosoknak, a Laczkó Dezső Múzeum által szervezett piknik-sorozat első állomásán pedig az ő történetüket lehetett megismerni szombaton.

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.

A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.

Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.

Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Kilián László írása az eltűnt, de nem elfeledett veszprémi épületekről.

Volt idő, amikor még februárban is volt tél, hideg is, hó is, sőt a leghidegebb és leghava-sabb téli időszakok általában februárra estek. A veszprémi meteorológiai megfigyelések törté-netében a leghidegebbet 1917. február 9-én reggel 7 órakor jegyezték fel, az Angolkisasszo-nyok által működtetett meteorológiai állomás hőmérője mínusz 28,4 C-fokot mutatott. Az elmúlt 105 évben városunkban ilyen hideg nem fordult elő.

Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője - vasárnap lesz hetven éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket.