A Pannon Egyetemen járt a Magyar Honvédség parancsnoka
A Pannon Egyetemen járt a Magyar Honvédség parancsnoka
Egy ország stabilitása akkor biztosított, ha a civil társadalom, a kormányzat és a katonaság képzeletbeli háromszöge egyensúlyban van, mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz, altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka szerda délelőtt a Pannon Egyetemen tartott előadásában. Kitért arra is, milyen stratégiai lehetőségei vannak Magyarországnak akkor, amikor a szomszédban éppen két azonos kultúrájú és történelmű ország áll háborúban egymással, valamint több információt is megosztott a hallgatókkal a javában zajló magyar haderőfejlesztés részleteiről.
Tizenöt fiatal vonult be katonának
Tizenöt fiatal vonult be katonának
Tizenöt huszonéves fiatal kezdte meg a katonai alapkiképzést hétfő reggel a veszprémi Toborzó Központban. A nyolchetes kiképzésen a fizikai felkészítés mellett olyan, a katonai hivatáshoz kapcsolódó képességeket is elsajátítanak majd, mint a bajtársiasság, a katonai hierarchia és viselkedésminták helyes alkalmazása, valamint betekintést nyernek majd a különböző hadtestek feladataiba, hogy aztán az alapképzés után ennek a tudásnak a birtokában dönthessenek arról, hogy milyen területen folytatnák pályafutásukat.
Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romuluszt első látásra nem sok minden különbözteti meg egy átlagos katonától. Interjúnkkor is ugyanolyan terepszínű gyakorlóruhában jelent meg, ahogy bármelyik másik katona. Közelebbről megnézve a felvarrókat azonban szembetűnik, hogy altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával állunk szemben. Veszprémi látogatásakor egy ikonikus helyen, a MH Légierő Parancsnokságon, vagy ahogy sokan ismerik, a „Sziklában” beszélgettünk toborzásról, Veszprém stratégiai szerepéről a honvédelemben és a szomszédban dúló háborúról is.