Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Érkezik az ötödik Holtszezon: fókuszban az irodalom és annak határterületei

2026. január 15. 22:48
Február 20. és 22. között immár ötödik alkalommal válik Veszprém belvárosa a Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál pezsgő helyszínévé. A többnapos esemény ezúttal is a kortárs irodalom, a társművészetek és a popkultúra határterületein mozogva kínál sűrű és sokszínű programot. Itt lesz Tóth Krisztina, Vecsei H. Miklós, Visky András, Tóth Marcsi, és még sokan mások... Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

A Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál idei programját bemutató sajtótájékoztatón elsőként Muraközy Péter, Veszprém alpolgármestere megjegyezte: bár újévi fogadalma, hogy hosszabb beszédeket mondjon a város sajtótéjékoztatóin, úgy véli, az elmúlt öt évben valójában már mindent elmondtak arról, miért különleges és fontos a Holtszezon.

Kiemelte, hogy a fesztivál helyi kezdeményezésként indult, és ez az egyik legnagyobb erénye: valódi veszprémi ügy, amely az Európa Kulturális Fővárosa program lezárulta után is életképes maradt. Hangsúlyozta, hogy a fesztivál évről évre fejlődik, majd köszönetet mondott a szervezőknek a következetes, közösségépítő munkáért.

A fesztivál főszervezőjeként Varga Richárd szólt a közönséghez. Elmondta: a Holtszezon minden évben valamiféle tematika mentén épül fel, az idei év legfontosabb jellemzője az organikus fejlődés és az egyre erősödő együttműködések hálózata. Kiemelte, hogy idén három Margó-díjas szerző is szerepel a programban, köztük Visky András, Kemény Lili és Tóth Marcsi. A fesztiválra érkezik Tóth Krisztina és Vecsei H. Miklós is: utóbbi Közel lenni című, mindössze ezer példányban megjelent, különleges kiadványa a fesztivál záróeseményéhez kapcsolódik. Simon Márton több programmal érkezik, köztük versműhellyel.

Varga Richárd hangsúlyozta: küldetésüknek tekintik, hogy a kortárs irodalmat a fiatalabb generációkhoz is közelebb hozzák, akár a popkultúra – például a Stranger Things világa – felől. A zenei program kapcsán kiemelte a feltörekvő, magyar nyelven alkotó előadók szerepeltetésének fontosságát, valamint az irodalom és zene határterületein mozgó produkciókat.

Tóth Marcsi író, a 11. Margó-díj nyertese is felszólalt. Elmondta, hogy vidéki származású alkotóként különösen fontos számára, hogy a fővároson kívül is erős, élő irodalmi közeggel találkozzon. Bár korábban még nem járt a Holtszezonon, a fesztivál szellemisége és programja már az előzetes tájékozódás során is meggyőzte. Felidézte, hogy első könyvén tizennégy éven át dolgozott, következetesen ragaszkodva saját belső hangjához. A kötet szakmai elismerések sorát hozta számára. Mint mondta, legnagyobb vágya az volt, hogy a könyv ne maradjon észrevétlen – ez az álma mára egyértelműen teljesült.

A sajtótájékoztatón Patkó Ágnes, a Magyar Krimifesztivál képviseletében beszélt. Elmondta, hogy a kortárs magyar krimi az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, amit a Holtszezon keretében idén negyedik alkalommal megrendezett Krimifesztivál is jól tükröz. A tavalyi „Szellemek” tematika után idén a „Döglött akták” kerül a középpontba. A Foton Audiovizuális Centrumban összesen tizennégy krimiszerző vesz részt a programokon, nyolc különböző kiadót képviselve. A beszélgetéseket két krimiíró és két krimikutató moderálja.

A sajtótájékoztatót Grászli Bernadett, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója zárta. Kiemelte, hogy a Holtszezont idén már második alkalommal szervezi az intézmény, és nagy öröm számukra, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programban létrejött fesztivált továbbvihetik. Beszédében megjelent a punk fogalma is, amely egyszerre hordoz szomorú és felszabadító jelentéseket – ez különösen erősen kapcsolódik a városhoz kötődő Szilágyi László életművéhez. Elmondta: immár hagyománnyá vált, hogy a Holtszezon idején egy, a Művészetek Háza repertoárjában szereplő kiállításra is fókuszálnak.

Jövő héten, a magyar kultúra hetén nyílik meg Szilágyi László Hatvan című retrospektív tárlata, a művész hatvanadik születésnapja alkalmából, Ladányi István moderálásával, Szilágyi Zoé részvételével.

Grászli Bernadett hangsúlyozta az irodalom kiemelt szerepét az intézményben – ez Kilián László szerepköre–, valamint a közösségépítés fontosságát: a helyi alkotók, közönségek és különleges kezdeményezések támogatását. Beszélt a Hartmann Leventével közösen szervezett könyvbemutatóról, a Francia Intézet támogatásáról, valamint a közösségi varró- és hímzőműhelyről is. A távoli kultúrák iránti nyitottság jegyében Boros Bálint a japán mangák, azon belül is a sportmangák világát mutatja be, kapcsolódva Veszprém sportrégiós identitásához. Hozzátette, Németh Rajmundnak köszönhetően a fesztivál zárónapján Tarr Béla életműve előtt tisztelegnek, egyben Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díját is ünnepelve: levetítik a Sátántangót. Grászli Bernadett végül köszönetet mondott minden részt vevő helyszínnek és együttműködő partnernek.

A Can Togay ötlete alapján életre hívott fesztivált, a VEB2023 Európa Kulturális Fővárosa program örökségeként, Veszprém város támogatásával immár második alkalommal szervezi meg Varga Richárd és a Művészetek Háza Veszprém csapata.

Szabó Eszter
Vámosi Patrik
további cikkek
Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. tegnap 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08 Szobrot állítanak Pilinszky Jánosnak Balatonkenesén kultúra Szobrot állítanak Pilinszky Jánosnak Balatonkenesén A költő születésének 105. évfordulója alkalmából készült bronz mellszobrot november 20-án, délután három órakor avatják fel a Bakó-ligetben - közölte a Balatonkenese Városért Alapítvány. 2026. október 27. 11:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.