Nem mindegy, honnan származik a szőlő, hogyan szüretelik, és milyen eljárással készül belőle bor. Legalábbis akkor biztosan nem, ha egy termelő a Sümeg vagy Sümegi elnevezést szeretné feltüntetni a palackján. Az Európai Bizottság október 21-én elfogadott, majd október 28-án közzétett rendeletével jóváhagyta a sümegi bor uniós eredetvédelmi bejegyzését. A döntés értelmében a Sümeg és Sümegi megjelölés bekerül az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölései közé.
A rendelet november 17-én lép hatályba. Az elnevezés korábban már átmeneti nemzeti oltalom alatt állt Magyarországon, most azonban az uniós elismerés is megszületett.
Nem minden környékbeli bor lehet sümegi
Az eredetvédelem nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy borászat Sümeg környékén működik. A szabályozás pontosan meghatározza, honnan származhat a szőlő. A Sümeg/Sümegi elnevezést a Sümeg, Sümegprága és Csabrendek területén található, a szőlőtermőhelyi kataszter szerint első vagy másodosztályú besorolású ültetvényekről származó szőlőből készült borászati termékek viselhetik, amennyiben a többi előírásnak is megfelelnek.
A szőlőfajtákat szintén meghatározták. A termelők többek között olaszrizlingből, furmintból, hárslevelűből, juhfarkból, kékfrankosból, merlot-ból, pinot noirból vagy cabernet franc-ból is készíthetnek ilyen borokat. A termékleírás fehér- és vörösborokra, valamint különleges borstílusokra és pezsgőkre is tartalmaz előírásokat. Az eredetvédelem lényege, hogy a földrajzi név ne legyen szabadon használható. Vagyis egy más térségből származó, esetleg teljesen eltérő technológiával készült bor ne kerülhessen a piacra úgy, mintha sümegi eredetű lenne.
Kézi szüret és szigorú előírások
Az uniós elismeréssel együtt a bortermelés szabályai is nagyobb figyelmet kaphatnak. A sümegi eredetmegjelölés használatához például kizárólag kézzel szüretelhető a szőlő. A feldolgozás során csak szakaszos üzemű szőlőprés alkalmazható, és a termékleírás tiltja a borok édesítését, a savtartalom növelését, valamint annak kémiai, nem természetes úton történő csökkentését. A forgalomba hozatal időpontját is korlátozzák. A borok legkorábban a szüretet követő év március 15-én kerülhetnek piacra.
A különleges Penta borokra további előírások vonatkoznak. Ezekhez kizárólag ökológiai gazdálkodásból származó szőlő használható fel. A Penta fehér- és vörösborok esetében legalább 18 hónapos, a rozéknál legalább hat hónapos érlelés szükséges. A szabályok célja, hogy a sümegi elnevezéshez következetesen meghatározott minőség és borkészítési gyakorlat kapcsolódjon.
Mitől különleges a sümegi bor?
A sümegi termőterület a Bakony délnyugati részén, a Balatontól mintegy húsz kilométerre található. Az itteni borokat nemcsak az éghajlat, hanem a térség változatos talajviszonyai is befolyásolják. Az uniós dokumentáció külön kiemeli a mészköves, karbonátos kőzeteket, valamint a tűzkő, a kova és más szilíciumtartalmú ásványok jelenlétét. A termékleírás szerint ezek az adottságok hozzájárulnak a sümegi borok sajátos karakteréhez. A fehérboroknál gyakran citrusos, virágos és gyümölcsös jegyek, a vörös- és rozéboroknál pedig bogyós gyümölcsökre emlékeztető aromák jelenhetnek meg. A sümegi termőterület egyébként a Balaton-felvidéki eredetmegjelölés földrajzi területén belül található, az új, különálló sümegi elnevezés azonban szigorúbb termesztési és borkészítési feltételekhez kötődik.
Mit jelent mindez a vásárlóknak?
Aki a jövőben Sümeg vagy Sümegi eredetmegjelöléssel ellátott bort vásárol, az elnevezés alapján biztos lehet abban, hogy a terméknek meg kell felelnie az előírt származási és előállítási követelményeknek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden sümegi bor mindenkinek egyformán ízlik majd, vagy hogy automatikusan drágább lesz. Az uniós védelem elsősorban az eredetet és az ahhoz kapcsolódó ellenőrizhető termelési szabályokat biztosítja.
A bejegyzés ugyanakkor a helyi borászoknak is előnyt jelenthet. A sümegi név önálló, hivatalosan elismert eredetmegjelölésként jelenhet meg az európai piacon, ami a térség borainak ismertségét is növelheti. A folyamat ráadásul nem most kezdődött. Magyarország 2021 decemberében nyújtotta be az uniós kérelmet, amelynek eredményeként közel öt évvel később megszületett a jóváhagyás.
