irodalom

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Művészetek Háza is megemlékezett a magyar költészet napjáról kedden.

Miért olvasunk? Hogy fantasztikus univerzumokat fedezzünk fel, hogy elvándoroljunk a saját életünkből, de azért is, hogy magunkra találjunk a történetekben, és a felismerésben, hogy a problémánkkal nem vagyunk egyedül, gyógyírra leljünk. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre többet hallani az irodalomterápiáról, mely már Veszprémben is elérhető.

Vecsei H. Miklós színművész a veszprémi Holtszezon Nemzetközi Kortárs Irodalmi Fesztivál oszlopos résztvevője, fellépője volt. Ekkor kaptunk a lehetőségen, hogy leüljünk vele beszélgetni; ritka, hogy ráér, hiszen egyfolytában alkot, dolgozik. Egy hosszúkávé azért belefért. Sokan nem csupán a színészethez és az íráshoz, de a zenéhez és a rendezéshez is kötik nevét, valamint a mára rendkívül nagy népszerűségnek örvendő POKET zsebkönyvek megvalósításához. Mégsem esett szó POKET-ről, sem olvasás népszerűsítésről, viszont mélyebben beleláthattunk az alkotó gondolkodásmódjába…

Digitalizálta és bárki számára elérhetővé tette Petőfi Sándor hagyatékának kéziratait az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).

Japán képzőművészet, bolhapiaci vásárfia és elsőkötetes szerző könyvbemutatója – címszavakban néhány ínyencség az előttünk álló hetek kínálatából.

Parti Nagy Lajos költő, író, drámaíró volt a Pannon Egyetem Színháztudományi Napok rendezvénysorozatának idei első vendége hétfőn.

A streaming szolgáltatások fantasy irodalomra gyakorolt hatásairól beszélgetett múlt héten, a Holtszezon kortárs irodalmi fesztivál keretében Sipos Nikolett fantasy-szakértő, Kolozsi László filmkritikus, író, forgatókönyvíró és Fekonya Róbert moderátor.

Ezekben a percekben (és egész hétvégén!) is zajlik a Holtszezon irodalmi fesztivál a belvárosban. Kedvcsinálónak mutatunk néhány pillanatképet az első két napról.