Vörös vonal és hivatali védelem
A napirend előtti felszólalások sorát Hartmann Ferenc (Híd a városért) nyitotta, aki egyrészt a városi önkormányzati társaságok ingatlanértékesítési gyakorlatát vitatta, másrészt súlyos kritikával illette a polgármesteri hivatal működését az előterjesztések háttéranyagainak kapcsán, amit szerinte nem, vagy nem időben kapnak meg. Interpellációjában azt firtatta, milyen intézkedéseket tett a polgármester a vagyonvédelem és a gyakorlat kivizsgálása érdekében.
Porga Gyula válaszában rögtön az elején leszögezte, hogy a képviselő állításai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Kiemelte, az ingatlanok értékesítése során két alapelv érvényesülése a legfontosabb: a törvényesség és a megfelelő, versenyeztetésen alapuló ár. A sokat emlegetett Aranyosvölgy kapcsán emlékeztetett, a területet évtizedekkel ezelőtt, a VKSZ Zrt. jogelődje vette meg lakóingatlan-fejlesztés céljából, ami meghiúsult. Bár 2008 óta tizenhárom ingatlanirodát is megbíztak az értékesítéssel, senkinek nem kellett a terület, míg végül a Covid után egy meghívásos pályázaton több befektető is ajánlatot tett. A polgármester hangsúlyozta, hazugság a versenyeztetés hiányát állítani, valamint az is ide tartozik, hogy az értékbecslésnél magasabb összegért kelt el a terület. A Bajcsy-Zsilinszky úti ingatlanok esete hasonló, a kétezres évek elején egy szolgáltatóközpont miatt vették meg őket, de a partnerek hiányában az eladás maradt a legészszerűbb lépés, ami szintén az értékbecslés felett valósult meg. Mindezek ellenére Porga Gyula jelezte, nyitott a városi szabályrendszer további szigorítására, ha arra az ellenzék részéről konstruktív igény mutatkozik.
Dancs Judit jegyző, Porga Gyula polgármester és Sótonyi Mónika alpolgármester
A kedélyeket azonban egy másik, szintén Hartmann Ferenchez köthető interpelláció borzolta fel jobban, amelyben a képviselő a háttéranyagok, szakvélemények visszatartását kérte számon. Szó szerint így fogalmazott a beadványában: „Ki, vagy kik nem biztosítják az egyébként elkészült és rendelkezésre álló dokumentumokat az előterjesztésekhez, sértve ezzel a képviselők döntéshozatali felelősségét, a közvagyon védelmét? A meglévő rendelkezések be nem tartása az oka az információk visszatartásának, vagy valamilyen vezetői utasítás?”.
Hartmann Ferenc és Somfai Attila
Erre elsőként Dancs Judit jegyző reagált, aki határozottan visszautasította a vádakat, rávilágítva arra az ellentmondásra, hogy éppen Hartmann az átláthatósági tanácsnok és mindig méltató jelentéseket tesz a hivatal munkájáról. Porga Gyula keményebb hangot ütött meg, vörös vonalnak nevezve a hivatal dolgozóinak becsmérelését. Kijelentette, hogy amíg a politikusoknak állniuk kell az ütéseket, a köztisztviselőket nem lehet támadni. Kifogásolta, hogy április óta Hartmann is ráült arra a politikai vonatra, amely a veszprémi közbeszéd eddigi, konszenzusos és magas minőségét rombolja. Bár a képviselő tagadta a hivatali dolgozók elleni támadást, az interpelláció megfogalmazása mást mutat.
A polgármester egyébként ezzel kapcsolatban az ülés után is közzétett egy nyilatkozatot:
Projektek, megtérülés és uniós logika
Somfai Attila (Híd a városért) a Haszkovó-fordulóba tervezett energiatároló kapcsán emelt szót, felhozva, hogy egy minisztériumi szakvélemény szerint a tároló létesítése gazdaságtalan. Azt firtatta, miért hallgattak az ügy gazdaságtalanságáról. Porga Gyula válaszában csúsztatásnak nevezte a felvetést, rámutatva, hogy jelenleg nincsenek elfogadott, kész tervek, amikről érdemben vitázni lehetne. A minisztérium és a város szakértői még vizsgálják a projekt tartalmát. A polgármester egy fontos gazdasági alapvetésre is felhívta a figyelmet: az uniós források lényege éppen az, hogy olyan beruházásokat finanszírozzanak – mint a buszbeszerzés vagy a belváros rehabilitációja –, amelyek üzletileg nem feltétlenül térülnek meg, de a lakosság jólétét szolgálják. Ha egy projekt anyagilag megtérülne, arra nem adna támogatást sem a kormány, sem az Európai Unió, hanem piaci hitelből kellene megoldani.
Szintén Somfai érdeklődött a Gyárkert jövőjéről, amelynek kiemelt fesztiválstátusza idén lejár. A polgármester megnyugtatott mindenkit, hogy novemberben döntenek a státusz meghosszabbításáról. Hozzátette, a Gyárkert és az SZMT-székház megvásárlása egy tudatos, hosszú távú városfejlesztési stratégia része volt az EKF alatt, jelenleg is zajlanak a lakosságot bevonó tervezési folyamatok a területek jövőjéről. Ugyancsak Somfai Attila kérdezett rá a Csolnoky Ferenc Kórház Vérellátója mögé tervezett parkolóház helyzetére. A válaszból kiderült, hogy a tervezés hamarosan elindulhat, de a megvalósításhoz szükséges körülbelül 2,2 milliárd forintos forrás fedezete egyelőre nem látható biztosan.
Somfai Attila, mellette Szücs Zoltán
Érzékenysítés, trafikok és hivatali bérlemények
Halmay Gábor (Fidesz-KDNP) a gyermekvédelmi törvény közelmúltbeli módosítása kapcsán fejezte ki aggodalmait, kérve a városvezetés közbenjárását annak érdekében, hogy a szülők pontos tájékoztatást kapjanak az iskolákban zajló esetleges érzékenysítő foglalkozásokról. Porga Gyula jelezte, bár az iskolák szakmai irányítása a tankerület hatásköre, kéréssel fordul az intézmények felé a megfelelő szülői tájékoztatás érdekében.
Pálinkás Roland (Fidesz-KDNP) egy mindennapi, sokakat zavaró problémára világított rá: a nemzeti dohányboltok környékén rendszeressé vált közterületi italozásra és hangoskodásra. Mivel az önkormányzatok jelenleg nem rendelkeznek kereskedelmi hatósági jogkörrel a trafikok felett, a képviselő azt szorgalmazta, hogy Veszprém más városokkal összefogva lobbizzon ezen jogkörök visszaszerzéséért, amit a polgármester is támogatandó iránynak tartott.
Szücs Zoltán (Kétfarkú Kutya Párt) a V-Busz irodájának és ügyfélszolgálatának bérleti szerződését firtatta, rávilágítva, hogy a bérleti díj havi szinten meghaladja az egymillió forintot. Porga Gyula elmondta, hogy a közlekedési társaság korábban hat különböző helyszínt is megvizsgált, és szakmai szempontok alapján ez bizonyult a legalkalmasabbnak. Ráadásul a háromezer forintos négyzetméterár a jelenlegi ingatlanpiacon kifejezetten kedvezőnek számít.
Sürgős tetőjavítás és kompromisszum a Takácskertben
A napirendek tárgyalása egy sürgősségi indítvánnyal indult, amely a Vetési Iskola beázó tornacsarnokának tetőfelújítását célozta. A tarthatatlan állapotok miatt már kosárlabda-mérkőzést is el kellett halasztani, és bár a Sportrégió projektben lenne forrás a munkálatokra, Varga Tamás alpolgármester tájékoztatása szerint a Lőrincz Viktória-féle Közigazgatási Minisztérium, akiknek ezt jóvá kell hagynia hónapok óta nem reagál a megkeresésekre. A helyzet megoldása érdekében a helyi kosárlabdaklub vállalta, hogy saját költségén elvégzi a felújítást, amihez a közgyűlés egyhangúlag megadta az engedélyt.
A testület döntött a temetői díjak emeléséről is, amely a korrekció ellenére sem éri el az infláció mértékét. Határozat született arról is, hogy a tűzesetek és a korábbi problémák megelőzése érdekében nem lehet kegytárgyakat elhelyezni az urnafalaknál, a VKSZ pedig felhatalmazást kapott az ilyen jellegű rend fenntartására.
A legösszetettebb napirendi pont a Takácskert II. fejlesztésével és útkapcsolatainak rendezésével foglalkozott. Halmay Gábor hozzászólásában részletesen cáfolta azokat a nyilvánosságban megjelent állításokat, miszerint az önkormányzat mondvacsinált okokból hátráltatná a beruházást. Felidézte, hogy az elmúlt években közel húsz egyeztetésen vett részt a tulajdonosokkal és a városvezetéssel, a probléma gyökere pedig a megfelelő közúti és infrastrukturális kapcsolatok hiányában keresendő. Kiemelte, hogy idén februárban a Tulajdonosi Bizottság már döntött a szükséges ingatlanrészek önkormányzati tulajdonba vételének vagy kisajátításának kezdeményezéséről, ami egyértelmű előrelépést jelent ebben a több mint két évtizede húzódó ügyben. Halmay hangsúlyozta, képviselőként nemcsak a telektulajdonosok, hanem a területen már ott élő családok nyugalmát és biztonságát is szem előtt kell tartania. A cél egy olyan kompromisszumos megoldás megtalálása, amely politikai hangulatkeltés nélkül, a költségek rendezésével és az érintettek együttműködésével teszi lehetővé a városrész élhető és szabályos továbbfejlődését.
Halmay Gábor
A fentieken túl a közgyűlés módosította Veszprém idei költségvetését is, így, ha szigorú takarékossággal és nagyon meghúzott nadrágszíjjal is, de maradéktalanul teljesül az idei büdzsé terve. A testület emellett pozitívan döntött a helyi védelem alatt álló veszprémi ingatlanok felújítására kiírt pályázatra beérkezett támogatási kérelmekről, és az első év sikerét látva a tervek szerint jövőre is újra kiírják majd a pályázatot. Mindezek mellett a képviselők ahhoz is hozzájárultak, hogy az állatvédelmi kompetenciaközpontot a jövőben a Pumi Veszprémi Állatmenhely Alapítvány helyett az azt eredetileg életre hívó Veszprémi Állatkert működtesse tovább.
