Igen nagy érdeklődés övezte az eseményt, már a rendezvény előtt kígyózott a sor a dedikáló pult előtt, de nemcsak könyveiről, írásairól esett szó a beszélgetésen, hanem Nádasdy Borbála elképesztően nagy fordulópontokkal, sok megpróbáltatással teli életéről. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi mindennel foglalkozott már az író, színésznő, balettmester, fiatal éveiben a megélhetés érdekében még hullamosó is volt. Erről nem egyfajta traumatikus élményként beszélt, hanem egy állásról, ami egyébként nagyon jól fizetett.
De ne szaladjunk ennyire előre, kihagyhatatlan az írónő életéből az 1957-es év, amikor menekülni kényszerült Magyarországról, s egy új országban kellett felépíteni az életét. Külön nehézség volt, hogy bár kint végső soron boldogulni tudott, sőt, karriert épített, szülei Magyarországon maradtak. A beszélgetés egyik legerősebb tanulsága a haza kérdése volt, s, hogy egyáltalán, mi a haza.
Hangsúlyozta a család fontosságát, amelynek idilli megteremtésére mindig is vágyott. Beszélt a második világháború idején élő asszonyokról, s arról, mennyire felnéz rájuk, amiért helyt álltak egy olyan helyzetben, amikor fiaikat, férjeiket elvitték. Családjukat nem kímélte az élet, Borbála tizenkétéves volt, amikor Pestre vitték, hogy a börtönben valljon édesapja ellen.
Amikor külföldre került, sokat támadták azzal, hogy neki bizonyára könnyű lehetett, nem kellett szenvednie, hisz elmenekült. Erre Borbála úgy válaszol, viszont el kellett veszíteni hazáját. Ausztriában színészi karrierje lett, óriási sikerei voltak mind a filmvásznon, mind pedig a színpadon. Később Párizsba költözött, ahol balettmester lett. Hat évtizedig kint élt, ma viszont Magyarországon él és alkot. 2008-ban jelent meg első kötete, azóta nemcsak színésznőként, de íróként is elismert. Pályája alatt volt pénztáros, eladó, feleség, anya, filmsztár, hullamosó, de Honthy Hanna öltöztetője is, akit elmondása szerint nem nagyon bírt elviselni a kulisszákban, hiszen nem volt könnyű eset, de hálás volt, amiért megismerhette a színházi világot.
Nádasdy arra a kérdésre, hogy mit üzenne a fiataloknak úgy fogalmazott, maradjanak hűek ahhoz a földhöz, ahol születtek. Hozzátette, ne féljenek, s próbálják meg a lehető legpontosabban körülírni, kik ők valójában, majd dolgozzanak céljaikért.
