Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. február 27. Ákos, Bátor
Veszprém
10°C
2024. február 27. Ákos, Bátor
Veszprém
10°C

Amikor egy atombomba energiája pattant ki a földből Veszprém mellett

2023. február 26. 12:30
A 2022-es Balaton Sound annyira erős bulira sikeredett, hogy a túlparton a tihanyi szeizmológiai obszervatóriumban a műszerek egy kisebb földrengést is detektáltak. Persze ezt csak a rendkívül érzékeny műszerek észlelték, de el lehet képzelni, ha néhány ezer ember ugrálásától már beremeg a föld, milyen erők lehetnek ott, ahol kontinens nagyságú kőzetlemezek feszülnek egymásnak! A törökországi földrengésekről érkező megrázó képek sokat elmondanak ezekről az erőkről, de nem kell ilyen messzire menni, 1985-ben Veszprémtől néhány kilométerre is akkora földrengés pattant ki, ami házakat döntött össze.

1985. augusztus 15-ét írták, amikor szinte csurig megtelt a balatoni üdülőövezet. A Nap épphogy felkelt, amikor 6 óra 29 perckor valami egészen más ébresztette a térségben élőket, mint a kakaskukorékolás. Berhidától nem messze egy 4,9-es erősségű földrengés pattant ki, amitől a településen több ház is összedőlt, számos megrongálódott, de még Veszprémben, sőt a Balaton északi és déli partján is repedtek meg házfalak, estek le tetőcserepek, vagy csempék. A berhidai földrengést szinte az egész országban lehetett érezni a keleti megyék kivételével, amit ráadásul 200 kisebb utórengés is követett még fél éven keresztül.

Azóta nyugodt a földkéreg a térségben, bár, ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor ez ebben a formában mégsem igaz, de erre még később visszatérünk. Előtte a korabeli beszámolók alapján idézzük fel azt a bizonyos 1985-ös augusztusi reggelt!

Peremarton, 1985. augusztus 16. Tűzoltólétráról bontják az életveszélyessé vált kéményt Peremartonban, a földrengést követően. Megkezdődött a károk helyreállítása és felmérése. MTI Fotó: Hámor SzabolcsPeremarton, 1985. augusztus 16. Tűzoltólétráról bontják az életveszélyessé vált kéményt Peremartonban, a földrengést követően. Megkezdődött a károk helyreállítása és felmérése. MTI Fotó: Hámor Szabolcs

Az emberek nagy robajra ébredtek, sok helyen a képek leestek a falról, ami megrepedt. A cserepek lehullottak a tetőről, ahogy sok helyen a csempék is a falakról. A siófoki kórházban például emiatt fél napra kiköltöztették a betegek egy részét az udvarra biztonsági okokból. Több helyen a templom harangjai is megszólaltak, persze nem azért, mert félreverte azokat valaki, a rengéstől lengtek ki ezek a bronz monstrumok. 

Berhidán és Peremartonban 72 ház annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Volt olyan, hogy családok napokig a szabadban, sátorban éltek, amíg nem sikerült elszállásolni őket, vagy kijavítani a megrongálódott házukat.

A földrengés után Veszprém megyéből mintegy 1100 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz.

Peremarton, 1985. augusztus 16. Felállított sátor mellett, a padon kártyázó gyerekek a földrengést követően Peremartonban. MTI Fotó: Hámor SzabolcsPeremarton, 1985. augusztus 16. Felállított sátor mellett, a padon kártyázó gyerekek a földrengést követően Peremartonban. MTI Fotó: Hámor Szabolcs

Nem csak a lakóházakban tett kárt a rengés. A peremartoni és balatonfűzfői gyártelepeken is áramkimaradást okozott a természeti jelenség, de az épületek és a kémények itt is megrepedtek.

Csodával határos módon emberéletet nem követelt ez a Richter-skála szerinti a 4,9-es erősségű földrengés.

De mit is jelent pontosan ez a skála, amivel a legtöbb esetben jellemzik a rengéseket?

A Richter-skálát Charles Richter alkotta meg 1935-ben, az ő rendszerében a rengéskor felszabaduló energia alapján lehet osztályozni a földrengéseket. Ebből kifolyólag pedig felső határ nincs, csupán rekordok, amit az 1960-as chilei földrengés tart a maga 9,5-ös erősségével. Az emberek általában a Richter-skála szerinti 3-mas rengésektől érzékelik a földmozgást, alatta csupán a műszerek mutatják ki. A törökországi 6,3-mas volt, a berhidainál pedig 4,9-es erősséget mértek. Ez utóbbi körülbelül akkora energia felszabadulásának felel meg, mint a Nagaszakira ledobott atombomba felrobbanásakor volt tapasztalható.

SzeizmográfSzeizmográf

Kisebb, 2-esnél kisebb erősségű földrengések egyébként naponta körülbelül 8000-szer fordulnak elő a világon. A berhidaihoz hasonló évente 6000-szer fordul elő, míg a törökországi rengések átlagosan 120-szor rázzák meg a földkérget egy évben. Hogy nem hallunk ezekről rendszeresen az azért is lehet, mert sok esetben az óceánok mélyén van az epicentruma ezeknek a rengéseknek, ha pedig az okozott cunami nem a partszakasz felé indul el, akkor különösebben nem veszélyeztetnek emberéleteket.

Hogy miért mozdul meg a lábunk alatt a föld ilyen sűrűn, arra bolygónk összetételében van a magyarázat. Bár látszólag szilárd és stabil a földkéreg, valójában több kontinens méretű kőzetlemezre tagolódik. Ahogy mélyebbre haladunk a Föld belsejében, úgy lesznek a kőzetek egyre forróbbak, ezáltal olvadtak, ezt nevezi a tudomány földköpenynek. Az említett kőzetlemezek ezen, a földköpeny és a földkéreg közti átmenti viszkóz rétegen, az asztenoszférán „úsznak”.

A Föld szeizmikusan legaktívabb területei a lemezhatárokhoz fűződnek FORRÁS: NOAAA Föld szeizmikusan legaktívabb területei a lemezhatárokhoz fűződnek FORRÁS: NOAA

A Föld belsejéből feltörő hőáramlások pedig mozgási energiát generálnak, amelyek mozgatják a lemezeket, ezek pedig hol egymásnak ütköznek, hol távolodnak, hol pedig elcsúsznak egymás mellett. Az ilyen találkozásokkor jönnek létre a földrengések, de például az Alpok, a Pireneusok, vagy éppen a Himolája is ennek a természeti erőnek az eredményei, amikor két kőzetlemez egymásnak ütközött és felgyűrték a földkérget.

Az olyan országok, amelyek ilyen találkozási pontoknál fekszenek, jelentősen ki vannak téve a földrengések veszélyének. Japán, a szumátrai vidék, vagy éppen Törökország, de még Horvátország is ilyen törésvonalon fekszik.

Magyarország, pontosabban földrajzi szempontból a Kárpát-medence ilyen szempontból biztonságosnak mondható, hiszen a nagyobb törésvonalak elkerülik, viszont hazánkban is van egy kritikusabb sáv, ez Berhidától körülbelül Oroszlányig húzódik.

Miután a Veszprém megyei kisváros alatt megmozdult a föld harmincöt és fél éve, 72 épületet teljesen le kellett bontani Berhidán. Fotó: MTIMiután a Veszprém megyei kisváros alatt megmozdult a föld harmincöt és fél éve, 72 épületet teljesen le kellett bontani Berhidán. Fotó: MTI

Éppen ezért a tudományos világban van egy mondás, miszerint, ahol egyszer volt földrengés, ott még biztosan lesz, de, hogy mikor és mekkora, azt lehetetlen megjósolni előre.

Mindenesetre a földkéreg folyamatosan mozog és ezt jelzik is a műszerek. A seismology.hu oldalon pontosan nyomon lehet követni, hogy az elmúlt időszakban hol és a Richter-skála szerinti mekkora rengést mértek.

Cikkünk megírásakor leolvasható, hogy januárban Miskolc mellett és Szegednél is bejeleztek a műszerek, igaz, ezek a rengések a 2-es szintet sem érték el.

Korábbi cikkünkben bemutattuk a berhidai mellett több másik magyarországi földrengést is.

Kapcsolódó cikk
Magyarországon is voltak nagy földrengések
Nagyjából minden évszázadban történt nagyobb földrengés Veszprém százkilométeres körzetében, amik a riadalom mellett súlyos károkat is okoztak, és nem egy közülük emberéletet is követelt.
Hajas Bálint

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.