2023. január 29.
//
Adél névnap

Veszprémben van a legendás rézágyú

A Laczkó Dezső Múzeumban egészen jövő év elejéig van lehetőség megnézni Gábor Áron rézágyúját, azt a 19. századi műtárgyat, amit számos történelmi legenda és népdal őriz. A kiállításmegnyitót szerda délután tartották, ahol kiderült az is, a rézágyú valójában nem is tisztán rézből készült.

Gábor Áron legendája az 1848-49-es szabadságharcig nyúlik vissza, annak is erdélyi hadszínterére, még pontosabban Kézdivásárhelyre. Az ágyúöntő mester itt készítette el egyszerű körülmények közt közel 70 ágyúját, amelyek közül viszont csak ez az egy darab maradt fent az utókor számára, amelyet most eredetiben Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeum „Lészen ágyú” című kiállításán lehet megtekinteni.

Az ágyú eredeti otthona a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van, viszont az intézmény teljes körű felújítása miatt több évre bezárt, az ott őrzött műtárgyak viszont ideiglenesen sem kerültek lakat alá, azokból számos magyar városban szerveznek kiállításokat. Így Gábor Áron rézágyúja is először a budapesti Hadtörténeti Múzeumba került, most pedig ennek az együttműködésnek köszönhetően Veszprémben is kiállítják.

Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak Veszprém városvezetői, az együttműködésben érintett múzeumok vezetői, valamint azok a kollégák is, akik segítettek megszervezni a Királynék városába a kiállítást.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntőjében kiemelte, Sepsiszentgyörgy és Veszprém között 30 éve élő és szoros testvérvárosi kapcsolatot ápolnak, ez a kötődés a két város között pedig számos alkalommal közösségi és személyes szinten megnyilvánult. Az, hogy egy ilyen műtárgy most Veszprémbe látogathatott, ennek a barátságnak az eredménye, amelyek éltetik és tovább erősítik az egymástól távoli, mégis összetartozó közösségeket.

Ovádi Péter, országgyűlési képviselő a jelképek fontosságára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint az 1848-49-es szabadságharc számos hőst adott az országnak, akik közül az aradi vértanúkra épp a kiállításmegnyitó napján emlékezett az egész nemzet. Hozzátette, hogy a legendák és történetek elmesélése mellett nagyon fontos, hogy kézzelfogható jelképeink is legyenek, Gábor Áron rézágyúja pedig megtestesíti mindazt, amit a 19. századi szabadságharcunk jelentett az elnyomó Habsburg hatalom ellen.

Az ágyú történetéről és Gábor Áron személyéről két történész, Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, egyetemi tanár, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője és Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója beszéltek a megjelenteknek.

Rövid, ám tömör előadásukból kiderült, Gábor Áron erdélyi kisnemes volt a 19. században, aki katonai pályafutása során megfordult a császári seregben is, ahonnan amikor távozott, magával vitte a különböző fegyverek leírását és az ágyúöntés tudományát is. A szabadságharc idején Kézdivásárhelyen élt, amely települést egyre inkább szorongatták az osztrák és orosz seregek is, ekkor vállalta el, hogy tudományát latba vetve ágyúöntéshez kezd. A hiedelemmel ellentétben nem tisztán rézből, hanem bronzból, azaz ónnal ötvözött rézből készültek. Állítólag a nagyhatalmak seregeit is meglepték a székelyek, amikor ágyútűzzel köszöntötték őket a harcmezőn. A feljegyzések szerint 70 darab hatfontos ágyút készített el Gábor Áron egyszerű körülmények között, amelyekből viszont csak a most kiállított maradt fent az utókornak. Ezzel az ágyúval viszont sosem lőttek, azaz emberi életet nem ontott ki a háború alatt sem.

Az ágyút is kalandos körülmények közt, 1905-ben egy ház udvarán a vízvezetékek felújításakor ásták ki a földből, ezután került különböző múzeumok restaurátorainak kezébe.

Sokáig Sepsiszentgyörgyön őrizték, majd a 70-es években a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították, innen kerülhetett vissza 2010-ben Székelyföldre.

Most, a sepsiszentgyörgyi múzeum felújítása miatt Magyarországon „turnézik” a műtárgy, ráadásul több másik 1848-49-es tárgyi emlékkel együtt. Többek közt Veszprémben is kiállították Deák Ferenc eredeti pipáját, Bem tábornok saját botját és Kiss Ernő, altábornagy lovaglónyergét is.

A kiállítás egészen jövő év elejéig lesz látható, utána a Laczkó Dezső Múzeumban is nagyszabású felújítások kezdődnek.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

A múzeumok éjszakáján nyit újra a Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumok éjszakáján nyit újra a Laczkó Dezső Múzeum
Egry József életét és munkásságát bemutató időszakos kiállítással nyitja meg kapuit 2023 nyarán a Laczkó Dezső Múzeum – ismertette a terveket Péterváry-Szanyi Brigitta igazgató hétfőn.
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
Elkészült a Laczkó Dezső Múzeum legújabb attrakciója, amelynek a veszprémi Vár bejáratánál lévő Hősök kapuja ad otthont. Az itt berendezett kiállítás a Vár történetét mutatja be kifejezetten az Árpád-korra, valamint a török időkre fókuszálva.
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Az Árpád-kortól a török időkig követheti végig a közönség hamarosan a veszprémi vár történetét a Hősök kapujában kialakított kiállításon. A nagyközönség majd jövő tavasszal találkozhat a tárlattal, előtte viszont a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora részletesen beszámolt róla, hogy mi várható a vár bejáratánál lévő műemlékben.
Megjelent az Id. Lóczy Lajos Laczkó Dezsőhöz címzett leveleiből álló kötet
Megjelent az Id. Lóczy Lajos Laczkó Dezsőhöz címzett leveleiből álló kötet
Péntek délután a Pannon Köztérben tartották a különleges könyvbemutatót, melyre igencsak nagy volt az érdeklődés.
Két nagyobb programmal is készül a falain kívül a Laczkó Dezső Múzeum
Két nagyobb programmal is készül a falain kívül a Laczkó Dezső Múzeum
Bár a Laczkó Dezső Múzeum épülete a felújítási munkák miatt jelenleg zárva van, a múzeum így sem került ki Veszprém kulturális forgásából. Az ősz folyamán két nagyobb közösségi akciót is szerveznek, az elsőt az előttünk álló szombaton, tájékoztatta a sajtót Péterváry-Szanyi Brigitta múzeumigazgató.