Az elmúlt két és fél évben megvalósult fejlesztésekről csütörtökön számoltak be a sajtónak, a tájékoztatón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
Simon Attila, a vállalat vezérigazgatója ismertette: a Herendi a világ hatvan országában (és minden kontinensen) jelen van, közel 650 főt foglalkoztat. A cég, ami a mai napig nem gyárként, hanem manufaktúraként üzemel, a szorító gazdasági környezet ellenére folyamatosan nyereségesen működik, növeli az árbevételét.
Simon Attila
Simon hangsúlyozta: a vállalat stratégiai célként jelölte meg az energiaköltségek csökkentését, az energiatakarékos működést, amivel a cég gazdasági ellenálló-képességét is növelik. Ezért is csatlakoztak ahhoz a 2022-ben indított kormányzati programhoz, ami az ukrajnai háború keltette energiaválság hatásainak mérséklését hivatott segíteni.
A 2023-ban megkötött támogatói szerződés aláírása óta eltelt két és fél évben hét kemence vezérlését korszerűsítették, naponta átlagosan száz m3 gázt takarítottak meg. Naperőműveket telepítettek, gőzfejlesztő parkot hoztak létre, az épületekben fűtéskorszerűsítést, szigetelést valósítottak meg. Ezáltal a cég teljes energiafelhasználása 20, a földgáz-felhasználás 35 százalékkal csökkent, a napelemek termelésének köszönhetően mintegy ötven millió forintot takarítottak meg.
Simon Attila köszönetet mondott Ovádi Péter parlamenti képviselőnek, aki “mindig példamutató, aktív szerepet töltött be a régió gazdasági erejének biztosításában.” Ovádi a maga felszólalásában nem mulasztotta el a manufaktúra méltatását: mint mondta, büszkék lehetünk a herendiek szorgalmára, ami megmutatkozik a Herendi Porcelánmanufaktúra sikereiben. Az, hogy a cég a legjobb tud lenni a mai piaci körülmények között is, az a munkavállalók és a menedzsment hozzáállásának köszönhető.
Ovádi Péter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felelevenítette: a már említett támogatási programot egy energiaválságra reagálva hozták létre, de nem gondolta volna, hogy amikor az eredményeket ismertetik, ismét ilyen kihívással kell szembenéznünk. Rámutatott: a Közel-Keleten zajló háborúban a világ kőolajszükségletének húsz százalékát blokkolják, ami különösen Európa számára fájdalmas: kontinensünket ugyanis a blokád elvágta az arab olajtól, az olcsó orosz energiáról pedig már korábban, önként mondott le az unió. Szijjártó úgy látja: emiatt Európa lesz a legnagyobb vesztese a közel-keleti háborúnak, itt lesz a legsúlyosabb az ellátási krízis, ami az árak drasztikus emelkedéséhez, a vállalatok versenyképességének romlásához és munkahelyek megszűnéséhez vezethet. A miniszter kijelentette: a magyar kormány harcol az olcsó energiaárakért, mert ezek jelentik a rezsicsökkentés és a válallkozások fejlődésének alapját.
Szijjártó Péter
A Herendi Porcelánmanufaktúrában megvalósult fejlesztésekkel kapcsolatban megjegyezte: ezek segítenek függetlenebbé válni az energiapiactól és az “eszement áremelésektől”. A kormány 140 vállalatnak nyújtott megújulóenergia-fejlesztésekre támogatást összesen 300 milliárd forint értékben, amivel több mint 50 ezer munkahely megőrzéséhez járultak hozzá. Herenden a 742 millió forintos (ebből 293 millió forint állami támogatás) beruházással évente negyvenezer köbméter gázt spórolnak meg.
Végezetül a miniszter is dicsérő szavakkal illete Ovádit: úgy fogalmazott, hogy “kevesen járnak annyit a nyakára”, mint a veszprémi képviselő, aki az elmúlt években 47 beruházásért lobbizott, és az összesen 310 milliárd forint értékben megvalósult beruházásokhoz 47 milliárd forint kormányzati támogatást járt ki.
