Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2025. április 18. Andrea
2025. április 18. Andrea

Egy elveszett balatoni sziget titkai

2021. augusztus 3. 16:17
A Balaton mélye sok mindent rejthet, amire még nem derült fény, szigetek, különféle leletek, épületmaradványok is lehetnek a felszín alatt. Felderítésük nem egyszerű, mégis egy Losta nevű sziget sok kutató fantáziáját megmozgatta.

A tó vízszintje folyamatosan ingadozott az évszázadok során, 2-3 méter eltérést is tapasztaltak, tehát valami került az iszap alá. Ezen feltételezés mentén kezdődtek el a kutatások és kiderült, hogy római, bronzkori és Árpád-kori leletek is vannak a Balatonban, főként út- és épületmaradványok.

Losta szigete

A Losta (Lustak) nevű sziget egy halászfalunak adott otthont Tihanytól nyugatra. Először egy 1211-es dokumentumban tesznek említést róla, de pontos méretétét és elhelyezkedését homály fedi.

Losta létezését több középkori térkép is alátámasztja és általában az Aszófői-öbölben jelölik meg helyét. A szigeten a Lustah nevű falu közössége élt, akik vélhetően halászattal foglalkoztak- derül ki az 1211-es dokumentumból. A feltárások során római kori maradványokat fedeztek fel és arra következtetnek, hogy egy fürdő is volt a településen.

Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)

Támadások

A sziget nagyjából 25 éve létezhetett, amikor 1237-ben a mongolok támadásától tartva egy duzzasztógátat építettek Mezőkomárom közelében a balatoni emberek. Ez az építmény a vízszintet 5 méterrel megemelte és sikeresen távol tartotta a mongolokat. Így megmenekültek a támadástól, de a kis falu a víz alá bukott. Amikor a vízszint megint az eredeti magasságot elérte, látszódott, hogy hatalmas károkat szenvedett Lustah. A helyreállítási folyamatok gyorsan elkezdődhettek és sikerült visszaállítani eredeti formájába a települést. Így 300 évig nyugodtan élhettek a halászok a nagyjából 300 méternyi kis szigetükön.

Ekkor jöttek a törökök. Még a mohácsi vész előtt ugyanezzel a technikával védték meg a Tihanyi Apátságot és a Szigligeti várat a balatoni emberek. A duzzasztást ismét siker koronázta, hiszen megállította a törököket, de ez Losta végzetét okozta. A vizet csak az 1700-as években engedték vissza és ez túl hosszú időnek bizonyult a víz alatt. Amikor lebontották a gátat és láthatóvá vált a sziget, a halászok már nem tudtak visszaköltözni otthonukba. A régi falu kőalapjainak nagy részét elhordta a víz, a maradékot pedig a szárazföldi települések használták fel. Az üres földdarab sorsát a Balatonra bízták és szépen lassan eltűnt a felszínről.

Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt? Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt?

Hol is van a sziget?

Dr. Bendefy László, a műszaki tudományok kandidátusa 1970-ben egy új szemléletet vetett fel. A Losta birtok az 1211-es oklevél szerint a tó partját elhagyva „délnek fordul”, eléri a Losta nevű falut (ami a déli parton van) és felfut a Király hegye nevű halomra. Ez pedig egy Zamárdi mellett található szigetet jelent. Egy egyedi térképpel szemléltette, ahol a fent említett Losta névtelen szigetként van feltűntetve. A búvárok ezt cáfolták és az elméletet elvetették.

1996-ban Szabó Géza búvár-régész Örvényesnél végzett kutatása közben római kornál korábbi eszközöket talált az iszapréteg alatt. Arra következtetnek, hogy ez az elveszett Losta sziget, 8-900 méterre található Aszófő partjától. Csíki Sándor hasonló véleményen van. 2002-ben végzett kutatások idején római romokat talált, amik a lusthai fürdő maradványai lehetnek.

A tudományos viták a mai napig zajlanak és lehet, hogy soha nem derül fény arra, hogy mi lehet az iszap alatt.

vehir.hu
további cikkek
Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja nagypéntek Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek a keresztény világ egyik legmegrendítőbb napja, amelyen Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. ma 10:35 Elveszettnek hitt magyar fotósorozat került elő Londonban, köztük reformkori veszprémi emberek képeivel kultúra Elveszettnek hitt magyar fotósorozat került elő Londonban, köztük reformkori veszprémi emberek képeivel Több mint százötven évig azt hitték, hogy elvesztek azok a magyar fotók, amik még az 1862-es londoni világkiállításra készültek. Tiedge János fényképeit viszont most a londoni Victoria & Albert Múzeum archívumában megtalálták, amikor elkezdték digitalizálni azt. A fotósorozat amellett, hogy bemutatja az akkori magyar népviseletet, árulkodik hazánk társadalmi rendszeréről is. A képek már Budapesten a Néprajzi Múzeumban vannak egy időszaki kiállítás keretében, köztük tizenkilencedik századi veszprémi emberek fotóival. 2025. március 18. 14:41 Újragondolták a Veszprémi Térképvándort – már bővített tartalmakkal elérhető közélet Újragondolták a Veszprémi Térképvándort – már bővített tartalmakkal elérhető Péntek délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára mutatta be a Térképvándort, melyet a korábbi fejlesztések birtokában gondoltak újra. 2025. március 16. 5:28 Némán figyelik a veszprémieket történelem Némán figyelik a veszprémieket Nem egyszerű észrevenni őket, hiszen a liget előtt a legtöbben vagy valahova sietnek, vagy valahonnan jönnek éppen, így pedig alig marad idő a mindennapok rohanásában szemügyre venni a könyvtár régi, eklektikus épületét, ahonnan több marcona férfialak tekint le némán, immáron több mint száz éve. Cikkünkben eláruljuk, hogy kik is ők valójában. 2025. március 9. 11:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.