2021. január 26.
//
Vanda névnap

Égi műsorfüzet 2021 látványosságaihoz

2021. január 8. 12:21
Bármennyire is nehéz év volt, 2020-ban azért az égiek tartogattak szép meglepetéseket – még ha nem is mindet lehetett látni az időjárás miatt. Összegyűjtöttünk néhány látványosságot, ami miatt idén is érdemes lesz az eget kémlelni.

Szolid kis napfogyatkozás

A fogyatkozásokkal nem lesz igazán szerencsénk: bár 2021-ben két látványosabb holdfogyatkozás is lesz, ezek egyike sem látszik majd Magyarországról. Kárpótlást talán csak a június 10-i gyűrűs napfogyatkozás jelent majd, ami részleges napfogyatkozásként itthonról megfigyelhető lesz – sajnos az árnyék széle érint csak minket, így valószínűleg nem ez lesz az élmény, amiről az unokáinknak is mesélni fogunk. A gyűrűs fogyatkozást Kanadából, Grönlandról és Oroszországból lehet majd látni, tőlünk mindössze 2,7%-ot csippent le a Hold a napkorongból 12:42-kor. 

Veszprémből nézve ennyire fogy majd el a Nap (szimuláció: Stellarium)Veszprémből nézve ennyire fogy majd el a Nap (szimuláció: Stellarium)

Fontos: soha ne nézzünk megfelelő védőfólia nélkül a napba se szabad szemmel, se távcsővel! Ha fotózni szeretnénk, a fényképezőgépet is védjük ilyen szűrővel! A megfelelő biztonságra ügyelve érdemes lesz távcsővel is megfigyelni a fogyatkozást, a Nap ugyanis ciklusának aktívabb időszakában jár, így jó eséllyel láthatunk nagyméretű napfoltokat is központi csillagunk felszínén.

Jó hír azoknak, akiket nem elégít ki az éppencsak megcsonkított Nap látványa: a következő, hazánkból is megfigyelhető, látványosabb napfogyatkozásra csak a jövő évig kell várnunk, 2022. október 25-én csillagunk csaknem harmada tűnik majd el a Hold mögött. 

Együttállások

Július 13-án a Mars és a Vénusz kerül látványosan közel napnyugta után, mindössze fél fokra látszanak majd egymástól (ez a Hold látszólagos átmérőjének felel meg) – igaz, ehhez olyan helyet kell találnunk, ahonnan jól belátható a nyugati horizont, a bolygópárost ugyanis nagyon alacsonyan találjuk majd. 

A Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz szinte egész decemberben szép sorba rendeződik (szimuláció: Stellarium)A Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz szinte egész decemberben szép sorba rendeződik (szimuláció: Stellarium)

A Jupiter és a Szaturnusz az idei randevújuk után jövő decemberre is különleges koreográfiával készül: napnyugta után a déli-délnyugati égboltot megfigyelve a két gázóriás a Vénusszal sorakozik fel, az év utolsó napjaiban pedig a Merkúr is csatlakozik majd az égi tánchoz.

Meteorrajok

Ahogy minden évben, a Föld útja ezúttal is keresztezi majd azokat a Naprendszerben hátramaradt porfelhőket, amelyek látványos hullócsillag-esőt produkálhatnak. Összeszedtünk néhány dátumot, amit érdemes feljegyezni.

A tavasz hírnöke két porfelhő: a Líridák meteorraj április 16-30 között keresztezi űrbéli utunkat, a csillaghullás április 21-22-én éjszaka tetőzik. Még látványosabb lehet az Éta Aquaridák: a Halley-üstökösből hátrahagyott anyagmaradványok április 19. és május 28. között produkálhatnak hullócsillagokat, a május 4-ről 5-ére virradó éjszaka ígérkezik a legaktívabbnak, óránként 15-30 felvillanással.

Perszeida hullócsillag a chilei Very Large Telescope fölött (Fotó: ESO/S. Guisard)Perszeida hullócsillag a chilei Very Large Telescope fölött (Fotó: ESO/S. Guisard)

Mindenki kedvencei a Perszeidák, amik július 17. és augusztus 26. között festik meg az eget, a tetőzésre pedig augusztus 11-12-én számíthatunk, amikor szinte percenként láthatunk majd a légkörben elégő meteoritokat.

Még látványosabb műsort ígérnek a méltatlanul elfeledett Geminidák. Igaz, a december 4. és 17. között aktív raj 14-ére várható tetőzésekor kevésbé csábító gondolat egy éjszakai piknik, mint augusztusban, de érdemes kabátot és sapkát venni, és meglesni az év legaktívabb csillaghullását. Üröm az örömben, hogy a tetőzéskor mindössze négy napra leszünk a teliholdtól, égi kísérőnk fénye pedig ronthatja a kilátásainkat.  

 

Söge

További cikkek

Eddig csak következtetni tudtunk létezésükre, most fizikai Nobel-díjat ért a vizsgálatuk
Eddig csak következtetni tudtunk létezésükre, most fizikai Nobel-díjat ért a vizsgálatuk
2020-ban a fekete lyukak hozták el három kutatónak a fizikai Nobel-díjat. A díj indoklásában mégsem szerepelt ennek a kozmológiai objektumnak az elnevezése, amire megvan a logikus válasz, ahogy arra is, hogy Stephen Hawking miért nem kapta meg soha ezt a rangos kitüntetést. Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának online konferenciáján ezekre is fény derült.
A magyar gyökerű Louise Glück a tavalyi irodalmi Nobel-díjas
A magyar gyökerű Louise Glück a tavalyi irodalmi Nobel-díjas
A Nobel-díjasokról tartottak online konferenciát múlthéten az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága szervezésében. A rendkívül izgalmas előadások közül a tavalyi irodalmi Nobel-díjast Fenyvesi Ottó, költő mutatta be.
Közös filmes programokkal készül Veszprém és Balatonfüred
Közös filmes programokkal készül Veszprém és Balatonfüred
Közösen készül Veszprém és Balatonfüred az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programra, az együttműködésben különösen nagy hangsúlyt kapnak majd a filmes események - jelentette be pénteki balatonfüredi sajtótájékoztatóján a program kormánybiztosa.
Így ünnepelte Európa Kulturális Fővárosa a magyar kultúra napját
Így ünnepelte Európa Kulturális Fővárosa a magyar kultúra napját
Látványos megoldást választottak Veszprémben a magyar kultúra napjának ünneplésére. A Lordok háza homlokzatán fényjátékkal elevenítették meg a Himnuszt, miközben annak dallamai töltötték be a teret.
A magyar kultúra napja Veszprémben
A magyar kultúra napja Veszprémben
Látványos videó installációval és veszprémi gimnazisták versolvasásával ünnepli Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa a magyar kultúra napját.