2020. november 26.
//
Virág névnap

Amikor kettéhasadt a Balaton

Amikor a Balatont kerülve pár kilométer alatt eljutunk az északiról a déli partra, sokszor azt érezhetjük, hogy egy teljesen másik tóhoz érkeztünk meg, holott ugyanannak a víznek a partját követjük. Az északi és déli part két arca két külön világ, ez pedig a trianoni békeszerződés aláírásával pecsételődött meg végleg, pedig a Balatonból nem csatoltak el négyzetkilométereket. Társadalmi hatása viszont annál nagyobb volt, ami a „magyar tenger” fejlődésére is hatással volt.

A trianoni békediktátum 524 oldalon taglalta azokat az intézkedéseket, amelyeket az I. világháborúban vesztes Magyarországnak – pontosabban az aláírás idején hivatalos államformáját tekintve király nélküli királyságnak – el kellett fogadnia az antant szövetség hatalmainak diktálása mellett. A legismertebb ilyen intézkedés a határvonalak átrajzolása volt, amellyel Magyarország elvesztette területeinek 2/3-át és lényegében kialakultak a mai országhatárok a Kárpát-medencében.

1920. június 4-én aláírták a békeszerződést, ezzel pedig elindítottak egy olyan hógolyót, ami alig egy évtizeden belül teljesen átrajzolta a határok után a magyar polgárság társadalomképét is. Ez viszont már nemcsak a budapesti szalonokban és a fővárosi értelmiségi körökben érződött, hanem az egész országra hatással volt, benne a Dunántúlra is, ahol a Balaton térségének is új irányvonalat szabott.

A háború előtt a magyar polgárság egy olyan szűk, de tehetősebb középosztálybeli réteget jelentett, akik egy zártabb közösséget alkottak a társadalmon belül is, ez pedig olyan területeken is szembetűnő volt, mint például a házasodási szokások, vagy szabadidejükben az utazás és az aktív kikapcsolódásra való igény.

Az I. világháború utáni politikai átrendeződés viszont elkezdte lebontani ezt a rendszert, bármennyire is próbálta ez a réteg fenntartani a korábbi életstílusát, valamint annak színvonalát. A városi kispolgárság számára megnyílt a lehetőség, hogy egy társadalmi szinttel feljebb lépjenek, ők is középosztálybeliek lehettek, miközben a hagyományos polgárság próbálta kevés sikerrel megőrizni a tradicionális helyzetét.

Ez a társadalmi felhígulás pedig kezdett megnyilvánulni az olyan mindennapi szokásokban is, mint például egy nyaralás, vagy hétvége megtervezése. Trianon előtt a polgárság kedvelt úti célja volt a monarchián belüli valamely kedvelt tengerparti város, elsősorban Fiume. A húszas években viszont ezek a lehetőségek már nem voltak olyan könnyen elérhetőek, ezért az új, trianoni határokon belül kezdtek el keresgélni az immáron a kispolgársággal felduzzadt középréteg tagjai nyaraló helyszíneket.

Ekkor született meg a kor egyik hívószava: Nyaralj itthon!

A Balaton szinte adta magát, habár a magyar tenger és azon belül is az északi part korábban főleg az értelmiségi köröknek volt a bázisa, így még hátra volt a felfedezése a középosztály új tagjainak.

Mivel az északi oldal Balatonfüreddel az élen továbbra is azt a tradicionális és zárt miliőt képviselte, amit a háború előtti középosztály tagjai vallottak, a fővárosi polgárság tagjai a déli part felé kezdtek orientálódni. A kereslet és a kínálat itt hamar találkozott, a somogyi részt felparcellázták, ahol elkezdtek felépülni a hétvégi nyaralók, anyagi lehetőségektől függően a kisebb-nagyobb családi házak is. Sorra nyíltak a panziók, szállodák is, valamint nyugati mintára Siófokon az első revüműsort adó mulató is. A vasút mellett elkészült a műút is a fővárostól, ez gyakorlatilag a mai M7-es pálya nyomvonala, valamint Siófok mellett Balatonkilitin repülőteret is építettek. Ezen kívül elindult a kompforgalom is a két part között.

Amíg az északi parton egy sokkal nyugodtabb és inkább szellemi közélet folyt, addig délre tömegek érkeztek, akik nagyobb történelmi tradíciók hiányában saját maguk építették és alakították a déli-part világát. Ez a part jóval könnyedebb, bohémabb kikapcsolódási lehetőségeket képviselt, amelyet szívesen látogattak fővárosi színészek, újságírók és a kispolgárságból felnőtt új középréteg tagjai. A korábbi földműves parasztság is új lehetőségeket kapott ettől a fejlődéstől. Elsősorban a nők a nehéz munkát, amit korábban a földeken végeztek, fel tudták váltani könnyebb fizikai munkára a panziók és szállodák vendégeinek kiszolgálásában.

Bár nagyon régóta illetjük a Balatont a „magyar tenger” jelzővel, a tömegek csak Trianon után fedezték fel maguknak és alakították ki azt a kettős arculatát, az eltérő társadalmi és szociális igényekre való reagálással, ami ma is felfedezhető az északi és déli part között.

Ez a társadalmi átrendeződés valószínűleg Trianon nélkül is végbement volna előbb-utóbb, ugyanakkor az vitathatatlan, hogy a pont száz évvel ezelőtt aláírt békediktátum indította el és gyorsította fel az átrendeződés folyamatát.

A cikk eredetileg az Ecoport magazin 2020/II. számában jelent meg
Fotók: Fortepan

Hajas Bálint

További cikkek

Avar-kori temetőt találtak a nyolcas út építkezésén
Avar-kori temetőt találtak a nyolcas út építkezésén
A 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő építése váratlan értékek felbukkanását eredményezte. A Budapesti csomópont kiépítését megelőző földmunkák során egy eddig ismeretlen avar temető került elő.
Árral együtt úsztak az önkormányzatiságba
Árral együtt úsztak az önkormányzatiságba
Nem küzdöttek az elkerülhetetlen ellen, helyette konszenzusos döntésekkel próbálták 30 évvel ezelőtt megszilárdítani Veszprémet. A rendszerváltás utáni első szabad önkormányzat megalakulásához vezető út legalább annyira kiszámíthatatlan volt, mint az azt követő időszak, Veszprém mégis jól egyensúlyozott.
1956-os tények a lábjegyzetből
1956-os tények a lábjegyzetből
Hol dördültek el az első fegyverek 1956-ban? Ki nevezte először szabadságharcnak a felkelést? Mit mondott Nagy Imre utolsó szó jogán kivégzése előtt? Hogyan menekült el egy Debrecen méretű város lakossága az országból? Tények és érdekességek a forradalom és szabadságharcról, amelyekről kevesebb szó esik.
A Bakony Harcihelikopter Ezredre emlékeztek
A Bakony Harcihelikopter Ezredre emlékeztek
A katonai helikopteres repülés alapjait a 87. Bakony Harcihelikopter Ezred és jogelődje teremtette meg Magyarországon.
Az aradi vértanúk erőt adhatnak nekünk
Az aradi vértanúk erőt adhatnak nekünk
Az aradi vértanúk nemzedékeken átívelő változást szerettek volna elérni, hogy az elkövetkezendő generációk számára ne csupán reményfoszlány legyen a szebb jövő - mondta megemlékező beszédében Hegedűs Barbara alpolgármester.