2021. január 26.
//
Vanda névnap

Cézár asztalától a nyáresti borvacsoráig

2020. május 29. 3:00
Ecoport
Története a Honfoglalás előtti időre nyúlik vissza, a középkorban nemesek versengtek érte, majd hamvaiból kellett újjáélednie a XX. század elején. A Balatoni borrégió története legalább annyira hullámzó, mint a tó vize.

A rómaiak mindig feltűnnek a Dunántúl ókori történelmében, ez persze nem meglepő az egykori Pannonia provincia területén. És mint a birodalomban oly népszerű bortermelést, a mai Magyarország területén is hamar meghonosították ezt a tevékenységet. Kiváltképp a Badacsony környéke kedvezett a szőlőművelésnek, hiszen a vulkanikus talaj előnyeire már 2000 évvel ezelőtt is rájöttek.

A Római Birodalom szétesett, de a Balaton környékéről a bortermelés nem tűnt el, az Árpád-korban is folytatódott, igaz akkoriban inkább még az őseink nomád módszerei szerint, így borkultúráról még aligha beszélhetünk.

Az itteni szőlőültetvényekről korabeli oklevelekben is megemlékeznek, többek közt a tihanyi apátság 1055. évi alapítólevelében, bár csak érintőlegesen.

Hazánkban valamikor a XIII. században a betelepített francia-vallon származású telepesek lendítették fel a borkultúrát a magukkal hozott tudásnak és technológiának köszönhetően.

A magyar borok – főleg a dunai kereskedelmi útvonalak által – külföldön is kelendőek lettek, elsősorban a szerémi, a mai horvát és szerb területek boraira volt nagy kereslet, de a körforgásba bekapcsolódott a balatoni és somogyi borvidék is.

A Balaton környékéről főleg a badacsonyi bor, elsősorban a kéknyelű vált népszerűvé. A térség annyira népszerű volt a főurak között, hogy több nemes család még versengésbe is kezdett, hogy itt szerezzen birtokot a javában egyházi területek mellett.

Hiába a fejlődő ív, a nemzetközi versennyel a XIX. századra a magyarok nem tudták tartani a lépést, a nyugat-európai országok, és az Egyesült Államok is lekörözte hazánkat, olyannyira, hogy a tengerentúlról még importáltunk is borokat és új szőlőfajtákat.

Ezzel azonban nem csak új fajták honosultak meg nálunk, hanem egy eddig ismeretlen és pusztító betegség, a filoxéra, más néven szőlő gyökértetű is felütötte a fejét. Az apró élősködő a szőlő gyökerét vette célba, és nagyon hamar a tőke pusztulását hozta magával.

A Balaton környékén először 1878-ban jelent meg és olyan gyorsan terjedt el az északi-part ültetvényein, hogy pár év alatt Veszprém megye borterületeinek felét, Zala megyében pedig 2/3-át tette tönkre.

A pusztítás hatására több szőlőgazda és napszámos elvándorolt – volt, aki az USA-ig – de öngyilkosság is előfordult a kilátástalan küzdelemben a gazdák között.

A filoxéra északi-parti pusztítása sok szőlészt a Balaton homokos talajú déli partja felé vezérelt. Ezzel egy időben megjelentek új szőlők is, az úgynevezett direkt termő fajták, például az othello. Ezek a homokos talajnak köszönhetően ellenállóak voltak a filoxérának, azonban hamar kiderült, hogy a bogyóik úgynevezett pektint tartalmaznak, amely az erjedés során metilalkohollá alakul, ami nagy mennyiségben idegméreg hatású.

A tetszhalott állapotból a XX. század első felében kezdett el újra erőre kapni a borrégió. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a termővidéket teljesen átalakítsák, a lankás dombokat legyalulták, teraszos termelést alakítottak ki és új ültetvényeket hoztak létre.

A nemzetközi trendek és a gourmet borkultúra népszerűsége miatt mára ismét reneszánszát éli a Balatoni borrégió, testet pedig főleg rizling és más fehérborok formájában ölt.

Magyarország bortermelő területei hét borrégióba tartoznak: Alföldi, Balaton, Eger, Észak-Dunántúli, Pannon, Soproni és Tokaj borrégió. Ezek kisebb borvidékeken, a Balaton borrégió esetében összesen hat földrajzilag elkülönített területen oszlanak el. Létezik egy harmadik kategória, a hegyközségek köre is, amelyekre a borvidékeket lehet tagolni. Amíg a borvidékeknek inkább marketing szerepe van, addig a borászok szerint a hegyközségek alapján lehet igazán meghatározni egy-egy bort. Például a Balatonfüred-Csopak borvidék két széle, Zánka és Csopak – bár egy borvidékbe tartoznak – adott esetben teljesen más ízvilágú borokat kínálnak. De talán pont ez adja meg az izgalmát ennek a sajátos tájegységnek.

A cikk eredetileg az Ecoport magazin 2020/1. számában jelent meg.

Hajas Bálint

További cikkek

Ilyennek látták íróink a befagyott Balatont
Ilyennek látták íróink a befagyott Balatont
Nem csoda, hogy az író, amikor meglátja a befagyott Balatont, tollat ragad, hogy a lenyűgöző élményt megoszthassa olvasóival. Idézzük meg Eötvös Károly és Jókai Mór segítségével a pazar látványt!
Magyarországon is voltak nagy földrengések
Magyarországon is voltak nagy földrengések
Nagyjából minden évszázadban történt nagyobb földrengés Veszprém százkilométeres körzetében, amik a riadalom mellett súlyos károkat is okoztak, és nem egy közülük emberéletet is követelt.
Karácsonyi menü a filmvászonról
Karácsonyi menü a filmvászonról
Megvan a pillanat, amikor Kevin boldogan habzsolja négysajtos pizzáját az üres házban? Vagy amikor az Elf manója édességgel szórja meg a spagettit? A karácsonyi filmekhez jó néhány különleges gasztro pillanat is kötődik, amit akár mi is leutánozhatunk. Előbbieket kevésbé javasoljuk, mutatunk viszont három recept ötletet az ünnepi menühöz.
Amikor a mézeskalács kinövi a karácsonyt
Amikor a mézeskalács kinövi a karácsonyt
Készített már róka, kalóz, bárány, de parasztsonka formájú mézeskalácsot is. A várpalotai Koroknai Viktória, vagyis a Mézeskalácsos Lány nem retten meg, ha különleges alakú mézest kell készítenie. Sőt. Éppen azt szereti benne, hogy szinte bármit el lehet készíteni belőle. És hogy a vidám sütikkel mosolyt csalhat az emberek arcára. A Mézeskalácsos Lánnyá válás történetéről és az egyedi formák kulisszatitkairól is beszélgettünk vele.
Bővült a halválaszték, az árak változatlanok
Bővült a halválaszték, az árak változatlanok
Nagyobb a karácsonyi halválaszték az idén az elmúlt évhez képest, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) tájékoztatása szerint a kiváló minőségű halat a tavalyihoz hasonló áron lehet beszerezni.