A brit közszolgálati média online cikkben mutatja be a jelenséget. Eszerint a kínai fiatalok körében rendkívül magas, 14% a munkanélküliség, a pályakezdők nehezen találnak állást maguknak – ezért sokan közülük örömmel fizetnek azért, hogy irodai környezetben tölthessék a napjukat.
A BBC a kínai Tungkuan városban működő Munkaszínlelő Vállalat példáján keresztül ad betekintést a munkanélküli fiatalok életébe. A vállalat szolgáltatása annyiban áll, hogy napi 30 jüanért (nagyjából 1400 forint) cserébe irodai asztalt biztosít, számítógépet, nyomtatót vagy akár tárgyalószobát is használhatnak a kliensek. Szinte minden nagyobb kínai városban működnek hasonló cégek; és vannak, akik magasabb, 50 jüanos díjért (kb. 2400 forint) cserébe ebédet és nasit is biztosítanak.
A kép illusztráció. (LYCS Architecture on Unsplash)
A BBC-nek a harmincéves Csó Sui nyilatkozott arról, miért veszi igénybe a szolgáltatást: úgy véli, jó csapatot alkot a “munkatársakkal”, olyan mintha egy csapatként dolgoznának. A férfi azt is állítja, hogy sokkal összeszedettebbnek érzi magát irodai környezetben, mintha otthon töltené a napját. Csó szerint az irodában álláshirdetéseket böngésznek, vannak akik saját startup vállalkozást építgetnek, de sokat viccelődnek, játszanak, beszélgetnek, és a csapat gyakran együtt is vacsorázik “munka után”.
Noha a munkanélkülieknek nincs munkaideje, amit ki kellene tölteniük, legtöbbjük mégis úgy tesz, mintha lenne: reggel 8-9 között megérkeznek az irodába, és a Délkelet-Ázsiában bevett gyakorlathoz hűen csak azután indulnak haza, miután az irodavezető (aki tényleg dolgozik) elhagyta a helyiséget – ez akár este 11-ig is elhúzódhat.
Dr. Sang Bjao, a német Max Planck Szociálantropológiai Intézet igazgatója szerint a kínai társadalomban frusztráció és tehetetlenség nyomasztja a munkanélkülieket a kevés elhelyezkedési lehetőség miatt. A munka színlelése egy védőburok, amivel a fiatalok eltávolodhatnak a mainstream társadalomtól, és adhatnak maguknak egy kis teret, hogy levegőhöz jussanak – magyarázza a szakember.
A tungkuani Munkaszínlelő Vállalat tulajdonosa, aki álnéven nyilatkozott a BBC-nek, úgy fogalmazott, hogy ő nem irodai férőhelyeket értékesít, hanem azt az emberi méltóságot biztosítja ügyfeleinek, hogy azok ne érezzék magukat haszontalannak. Ügyfeleinek negyven százaléka frissen jött ki az egyetemről, akiknek egyévnyi aktív gyakornoki pozíciót kell igazolniuk ahhoz, hogy kézhez kaphassák a diplomájukat. A maradék 60% pedig szabadúszó, digitális nomád. A Munkaszínlelő Vállalat vezetője elismeri: az üzleti modellje hosszú távon valószínűleg nem térül meg, ő azonban inkább társadalmi jótéteményként tekint a cégére, és célja, hogy minél több embernek segítsen a kamu munkahelyet valódira cserélni.
