Augusztus 20-án idén is megtelt ünneplőkkel Veszprém egyik kiemelt rendezvényhelyszíne, ahol az államalapítás évfordulójára emlékezett a város. Porga Gyula ünnepi beszédében Szent István alakját nem elsősorban uralkodóként, hanem hosszú távon gondolkodó államférfiként állította középpontba. A polgármester úgy fogalmazott, első királyunk műve azért állta ki több mint ezer év próbáját, mert nem a pillanat kívánalmainak akart megfelelni. Beszédében hangsúlyos szerepet kapott Géza fejedelem öröksége is, akit Porga Gyula nem egyszerűen a régi világ utolsó képviselőjeként, hanem a keresztény magyar állam előkészítőjeként említett.
Szerinte Szent István egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy az ország jövője nem elszigetelődésben, hanem szövetségekben képzelhető el. Ilyen szövetségként beszélt Gizelláról, a keresztény egyházról és azokról az európai uralkodókról is, akikkel a fiatal magyar állam kapcsolatot épített.
Veszprém a szövetségek városa
Porga Gyula külön kitért Gizella királyné veszprémi szerepére is. Mint mondta, Veszprém történetében meghatározó volt, hogy a királyné itt teljesítette ki munkásságát, a város pedig a keresztény hit és a magyar kultúra egyik fontos központjává vált. Ebből vezette le beszédének egyik fő gondolatát: Veszprém nemcsak a királynék városa, hanem a szövetségeké és az együttműködésé is.A polgármester szerint ez ma is érvényes. Úgy fogalmazott, ha Veszprém többre akar jutni, akkor Szent István és Gizella példáját követve új lehetőségeket kell keresnie, a kihívásokra pedig közösen kell válaszolnia.
Az EKF-et is az együttműködés példájaként említette
A történelmi példák után Porga Gyula a közelmúlt veszprémi sikereiről beszélt. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programot annak példájaként említette, hogy Veszprém a környező településekkel együttműködve tudott országos és európai szinten is nagyobbat vállalni saját méreténél. Szerinte az EKF-időszak láthatóbbá tette a várost, miközben erősítette az itt élők önbizalmát és összetartozását is.
Hasonló gondolat mentén beszélt az Európa Sportrégiója címről is, amelyet a térség korábbi partnereivel közösen nyert el. A cél szerinte nem pusztán egy újabb cím megszerzése volt, hanem annak megmutatása, hogy a sport, a mozgás és az aktív életmód is része lehet egy élhető városnak. Porga Gyula hangsúlyozta, ehhez természetesen utakra, iskolákra, üzletekre, munkahelyekre, megfelelő közlekedésre és zöldfelületekre is szükség van, de önmagában az infrastruktúra kevés.
– Mindenekelőtt együttműködésre kész, nyitott és ambiciózus közösség kell – fogalmazott.
„Veszpréminek lenni jó”
A polgármester beszédében többször visszatért a veszprémi identitás kérdésére. Szerinte ezt ugyanúgy erősítheti egy kézilabdameccs, egy fesztivál, egy koncert vagy akár egy séta a Benedek-hegyen és a Séd völgyében. Úgy fogalmazott, olyan várost szeretnének építeni, ahol a másik ember nem ellenség, hanem erőforrás, a környező települések lakói pedig nem riválisok, hanem együttműködő partnerek. Porga Gyula azt is hangsúlyozta, hogy az életminőség javítása nem merül ki utakban, intézményekben vagy lakhatási fejlesztésekben. Szerinte ugyanilyen fontos a közösségi és lelki oldal is: az, hogyan fordulnak az emberek egymás felé a mindennapokban.
Beszédének végén ismét Szent István és Gizella példájához tért vissza, és arra kérte az ünneplőket, hogy Veszprém jövőjét is hosszú távra tervezve, együtt formálják.
Népzene és koszorúzás zárta az ünnepi programot
A polgármester beszéde után a Budapest Folk Duo lépett színpadra. Szlama László és Bergics András műsorában a magyar népzene mellett más európai zenei hagyományok is helyet kaptak, Szent Istvánhoz kapcsolódó dallamokkal kiegészítve. A két zenész dudán, furulyán, hegedűn, kobzon, buzukin és citerán is megszólaltatta a régi zenei világot. Az augusztus 20-i veszprémi ünnepség végül koszorúzással zárult.
