Veszprémi Vár

A vár megújulásának részeként a ferences templom tetőzete is megújul, amelynek munkálatainak során a kereszt alatti gömbből egy időkapszula került elő.

Országos sajtóérdeklődés mellett tartotta meg csütörtök délelőtt a Veszprémi Főegyházmegye azt az újságírói háttérbeszélgetést, amelyen részletesen bemutatták a veszprémi várnegyed felújításának minden részletét. Az egyházi és városvezető mellett a gigaprojekten dolgozó szakemberek is megszólaltak, akik választ adtak több vitatott kérdésre is, többek közt arra, mi indokolja, hogy fehérre meszeljék a székesegyház falait.

A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.

Pár napja jelentették be, hogy az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt költségeinek fedezésére a magyar kormány 50 milliárd forint költségkeretről döntött, emellett pedig a Főegyházmegye is részesül egy 40 milliárdos támogatásban. Utóbbi esetében végignéztük, hogy milyen beruházásokat terveznek a várban megvalósítani.

A Veszprémi Várban található egy olyan bronztábla, ami merőben más, mint a többi szobor és emlékplakett. Egy ejtőernyőző embert mutat be, aki egykor várkapitányként töltötte az idejét Veszprémben. Verancsics Faustus a humanista, a polihisztor, a feltaláló, a történetíró, a császári titkár, a püspök... de kis is volt ő valójában?