Az interjút 2026. március 19-én rögzítettük, amikor a külgazdasági és külügyminiszter Veszprében járt.
Több veszprémi és környékbeli vállalatot is meglátogatott. Milyen hangulatot tapasztalt a cégvezetők körében? Milyen igényeket fogalmaztak meg a Kormány felé?
Az elmúlt négy év, a háborús évek egyúttal a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve is voltak a beruházások tekintetében. Soha ennyi megállapodást nem kötöttünk, soha ennyi gyár nem kezdett el épülni, és soha ennyi új munkahely nem jött létre, mint az elmúlt négy esztendőben. Ahhoz, hogy ezt fenntartsuk, két dologra mindenképpen szükség van. Az egyik, hogy minden egyes háborúból – legyen az közel vagy távol – ki kell maradni. A másik, hogy ezeknek a háborúknak a következményeitől meg kell óvni a magyar embereket és a magyar gazdaságot, főleg, ami az energiaellátást és az energiaárakat illeti. A vállalkozóknak az az elvárásuk, hogy a magyar kormány tartsa kívül a háborún az országot, mert a gazdasági fejlődés természetes közege a béke. Emellett kímélje meg a magyar gazdaság szereplőit a háborúk hatásaitól, vagyis tartsa féken az energiaárakat. Mi mindkettőre készen állunk. Készen állunk továbbra is nemet mondani Brüsszelnek abban a tekintetben, hogy Magyarországot bele akarják rángatni a háborúba, és készen állunk arra is, hogy tovább harcoljunk az olcsó energiahordozókért.
Körülbelül egy éve fogalmazódott meg Veszprémben, hogy a térség gazdaságának az egyik alappillére lehet a jövőben a kreatív ipar. Viszont arról, hogy mi is a kreatív ipar pontosan, számos fogalom létezik. Ön hogyan definiálná és mennyire tartja reális célnak, hogy a Bakony-Balaton régió az ország kreatív iparának zászlóshajója legyen?
A magyar gazdaság jövője szempontjából kulcsérdés, hogy a dimenzióváltásnak végbe kell mennie. Ez azt jelenti, hogy a nagy ipari termelés mellett a jövőben egyre inkább a magas hozzáadott értéket, magas szintű szellemi tevékenységet, kutatás-fejlesztési elemeket és innovációt igénylő – és ezek számára teret biztosító – iparágakra kell nagy hangsúlyt helyezni. Tehát azokat a gazdasági ágazatokat kell most kiemelten fejleszteni, ahol a szellemi teljesítménynek, a hozzáadott értéknek és a magas technológiai színvonalnak döntő szerepe van. Ennek célja, hogy a termelésre ráépülve először a szolgáltatási, majd a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek is markánsan megjelenjenek a magyar gazdaságban. A kreatív iparra tehát úgy tekintek, mint egy magas hozzáadott értékű, komoly szellemi teljesítményt igénylő és folyamatos kutatás-fejlesztésre alapuló iparágra. Ebből a szempontból jól állunk. A vállalatok még soha annyi szolgáltató- és fejlesztőközpontot nem hoztak Magyarországra, mint a tavalyi esztendőben. Emellett egyre-másra jelennek meg azok a magyar közepes méretű vállalkozások, amelyek már kifejezetten új szabadalmakat dolgoznak ki, kutatás-fejlesztési tevékenységet, valamint komoly számítástechnikai, informatikai és szoftverfejlesztési munkát folytatnak. Ilyenből van jó pár itt, Veszprémben és környékén is.
A háború vagy béke kérdése ma teljesen átszövi a közbeszédet és ön is úgy hivatkozott rá, mint a gazdasági teljesítőképesség egyik kulcsa. Azt is látjuk, hogy Magyarország a kezdetek óta kitart a békepárti álláspontja mellett. Mennyire vagyunk egyedül az Európai Unióban ezzel az álláspontunkkal?
Ma Brüsszelben háborús fanatizmus uralkodik. Gyakorlatilag döntés született arról, hogy Európát háborúba kell vinni. Döntöttek arról, hogy katonákat küldenek, folyamatosan küldik a pénzt, a fegyvert, és döntöttek arról is, hogy Ukrajnát behozzák az Európai Unióba. Mi ezek ellen fellépünk, mert teljes mértékben ellentétesek Magyarország nemzeti érdekeivel. Ma Európában sajnos a háborús fanatizmus lehetetlenné teszi a racionális vitákat. Akik észszerű álláspontot képviselnek – jelenleg rajtunk kívül a szlovákok és a csehek –, azok a béke pártján állnak. Ugyanakkor összességében az európai helyzet az, hogy hosszú távú háborúra rendezkednek be. Már most a jövő évi télre akarják felkészíteni Ukrajnát. Az ukrán miniszterelnök bejelentett egy 5,5 milliós követelést arra, hogy felkészüljenek a következő télre. Tehát Európa, vagy legalábbis a nyugat-európai vezetők nem a békére, hanem a háború folytatására készülnek.
Jelenleg a Barátság-kőolajvezeték Ukrajna felől nem szállít nyersanyagot Magyarország felé. Az ukránok szerint technikai probléma miatt egy orosz támadás után, önök viszont azt mondják, hogy ez pusztán egy kijevi politikai döntés. Most még az Európai Bizottság elnöke és Zelenszkij elnök bejelentették, hogy EU-s pénzből kijavítják a hibát és hamarosan elindul a szállítás. Lehetne ez egy örömhír is, ön mégis színjátéknak nevezte. Miért?
Mert az egész egy nagy színház, egy nagy színjáték, egy nagy átverés. Ezt Zelenszkij elnök, az Európai Bizottság és a német kormány közösen találta ki. Ez a döntés egy Brüsszel–Berlin–Kijev tengelyen született meg. Hogy Magyarországot olajblokád alá helyezik, nem Kijev önálló döntése, hanem egy közös akció. Ezt a döntést azért hozták, hogy beavatkozzanak a magyar választásokba, és azzal segítsék a Tisza Pártot, hogy előállítanak egy olaj- és benzinellátási krízist, ahol az emberek hosszú sorokban állnak a benzinkutak előtt, a benzin ára pedig az egekben van. Ezt akarták elérni, de sikerült kivédenünk. A Barátság-kőolajvezeték egy szállításra kész, működőképes vezeték. Semmilyen technikai vagy műszaki problémája nincsen. Az ukrán rendszerüzemeltető világosan közölte a MOL-lal, hogy kizárólag a politikai engedélyre várnak a szállítás megindításához. Itt tehát egy óriási hazugságspirál van. Jól láthatóan egymás között sem tudnak rendesen koordinálni. Azt mondták, hogy az Európai Unió megfigyelő missziója már Kijevben van, erre az ukrán külügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy ők erről nem tudnak. Nyilvánvalóan el akarják húzni április 12-éig ezt a kérdést, hogy a választásokig próbáljanak nehéz helyzetet előállítani Magyarországon. Most már látják, hogy ez nem megy, ezért elkezdték drónokkal lőni a Török Áramlat gázvezetéknek azt az oroszországi kompresszorállomását, amely kritikus fontosságú a magyarországi földgázellátás szempontjából.
Eközben a legfrissebb hírek szerint Magyarország vezetékeket épít Szlovákia és Szlovénia felé is. Miért van ezekre szükség? Hiszen egyik ország sem a nagy nyersanyag lelőhelyeiről ismert.
A MOL nagyon közel van ahhoz, hogy megvegye a szerb olajvállalatot. Mivel a szlovák olajvállalat már a MOL tulajdonában van, ebben az esetben a MOL által összehangolt működés jönne létre a szlovák, a magyar és a szerb olajpiac között. Ez lehetővé tenné, hogy ha időlegesen valahol nehézség, ellátási probléma vagy külső zsarolás lép fel, a három piac összehangolt működése révén az egymás közötti termékszállítással kivédhető legyen bármilyen zsarolási kísérlet. Ezért döntöttünk úgy, hogy Magyarország és Szerbia között egyrészt egy kőolajvezetéket, másrészt egy kőolajtermék-, tehát dízel- és benzinvezetéket építünk. Ugyanígy összekötjük a MOL százhalombattai és pozsonyi finomítóját is. Szlovákia és Magyarország között építünk egy dízelvezetéket, ami azért fontos, mert Szlovákia azon kevés európai uniós ország közé tartozik, amely dízeltöbblettel rendelkezik. Így, ha Magyarországon az ellátáshoz szükség van a Pozsonyban finomított dízelre, azt egyből ide lehet szállítani. A szlovénokkal pedig a gázvezetékrendszerünket kötjük össze. Ennek egyrészt az az értelme, hogy Szlovénia az egyetlen olyan szomszédos ország, amellyel nincsen összekötve a földgázhálózatunk – és az ő szempontjukból is mi vagyunk az egyetlenek. Másrészt ez egy szállítási folyosó lesz Olaszország, Szlovénia, Magyarország útvonalon. Olaszország az új LNG-kikötőinek köszönhetően a tengeri, cseppfolyósított gázpiacról is tud földgázt venni, és így Olaszországból Szlovénián keresztül is megnyílik a szállítás lehetősége Magyarország felé.
Nemrég példátlan módon az ukrán felsővezetésből megfenyegették életveszélyesen a magyar miniszterelnököt. Valóban példátlan az ilyen eset, vagy előfordulnak ilyen esetek a diplomáciában, csak nem kapnak nagyobb nyilvánosságot?
A verbális agresszió előfordulhat, mert egy-egy vita hevében ma már a külpolitikában is egyre inkább a belpolitikához hasonló hangnemet alkalmaznak. Például a német külügyminiszter a Külügyminiszterek Tanácsán fenyegette meg Magyarországot azzal, hogy nagyon hosszú távú, negatív, nehéz és fájdalmas következményei lesznek, ha Magyarország továbbra is kitart a nemzeti érdekei mellett, és követeli a Barátság-kőolajvezetéken történő szállítást. Ilyenek előfordulnak. De az, hogy személyesen halálos fenyegetést kapjon egy ország vezetője egy másik ország vezetésétől, ilyen nem volt. Ezzel most visszaléptünk jó néhány évszázadot abba a korba, amikor utoljára azzal fenyegettek az országok vezetői, hogy megölik egymást. Az ukránok sajnos ilyenek. Ismerjük az „ukrán maffia” kifejezést, és tapasztaltuk már az ukrán verőlegények módszereit. Most is ez történik. Zsarolnak és fenyegetnek. A lényeg, hogy nekünk erősnek kell maradnunk, nyerni kell a választáson, és utána minden zsarolás és fenyegetés éle kicsorbul.
Veszprémben immáron harmadik ciklusára készül Ovádi Péter, akivel nem titok, hogy önök régi jó ismerősök. Hogy látja az esélyeit?
Körülbelül húsz éve ismerem Ovádi Pétert. Egy rendkívül szorgalmas, nagyon elkötelezett és a munkáját komolyan vevő ember. Ez abból is látszik, hogy állandóan az ajtómon kopogtat annak érdekében, hogy a kormány támogasson veszprémi beruházásokat. Erre való egy képviselő! A vele való közös munka nyomán eddig 47 vállalati beruházásról állapodott meg a kormány az ő választókerületében. Több mint 300 milliárd forintnyi beruházást hoztak ezek a cégek ide a térségbe, 40 milliárdos kormányzati támogatással, és 13 ezer munkahelyet biztosítanak a helyieknek. Ovádi Péter tehát eredményes képviselője Veszprémnek. Kifejezetten jól és szorgalmasan dolgozik a városért, Veszprém nagyon sokat köszönhet neki. Személyében egyrészt kiváló képviselőt kapnak, másrészt a következő parlamentnek is békepártinak kell lennie ahhoz, hogy Magyarországot kívül tartsuk a háborún. Ehhez békepárti többségre van szükség.
Veszprém és a térség 2026-ban Európa Sportrégiója címet viselheti. Köztudott, hogy az ön éltében a mozgás, a sport kiemelt helyen szerepel. Ennyi teendője mellett hogyan jut ideje ezekre?
Mindig egy órával korábban kell kelni, mint kellene, és akkor a nap elején még pont belefér egy óra sport. Veszprém kihúzhatja magát, mert egyrészt az élsport, másrészt a tömeg- és utánpótlássport is fejlett a városban. Mindannyian büszkék vagyunk a veszprémi sporteredményekre, és remélem, hogy a város maximálisan kihasználja az Európa Sportrégiója címben rejlő lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy a családok számára biztosítsuk, hogy a gyerekek kulturált körülmények között sportolhassanak, olyan helyeken, ahová a szülők is szívesen viszik őket. Ha ez így van, meg tudjuk őket védeni a digitális világ kábulatától. Minél több időt töltenek edzésen, a sportpályán, a közösségben és az öltözőben, annál kevésbé szívja be őket ez a teljesen mesterséges és torz világképet adó digitális kábulat. Szerintem ebben a kérdésben a sportinfrastruktúra fejlesztése a szülők legnagyobb szövetségese.
