Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Pannon Egyetemen a feladat nem kisebb, mint összekötni a különböző világokat

ma 21:41
Minden felsőoktatási intézmény, így a Pannon Egyetem vezetése is egy rendkívül összetett rendszer, számos fogaskerékkel. Kancellári és rektori döntések, valamint a fenntartó, Pannon Egyetemért Alapítvány intézkedései is formálják az egyetemi mindennapokat. Dr. Kurdi Róbert, általános rektorhelyettes ezeket a folyamatokat testközelből ismeri, hiszen több feladatkörben is megfordult már. Az ő segítségét kértük, hogy belelássunk az intézmény működésébe, ami mostanra a régió tudományos életének, de a gazdaságának is az egyik legfontosabb motorja, sőt, összekötő hídként is megjelent már a különböző területek között.

A projektmenedzseri világ mellett a hulladékgazdálkodás mérnöki területén is otthonosan mozog, két évvel ezelőtt pedig a kancellárhelyettesi megbízatásából váltott a rektorhelyettesi székbe Kurdi Róbert, aki, mint fogalmazott, az évek alatt megismerhette az egyetem gazdasági folyamatait, de mellette az akadémiai szféra fejével is tud gondolkodni.

Többek közt ez az összekötő szerepe is közrejátszott abban, hogy Dr. Abonyi János rektor felkérte az általános rektorhelyettesi feladatok ellátására, amivel együtt számos másik felelősséget is kapott.

Ő felel a rektori terület gazdasági ügyeiért, a személyzeti kérdésektől a költségvetés összeállításáig, ugyanakkor fontos szerepe van a pályázatok, kutatás-fejlesztési kezdeményezések támogatásában is.

Munkájának egyik központi területe az egyetemen működő kiválósági központ irányítása. Ez egy olyan stratégiai szervezet, amelyben négy, úgynevezett nemzeti labor kapott helyet – többek közt az éghajlatváltozás, a vízbiztonság, a társadalmi innováció vagy a megújuló energiák laborjai – a cél pedig, hogy ezek egymással együttműködve érjenek el nemzetstratégiailag is fontos eredményeket. „Az én feladatom a koordináció. A szakmai munka a karokon folyik, mi azt felügyeljük, hogy az itt végzett kutatások között létrejöjjön a kapocs, hogy egymás eredményeit kiegészítsék, tudományterülettől függetlenül.”

A kiválósági központ amellett, hogy a laborokon keresztül szakterülettől függően végez kutatásokat, az egyetem saját céljai szempontjából is meghatározó egysége az intézménynek. Egyfajta stratégiai elemző szervezetek, ahol az oktatásmenedzsmenttel, vagy éppen a Pannon Egyetem nemzetközi pozicionálásával is foglalkoznak.

Utóbbinál egyértelmű hívószó lett az utóbbi években a „fenntarthatóság”. „Nem csak marketing szempontból szeretjük a fenntarthatóság egyetemének hívni magunkat. Ez egy olyan terület, amin nagyon sokan tevékenykednek, és ami valóban multidiszciplináris. A fenntarthatósági fókusz – legyen szó hulladékgazdálkodásról, körforgásos gazdaságról, víztechnológiáról vagy pszichológiai és társadalmi vonatkozásokról – lefedi az egyetem összes karát.” Kurdi Róbert szerint ez az a csapásirány, amelyben a Pannon Egyetem a méretéhez képest kifejezetten erős. „Vannak nagyon erős kulcskompetenciáink, például a hulladékból termékig tartó folyamatokban, vagy a MOL-al való együttműködésben, amelyeket hazai és nemzetközi szinten is elismernek.”

A kutatások hasznosítása, azaz a piaccal való kapcsolat erősítése ugyancsak alapvető cél az egyetemen, amiben a rektorhelyettesnek szintén van feladata. E stratégia erősítése érdekében hozták létre nemrég az Innosquare Kft-t, amivel új szervezeti formát teremtettek arra, hogy az oktatók és kutatók eredményei ne vesszenek el a fiókban. „Törekszünk arra, hogy minél több kutatás a piacon hasznosuljon. Büszkék lehetünk, hogy létszámarányosan jelentősen előtte járunk sok más egyetemnek ezen a téren.” A cég feladata nem kisebb, mint hogy felkutassa azokat az eredményeket, módszereket, szolgáltatásokat vagy akár infrastruktúra-kapacitásokat, amelyek piaci igényeket is kielégíthetnek, majd ezeket eljuttassa a megfelelő cégekhez.

A Pannon Egyetem amellett, hogy a kutatások területén, valamint a régió cégeivel való együttműködésben igyekszik új szintre lépni, hallgatói létszámát tekintve az elmúlt évtized legmagasabb számát mutatja éppen. A rektorhelyettes szerint ebben fontos szerepe van a professzionális kommunikációnak, a modern arculatnak, a markáns üzeneteknek és annak az egységes megjelenésnek, amely ma már a Pannon Egyetem védjegye. De külön hangsúlyozta, a Pannon Egyetemen már a tartalom is önmagáért beszél. „A fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia témái vonzóak a fiatalok számára, főleg, ha minőségi kutatások kapcsolódnak hozzájuk.”

Az egyetem fenntartója, a Pannon Egyetemért Alapítvány szintén része ezeknek a folyamatoknak. A rektorhelyettes szerint pedig azért is tudhatnak ilyen eredményeket maguk mögött, és fogalmazhatnak meg új célokat, mert az alapítvány támogatólag áll a Rektori és Kancellári Hivatal mögött, miközben a mindennapi működésükben szabad kezet hagy nekik.

„Az alapítvány saját célokat is kitűz, például ösztöndíjakat és mentorprogramokat indít, támogatja a lemorzsolódás csökkentését, ugyanakkor nem szól bele közvetlenül az oktatási vagy kutatási folyamatokba. Így pedig az együttműködésünk gördülékeny.”

A Pannon Egyetem tehát tudatosan építi saját identitását. Nem akar mindenben a legjobb lenni, de tisztán látja azt a néhány területet, ahol valóban kiemelkedhet. A fenntarthatóság, az adatvezérelt tudományok, a multidiszciplináris megközelítések, a nemzetközi nyitottság, valamint a gazdasági folyamatok és tudományos munka összehangoltsága mind olyan elemek, amelyek egy egységes, dinamikusan fejlődő intézményre utalnak. Kurdi Róbert szerint a feladat nem kisebb, mint összekötni a különböző világokat, a tudományt a gazdasággal, karokat a stratégiával, az egyetemet a piaccal és a fenntartóval. A számok pedig azt mutatják, a Pannon Egyetem e kapcsolatokból most kifejezetten jól építkezik.

Hajas Bálint
Vámosi Patrik

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.