Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Huszonöt éves a Vár Ucca Műhely, a veszprémi irodalmi szellemiség kézzel fogható jele

2025. január 21. 13:41
Huszonöt éve egy veszprémi irodalmi műhelyben megalapítottak egy folyóiratot. Akkoriban nem bővelkedett a Dunántúl hasonló kiadványokban, a veszprémi kezdeményezés célja pedig az volt, hogy szabadon, korosztálytól függetlenül teret adjon a kortárs szépirodalomnak. A szerkesztők a közép-európaiságot akarták megragadni. A folyóirat ma is létezik, sőt, a veszprémi irodalmi szellemnek a kézzelfogható jele. Hétfő este ők, a Vár Ucca Műhely szerkesztősége közösen ünnepelték a jubileumot.

A Művészetek Házában tartott összejövetelen Fenyvesi Ottó, József Attila-díjas író, a Vár Ucca Műhely alapító-főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, akik között a szerkesztőség tagjai mellett az irodalom helyi pártolói is szép számmal jelen voltak.

Többek között Porga Gyula polgármester is, aki rövid köszöntőjében a Vár Ucca Műhelyről úgy nyilatkozott, mint a veszprémi irodalmi szellemiség kézzelfogható jele.

„Fontos, hogy a szerző és a műve is egyszerre legyen jelen egy városban” – húzta alá a polgármester a Vár Ucca Műhely folyóirat jelentőségét veszprémi szemüvegen keresztül.

Porga Gyula és a Vár Ucca Műhely szerkesztőségének tagjai: Németh István, Kilián László, Fenyvesi OttóPorga Gyula és a Vár Ucca Műhely szerkesztőségének tagjai: Németh István, Kilián László, Fenyvesi Ottó

Huszonöt év történéseit nehéz egy jubileumi ünnepség keretében elmondani, ezért a szervezők nem is kísérelték meg a történelemkönyvszerű előadást, helyette egy sokkal beszédesebb módját választották, hogy átadják a folyóirat szellemiségét.

Előtte viszont még Fenyvesi Ottó néhány gondolat erejéig felelevenítette a kezdeti időket, amikor a Dunántúlon alig voltak a Vár Ucca Műhelyhez hasonló irodalmi folyóiratok, és amik voltak, azok is egyre csak fogyatkozóban. Az ő koncepciójuk viszont az volt, hogy egy élő folyóiratot hozzanak létre, amibe szabadon írhatnak fiatal és tapasztaltabb írók, költők is. Számos fordítás is megjelent a lapban az évek alatt, főleg a környező országok íróinak tollából. Ezzel is azt az elhatározásukat igyekeztek betartani, miszerint a folyóirattal a közép-európaiságot szeretnék erősíteni veszprémi eredővel.

Hogy ezt pontosan kik és hogyan érték el, az is kiderült az ünnepségen, ahol több szerző is bemutatkozott hosszabb, vagy rövidebb művének felolvasásával, a folyóirat földrajzi korlátlanságát erősítve videóüzeneteken keresztül.

A legidősebb szerző a kilencvenéves Tőzsér Árpád volt, a legfiatalabb pedig Takács-Csomai Zsófia. Rajtuk kívül még Villányi László, Balázs Attila, Petőcz András, Hegyi Zoltán, Jenei Gyula, Röhrig Eszter, Orcsik Roland, Ayhan Gökhan, Szeles Judit, Jódal Kálmán, Petrik Iván, Korinek Janka, Gál Csaba, Kukucska Szabolcs, Sándor Zoltán, Móger Tímea, Szentgyörgyi László, Takács Nándor, Varga Richárd is megjelent egy-egy szerzeményével.

A rendezvényen az irodalom mellett egy másik kulturális műfaj is szerepet kapott. Séfer Csaba (Subi Ramone) utcazenész gitárelőadásával kapcsolódott be. Az ő kapcsolata a Vár Ucca Műhellyel, pontosabban annak főszerkesztőjével, Fenyvesi Ottóval is különleges. Az író az egyik Utcazene fesztiválon figyelt fel rá, habár a fiatal zenész nem szerepelt egyik színpadon sem, csupán klasszikus utcazenész stílusban egy padon játszott. Az élmény után Fenyvesi Ottó felkérte Séfer Csabát, hogy zenéljen az ő kötetbemutatóin a felolvasások során. Ebből a különleges kapcsolatból kaphattak ízelítőt a Vár Ucca Műhely jubileumán is a résztvevők, ami egyben a Magyar Kultúra Hete programsorozat elindítója is volt.

vehir.hu
Vámosi Patrik
további cikkek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.