Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Szent György-hegy titokzatos legendája

2025. január 9. 15:40
A Balaton-felvidék közepén magasodó Szent György-hegy elsősorban természeti szépségeivel hívja fel magára a figyelmet, de egy különleges legenda is hozzájárul ahhoz, hogy a hely valóban misztikus hangulatot árasszon. 

A hegyet a középkor egyik legismertebb szentjéről, Szent Györgyről nevezték el, aki a keresztény hagyomány szerint egy óriási sárkánnyal szállt szembe. Bár a legenda részletei az évszázadok során változtak, a történet magva ma is izgalmas betekintést nyújt a helyi folklórba.

A legenda szerint sok száz évvel ezelőtt a Szent György-hegy környékén egy óriási sárkány élt. Ez a szörnyeteg hatalmas méreteivel, és félelmetes erejével is kitűnt. A helyiek szerint szárnyai suhogása vihart hozott, és minden egyes lépése megrengette a földet. A sárkány előszeretettel pusztította a környék falvait: az emberek termését felperzselte, állataikat felfalta, sőt, időnként emberáldozatokat is követelt.

Az emberek tehetetlenek voltak. Bár néhány bátor férfi megpróbálta felvenni a harcot a szörnyeteggel, a sárkány mindannyiukat legyőzte. A lakók kétségbeesve imádkoztak segítségért, amikor egy nap Szent György érkezett a vidékre.

Szent György a keresztény hit védelmezőjeként vált híressé, és a legenda szerint számos csodás tett fűződik a nevéhez. Amikor meghallotta a hegy környékén élők szenvedését, kardjával és pajzsával felfegyverkezve elindult, hogy szembeszálljon a sárkánnyal. A találkozás a hegy lábánál történt, és a küzdelem epikus méreteket öltött.

A monda szerint a sárkány hatalmas erejével megrázta a hegyet, amikor nekilendült, hogy lesújtson a lovagra. A csapásai sziklákat szaggattak le a hegy oldalából, amelyek hatalmas robajjal zuhantak a földre. Szent György azonban nem hátrált. Minden egyes kardcsapása szikrákat csiholt a vulkanikus kőzetből, mintha maga a föld is a harc részévé vált volna.

A küzdelem hosszú órákon át tartott, míg végül a szentnek sikerült halálos sebet ejtenie a sárkányon. A legenda szerint a szörnyeteg, mielőtt kilehelte volna a lelkét, a hegy oldalára zuhant, és teste ott kővé dermedt. Így születtek meg a hegy ikonikus bazaltorgonái, amelyek máig lenyűgözik a látogatókat.

A sárkány és Szent György csatájának története nem áll meg a bazaltorgonák születésénél. A helyiek úgy tartják, hogy a küzdelem során felszabadult energiák különleges mágneses kisugárzást hagytak maguk után a hegyen. Az úgynevezett „sárkányvonalak” – misztikus energiavonalak – kereszteződései állítólag a Szent György-hegy több pontján is megtalálhatók. Ezeket a helyeket gyakran „energiapontokként” emlegetik, ahol a látogatók különös nyugalmat, feltöltődést vagy akár gyógyulást is tapasztalhatnak.

Nem véletlen, hogy a hegy már az ókorban is szakrális helyszínként szolgált. A régészek különböző leleteket találtak, amelyek arra utalnak, hogy a területet ősi kultúrák rituális célokra használták. A középkorban pedig a keresztény hit jegyében vált a hely a szőlőtermesztés és a vallási áhítat központjává.

Bár a történet valószínűleg csupán mítosz, a Szent György-hegy mai látogatói számára mégis különleges élményt nyújt. Amikor a hegy csúcsáról lenézünk a Balaton csillogó vizére, könnyű elképzelni a sárkány szárnyainak suhogását vagy a lovag kardjának csapásait. A bazaltorgonák rideg, szabályos formái mintha valóban egy kővé dermedt szörnyeteg maradványai lennének.

A hegy lankáin ma is kiváló szőlőfajták teremnek, amelyekből a környék híres borai készülnek. Séta közben a borospincék között megérezhetjük az évszázados hagyományok súlyát, és talán egy pohár bor mellett még a sárkány legendájáról szóló történeteket is meghallgathatjuk a helyiektől.

A hegy legendája és valós történelme különleges egységet alkot. A vulkanikus múlt, a misztikus hiedelmek és a bátor lovag története mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Szent György-hegy valóban egyedi helyszín legyen. Ha egyszer felkeresed ezt a különleges tájat, talán te is megtapasztalhatod, hogy itt a múlt, a természet és a fantázia különleges találkozásának lehetsz részese.

Balogh Dóra
további cikkek
A valóság kollázsokon keresztül Művészetek Háza A valóság kollázsokon keresztül „A valóságot egyfajta kollázsként fogom fel. A hagyományos, narratív univerzumban mindig volt egy első és utolsó fejezet, a történetet pedig valamilyen tanulság zárta le. Ezzel szemben áll az utóbbi évtizedek társadalmi valósága, amelyet a digitális világ közvetít, és amelyben az események egyidejűleg történnek, anélkül, hogy lenne kezdetük és végük.” – Vallja Fenyvesi Ottó, költő, író, képzőművész, aki most utóbbi művészeti ágban végzett alkotótevékenységének eredményeit mutatta be a Művészetek Háza Várgalériában nyílt kiállításán. Az említett kollázsok pedig képzőművészeti alkotás testét öltve, betűk és újságkivágások látszólag kaotikus halmazain keresztül mutatnak görbe tükröt a társadalomnak, pont, ahogyan Fenyvesi Ottó látja azt lovasi alkotóházából. 2025. július 5. 15:33 Egy barátság a formák csendjében kultúra Egy barátság a formák csendjében Barcsay Jenő és barátja, tanítványa, Deim Pál munkáiból nyílt kiállítás a Vass László Gyűjteményben szombaton. 2025. július 5. 22:03 A régió készen áll arra, hogy újra megmutassa magát Európának – ezúttal a sport nyelvén A régió készen áll arra, hogy újra megmutassa magát Európának – ezúttal a sport nyelvén ,,A sport azé, aki csinálja" – ezzel a gondolattal indult az a stratégiai együttműködés, amely újabb, nagyszabású cél elé állította Veszprémet és a régióhoz tartozó 99 települést. A város és a térség közösen nyújtja be pályázatát a 2026-os Európa Sportrégiója címre. A törekvést megalapozó partnerségi megállapodást a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kötötte meg. Az együttműködés célja a térség sportalapú fejlődési potenciáljának hosszú távú kiaknázása.  2025. július 3. 14:57

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.