Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 15. Henrik
Veszprém
32°C
2024. július 15. Henrik
Veszprém
32°C

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából

2024. június 22. 12:32 // Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő.

Zöldes árnyalatú, bőrből készített, fémfonalas hímzéssel díszített, magas sarkú női papucs – így néz ki az a 17. századi lábbeli, amelyet a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában találtak a szakemberek. Az altemplom régészeti feltárása és helyreállítása a veszprémi várnegyed megújításának részeként kezdődött el – a Veszprémi Főegyházmegye mintegy 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméternyi zöldterületet újít meg 2025 végére.

Vagyonos család tagjának lábbelijét találhatták meg

Az altemplomban a 15. századtól már biztosan temetkeztek, és később, a 17. században is temetkezőhelyként használták. A szakemberek összesen 13 sírhelyet találtak, ezek közül többet már az 1970-es években feltártak. „Két koporsó fedlapja viszonylag épen maradt, amelyeken csillagfejű rézszegecsekből kirakott díszítés és felirat volt olvasható. Ezek alapján derült ki, hogy Babócsay Ferenc egykori veszprémi várkapitány családtagjainak nyughelyére bukkantak. Azt feltételezzük, hogy a 2022-2023-ban feltárt, hasonló korszakból származó sírokban is ennek a családnak a tagjai nyugodtak” – mondta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze.

Egyikük az a fiatal lány, akinek selyemből készült, csipkedíszes ruhája és papucsa is jó állapotban maradt meg – a díszes, nemes anyagból készített ruházat és a lábbeli is arra utal, hogy rangos család tagja lehetett. A 17. századból származó papucsot az elmúlt hónapokban restaurálták, a nagyközönség elsőként június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján tekintheti majd meg az az Érseki Turisztikai Központban, a Biró-Giczey Házban. A látogatók különleges régészeti kiállításon vehetnek részt, megcsodálhatják többek között Szent István király első ezüstdénárját, a Lancea Regist is.

Milyen cipőben jártak a 17. században a nők?

A körülbelül 400 éves papucs különösen értékes lelet, Magyarországon ugyanis kevés ruhadarab és lábbeli maradt fenn a 16-17. századból. A papucs a kutatások szerint török hatásra terjedt el Európában, a férfiak és a nők körében is népszerű volt – erről portrék és írott források tanúskodnak. A kora újkori Európában magas sarkú változatban is előfordult – meglepő módon magas sarkú lábbeliket eleinte szinte kizárólag férfiak hordtak, azok csak később terjedtek el a nők körében.

A Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának két másik, az 1970-es években feltárt sírjából is előkerült egy-egy pár papucs, ám ezek a most restaurált darabbal ellentétben kerek orrúak és lapos talpúak voltak.

Érdekesség, hogy a szakemberek a Szent István (ferences) Templom alatti kriptában feltárt csontkamrában is találtak lábbeliket, öveket és erszényeket. „A 18. század első felében épült Szent István (ferences) Templom alatt végig kripta húzódik, ennek falában találhatók a sírhelyek. A kripta döngölt földpadlója három nagyméretű osszáriumot, vagyis csontkamrát rejtett, amelyek a templom jelenleg zajló helyreállításához kapcsolódó földmunkák során bukkantak elő. Az osszáriumokat részben a padlószint alatti földrétegbe, részben az alatta húzódó sziklafelszínbe vájták bele, majd vastag mészréteggel fedték le. Ezek lényegében olyan gödrök voltak, amelyekbe a kriptában korábban eltemetett elhunytakat áthelyezték, amikor ott már nem volt több hely” – magyarázta Hegyi Dóra.

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze hozzátette: a gödörben nemcsak az elhunytak csontjait találták meg, hanem ruházatuk maradványait is, például bőrből készült lábbeliket, öveket, bőrerszényeket és személyes tárgyakat, többek között textil szentképeket, kegyérméket, mellkereszteket. Ezek egy része kiváló állapotban megmaradt, restaurálásuk a feltárást követően azonnal megkezdődött.

2025-re megújul a Szent Mihály Főszékesegyház altemploma

A Szent Mihály Főszékesegyházat 2023 májusában nyitották meg a nagyközönség előtt, az altemplom megújítása azonban egészen 2025-ig tart majd. Ahogy a veszprémi várnegyed legtöbb épülete, úgy az altemplom falai is erősen vizesednek. Ennek kiküszöbölésére megoldást kellett találni, amihez elengedhetetlen a padló régészeti kutatása. Ennek során került felszínre többek között a 17. századi női papucs is. A feltárást követően építhetik be a szakemberek a szükséges szigetelő rétegeket és gépészeti rendszereket a falak megóvása érdekében.

„Nagyon izgalmas volt a feltárás, mert a járószintet többször – például a román korban, a gótikában, a barokkban, sőt az 1910-es években is – magasították, módosították” – mondja Vavra Áron műemléki projektvezető. „Az altemplom padlószintje alatt például román kori vakolatmaradványokat találtunk. Az a célunk, hogy az altemplom és a kápolnák falazatát – a vizesedés miatt – a további károsodástól megóvjuk” – tette hozzá a projektvezető.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz kapcsolódva június 22-én és 23-án vezetett túrákat tart a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ.  A szombati napon 14:00 és 16:00 órakor, vasárnap 11:30, 14:00 és 16:00 órakor indulnak a várséták a Biró-Giczey Háztól. A sétákon a részvétel díjmentes. Regisztrálni az alábbi linken lehet: https://bit.ly/4bC6ttr

vehir.hu
további cikkek
Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57 Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak régészet Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak Több mint húsz évvel ezelőtt fedezték fel őket, azóta számos tudós megvizsgálta, de mindent megdöntő bizonyíték még mindig nincs, csak teóriák arra, hogy és miért került négy kutya és egy hiúz egy gödörbe Zamárdi mellett. A lelet egyedülálló a világon, ami túlmutat az öt állat történetén, a korszak társadalmairól és vallásairól is felvet kérdéseket. 2024. május 20. 22:47 Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Milyen nyomokból tudnak egy-egy várostrom menetére, vagy egyáltalán megtörténtére következtetni a régészek? Nagy Szabolcs Balázs régész erről tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum szabadegyetemi sorozatának részeként kedden. 2024. május 17. 21:41 Három muskéta visszakerült a Laczkó Dezső Múzeumhoz Laczkó Dezső Múzeum Három muskéta visszakerült a Laczkó Dezső Múzeumhoz Két évvel ezelőtt három 1895 mintájú Mannlicher karabély darabjai és hozzájuk tartozó lőszerek kerültek elő a Veszprémi Érsekség területén zajló ásatáson. A nyolc milliméteres lőszereket az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred szakemberei a vonatkozó kormányrendelet szerint megsemmisítették, a fegyvermaradványokat viszont a szakértői tanúsítvány megszületését követően március 7-én visszaadták a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnak. 2024. március 8. 15:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.