Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. június 15. Jolán
Veszprém
16°C
2024. június 15. Jolán
Veszprém
16°C

Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk

2024. június 7. 22:57
A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk.

A munkát eredetileg kéthetesre tervezték, hamar kiderült azonban, hogy jelentős felfedezést tettek, és ehhez igazodva alaposabban is megvizsgálták a területet, amihez annak tulajdonosa rugalmasan és segítőkészen biztosította a lehetőséget – tudtuk meg Péterváry-Szanyi Brigittától, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatójától, aki a telektulajdonos mellett a múzeum önkénteseinek is köszönetet mondott. 

Pátkai Ádám és Péterváry-Szani BrigittaPátkai Ádám és Péterváry-Szani Brigitta

A feltáráson Pátkai Ádám régész, az ásatás vezetője kalauzolt végig minket. Mint elmondta, a területen nagy mennyiségben találtak 10-11. századi leleteket: főzőedények töredékeit, állatcsontokat, orsógombokat, néhány vastárgyat. Nagyobb számú, az államalapítás időszakára datálható tárgyi emlék került elő, mint a szomszédos, országos jelentőségű lelőhelynek számító kolostor, vagy akár a vár területéről, így már önmagában ez is érdekessé tenné a feltárást. Van azonban itt még valami.

Megtalálták a középkori Veszprém legrégebbi épületét?

A földben ugyanis egy épület maradványaira bukkantak. Feltártak egy száraz agyagrétegbe rakott kőfal alapozást, ami fölött egy földbe süllyesztett padlózatú, nagyságrendileg tíz négyzetméteres alapterületű sátortetős veremház állhatott, melynek tetőszerkezetét két oszlop tartotta. Megtalálták a kemencét is, ami nagy méretű sütőfelülettel rendelkezett. 

Már retusált kerámiatöredékek a helyszínrőlMár retusált kerámiatöredékek a helyszínről

Ez a maga korszakára jellemző lakóépület lehetett, azonban a kő alapozás még a 11. században sem számított gyakorinak, korábban pedig főleg nem. Hasonló szerkezetet a borsodi földvárnál találtak, ami ispáni székhely volt, így esetünkben is előfordulhat, hogy egykor egy tisztviselő élt itt. 

Az igazán izgalmas kérdés az, hogy pontosan mikorra datálható az épület, erre majd a szénizotópos vizsgálatok adhatnak választ. Pátkai Ádám szerint ha kiderülne, hogy a ház a 10. században épült, az újabb kérdéseket vetne fel. A veszprémvölgyi apácakolostor alapítását ugyanis az 1015-1020 közötti évekre teszik, amikor több falu mellett Vörösberényt is birtokba kapta a zárda. Innen származik az építkezésekhez felhasznált vörös homokkő, amit a mostani feltáráson is megtaláltak. Ha viszont a most megtalált épület István uralkodása előtt épült, akkor meglehet, hogy Vörösberényt már az eddig ismert alapítás előtt is a kolostor birtoka volt – tehát a zárdát az eddig tudottnál korábban, akár már Géza fejedelem idejében létrehozhatták. 

A régészek egy tíz négyzetméteres házat és annak udvarát tárták felA régészek egy tíz négyzetméteres házat és annak udvarát tárták fel

Természetesen ezek csak hipotézisek, és minden mondat végére oda kell képzelnünk a kérdőjelet, az azonban biztosnak tűnik, hogy az összegyűjtött leletanyag vizsgálata során rengeteg új információra tehetünk majd szert Veszprémnek erről a fontos, ám kevésbé ismert korszakáról. 

Schöngrundtner Tamás
Szalai Csaba
további cikkek
Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak régészet Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak Több mint húsz évvel ezelőtt fedezték fel őket, azóta számos tudós megvizsgálta, de mindent megdöntő bizonyíték még mindig nincs, csak teóriák arra, hogy és miért került négy kutya és egy hiúz egy gödörbe Zamárdi mellett. A lelet egyedülálló a világon, ami túlmutat az öt állat történetén, a korszak társadalmairól és vallásairól is felvet kérdéseket. 2024. május 20. 22:47 Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Milyen nyomokból tudnak egy-egy várostrom menetére, vagy egyáltalán megtörténtére következtetni a régészek? Nagy Szabolcs Balázs régész erről tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum szabadegyetemi sorozatának részeként kedden. 2024. május 17. 21:41 Három muskéta visszakerült a Laczkó Dezső Múzeumhoz Laczkó Dezső Múzeum Három muskéta visszakerült a Laczkó Dezső Múzeumhoz Két évvel ezelőtt három 1895 mintájú Mannlicher karabély darabjai és hozzájuk tartozó lőszerek kerültek elő a Veszprémi Érsekség területén zajló ásatáson. A nyolc milliméteres lőszereket az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred szakemberei a vonatkozó kormányrendelet szerint megsemmisítették, a fegyvermaradványokat viszont a szakértői tanúsítvány megszületését követően március 7-én visszaadták a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnak. 2024. március 8. 15:17 Mit találtak a megye régészei 2022-ben? Mit találtak a megye régészei 2022-ben? Régészeti konferenciát rendeztek pénteken a Laczkó Dezső Múzeumban, ahol a Veszprém vármegye területén 2022-ben végzett kutatások eredményeiről számoltak be a szakemberek. 2024. március 9. 14:58

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.