Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Navracsics Tibor: a Fidesz tudja egyesíteni a nemzet javát

2024. május 22. 21:57 // Forrás: Képek forrása: Navracsics Tibor Facebook-oldala
Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európa Unióhoz, miután a népszavazáson a magyarok 84 százaléka döntött a csatlakozás mellett. Az ország történetében jelentős mérföldkő volt 2004. május elseje, amely számos változást és lehetőséget hordozott magában. Az elmúlt két évtized tapasztalatairól, a csatlakozáskor megfogalmazott elvárásokról és reményekről, valamint a jelenlegi politikai helyzetről, továbbá a közelgő uniós és önkormányzati választásokról kérdeztük dr. Navracsics Tibor, közigazgatási- és területfejlesztési minisztert. Az interjú során szó esett Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolat fejlődéséről, a jövőbeli tervekről, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel az ország szembesül a mai politikai környezetben.

Húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz, kilenc másik tagállammal együtt. Milyen elvárásokkal indultunk neki akkor?

Húsz éve csatlakoztunk formálisan, de tulajdonképpen már 1989-’90-ben, az egész magyar demokratikus átmenetnek az egyik célja éppen az Európai Uniós és a NATO-csatlakozás volt. Már akkor is úgy gondoltuk, hogy ebben a bizonytalan világban a viszonylagos legnagyobb biztonságot éppen azok az intézmények tudják garantálni, amelyek multilaterális, tehát többoldalú együttműködésen alapulnak, és amelyek egyértelműen az európai, illetve a nyugati világhoz kötnek minket. 2004-ben nyilvánvalóan ez volt a tagság legfőbb értelme, de emellett volt egy másik magyarázó elv is: az, hogy az ország felzárkóztatásával az európai életszínvonalhoz, az Európai Uniós tagság által esetleg egy magasabb szintű jólét érhető el Magyarországon.

Hol tartunk most így két évtized után?

A többi közép-európai országgal együtt dinamikusan zárkózunk fel. Ha nemzeti szinten nézzük az egy főre eső nemzeti jövedelmet, akkor most már az európai uniós átlag 80 százaléka közelébe húzódtunk az 50-60 százalék közötti sávból. Ez a felzárkózás azonban szinte kizárólag Budapestnek köszönhető, és az adatokból az látszik, hogy a Budapesten kívüli térségek sokkal lassabban zárkóznak fel. Ennek következtében az országon belüli területi különbségek nőttek az elmúlt 20 évben. Most az látszik, hogy nyílik szét a területi fejlettségi olló, ami azt mutatja, hogy ez a felzárkózási folyamat nagyrészt a fővárosra korlátozódik, kisebb mértékben az észak-dunántúli térségre. Az úgynevezett felzárkóztatandó térségek pedig csak nagyon lassan kapnak energiát.

Jelen helyzetben a vidék fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni?

Azt gondolom, hogy a feladat tulajdonképpen hármas: az egyik, hogy Budapestnek kell segíteni, hogy továbbra is akadálytalanul tudja húzni a magyar gazdaságot. Hiszen a főváros is egy nagyon éles versenyben vesz részt, csak nem az ország többi részével, hanem Varsóval, Pozsonnyal, Prágával, Béccsel, Bukaresttel, Zágrábbal. Ebben a versenyben meg kell tartania a helyét, éppen azért, hogy tudja magával húzni az országot is. A másik feladat, amit el kell látnunk, az az Észak-Dunántúllal kapcsolatos. Ez a térség, különösen a nyugat-dunántúli, tehát a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala térsége gyakorlatilag megtorpant a felzárkózásban az elmúlt években. A Közép-Dunántúl még valamennyire folytatja ezt a felzárkózást, jobbára a Komárom-Esztergom vármegyei nagyberuházásoknak köszönhetően. A harmadik feladat pedig az, hogy az ország többi része, amely felzárkóztatandó régiókat jelent, olyan pénzügyi segítséget kapjon, ami egy dinamikusabb felzárkózást tesz lehetővé.

 Le tudtuk mára vetkőzni a 45 éves szovjet megszállást, visszatértünk az európai gyökerekhez, vagy van még mit tanulnunk?

 A hétköznapok kultúrájában mindig is itt lesz, amíg az én nemzedékem tagjai élnek. Folyamatosan cserélődik a népesség, és azzal együtt kopnak ki azok a feltételes reflexek, illetve azok a társadalmi készségek, amiket annak idején a szocializmusban sajátítottak el az emberek, ezek még szerintem tíz évig köztünk lesznek, bár egyre gyengülő mértékben. A mai Magyarországot ugyanis most már azok határozzák meg, akik jobbára a demokratikus átmenet, azaz ’89-’90 után születtek, ők egy teljesen más dinamikát adnak az országnak.

Az európai integráció közös értékalapok mentén épül fel, de úgy tűnik, vannak feloldhatatlan nézeteltérések Brüsszel és Magyarország között, mint például a gender- vagy bevándorlási politika. Meddig tarthatóak még fent ezek az ellentétek?

Különbséget kell tennünk az Európai Unió alapját képező értékek között, amelyek olyanok, mint a szolidaritás, a jogállamiság, vagy a demokrácia. Ebben igazán nincs vita, Magyarország is osztja ezeket az értékeket, illetve tartalmáról van időnként nézeteltérés a tagállamok között, de ez teljesen természetes, mert ezeknek az értékeknek a tartalma sok esetben az adott nemzet kultúrájától függ. Jogállamiság alatt például egy észak-európai az intézmények egymáshoz való viszonyát érti, egy dél-európai, sokszor szociális komponenst is hozzátesz, tehát a lemaradó társadalmi csoportok felzárkóztatását. Ugyanakkor vannak olyan értékek, amelyek a mai Európai Unió által gyakran hangoztatottak, de ezek az alapértékekkel csak közvetlenül vannak kapcsolatban. Ezek inkább egy ideológiának az értékei, és ezekkel viszont Magyarország, de nemcsak mi, hanem más európai uniós tagállamok is élénk vitában vannak. Ez szerintem nem az európai integráció általános kérdéseinek a vitája, hanem az aktuális politikáé. A mostani európai parlamenti választásokon választhatnak a magyar választópolgárok is, hiszen a magyar pártok között is vannak olyanok, amelyek támogatják ezeket az értékeket, és vannak, amelyek vitatják. Ilyen értelemben kampánytémákról van szó.

Így ezekben a kérdésekben lehetünk szuverének, de attól még megmaradhatunk az alapvető európai értékek mellett is?

Igen, maximálisan összeegyeztethető a kettő.

Gulyás Gergely azt mondta az év második felében esedékes magyar uniós elnökségről: „mi teszünk szívességet az Európai Uniónak”. Erről mi a véleménye?

Az Európai Unió vezetési válságban van. Tulajdonképpen az, hogy Magyarország szilárd  kormányzati, illetve belpolitikai viszonyokkal rendelkező ország, hat hónapon keresztül stabilitást ad majd az Európai Uniónak. Nem csak arról van szó, hogy Franciaországban Emmanuel Macronnak gyakorlatilag kisebbségi kormányzata van, a német koalíció Olaf Scholz vezetésével pedig  nagyon gyenge és törékeny kormány, és ezáltal az Európai Unió politikai vezetése is meggyengül, de arról is, hogy az év második felében minden uniós intézmény megújul. Az Európai Parlament a választások után újraalakul, új Európai Bizottság lesz, és az év végén megválasztják az Európai Tanács új elnökét is. Ilyenkor, amikor megújulás van, és új intézmények alakulnak, illetve cserélődnek, akkor nagyon nagy szerepe van annak, hogy van egy olyan stabil tagállam, amely képes a döntéshozatal folyamatosságát biztosítani.

Magyarországon új párt is alakult, a Magyar Péter-féle Tisza Párt a pozíciók megszerzéséért, amely most a leghangosabban van jelen a közvéleményben. Milyen hatással van Magyar Péter a választók megosztására, inkább az ellenzék feldarabolásában segít, vagy valódi kihívót jelent a magyar kormánynak is?

Én azt látom, hogy a felmérések alapján, akik a Tisza Párt, illetve Magyar Péter követőinek mondták magukat, azoknak a 13 százaléka mondta azt, hogy korábban Fidesz szavazó volt, vagy emlékezett arra, hogy korábban a Fideszre szavazott. Ez azt jelenti, hogy 87 százaléka viszont nem. Ezek után mondhatjuk, hogy nem a Fidesz számára, hanem az ellenzéki pártokra veszélyes ez a párt. A választópolgárok pedig el fogják dönteni, hogy mennyire releváns az, amit Magyar Péter képvisel a magyar politikában.

Egység, férfi, nő, család, vallásos, világi, egy zászló alatt, egyszerre magyar és európai... lehetséges cél ez, vagy csak üres szavak?

Lehetséges cél, én ezt nem is vitatom. Az kérdés, hogy elérhető-e, ugyanis minden párt azt tűzi ki célul, hogy valamilyen jelszavak és érdekek mentén egyesítse a nemzetet, és minden választási kampány után kísérlet történik erre. A Fidesznek ez elég jól sikerült. Tehát az egymást követő négy kétharmados győzelem azt mutatja, hogy a Fidesz tudja egyesíteni a nemzet jelentős részét. Nyilván más pártok is próbálkoznak ezzel.

Az uniós választások mellett önkormányzati választások is lesznek júniusban. Itt Veszprémben hogyan látja a választások kimenetelét? Nyugodt lehet a polgármester?

Kampányidőszakban soha senki nem lehet nyugodt, mert a választópolgárokon múlik a dolog, ők hozzák meg június 9-én majd a döntést. Olyan értelemben lehet nyugodt Porga Gyula, hogy egy nagyon jó képességű, nagyon jó teljesítményt felmutató polgármester, aki mindent megtett azért, hogy Veszprém sikeres város legyen, és Veszprém az is. Amennyiben érdem alapján döntenek a választópolgárok arról, hogy ki legyen a város polgármestere, akkor nem kérdéses, hogy az marad-e.

Egy önkormányzati választásnál inkább a pártpolitika dönt, vagy hogy az adott jelölt mennyire a helyi közösségnek a tagja?

Veszprémben nehéz ezt megmondani. Elég nagy város ahhoz, hogy szerepe legyen már a pártpolitikának és a pártpolitikai címkéknek. Én azt látom, hogy a polgármester ugyanakkor mindig arra törekedett - és ezt sikerrel el is érte -, hogy ne csak pártpolitikus legyen. Támogatói között is vannak számosan olyanok, akik egyébként a Fideszre vagy a KDNP-re nem szavaznának, de Porga Gyulának a teljesítményét elismerik. Nemcsak a pártpolitika számít, hanem óriási jelentősége van a személyiségnek, az egyéniségnek is, és úgy gondolom, hogy Porga Gyula kisugárzása jóval nagyobb, mint a Fidesz-KDNP kisugárzása Veszprémben.

Balogh Dóra
további cikkek
Bübük a bábok között - Györgydeák György kiállítás nyílt a Kabóca Bábszínházban kultúra Bübük a bábok között - Györgydeák György kiállítás nyílt a Kabóca Bábszínházban A Múzeumok Éjszakája keretében nyitották meg Györgydeák György műveiből álló kiállítást, melynek a Kabóca Bábszínház új, Deák Ferenc utcai épülete ad otthont. tegnap 15:17 Több mint száz filmvetítés négy nap alatt Több mint száz filmvetítés négy nap alatt Szerda este a História-kertben nyitotta meg kapuit a MOZ.GO filmfesztivál. Az első este Fazakas Péter Ma este gyilkolunk című játékfilmjét mutatták Kern András és Hermányi Mariann főszereplésével, a vetítés közönségtalálkozóval zárult. 2024. június 13. 13:36 Nagyobb, zöldebb, szerethetőbb a nagymacskák új otthona Nagyobb, zöldebb, szerethetőbb a nagymacskák új otthona Átadták a nagymacskák megújult kifutóját a Veszprémi Állatkertben csütörtökön. A látogatókat szibériai tigrisek, kárpáti hiúzok és hópárducok várják. 2024. május 30. 17:20 'A választások tétje Veszprém töretlen fejlődése' 'A választások tétje Veszprém töretlen fejlődése' 2002-ben nem várt vereséget szenvedett a Fidesz, amikor 0,7 százalékkal kaptak ki az MSZP-től, valamint az SZDSZ-től. Ekkor új értékek mentén kellett átszervezni Veszprémet is, így vállalta el dr. Navracsics Tibor a Fidesz veszprémi csoportjának elnökségét, és ehhez a feladathoz kérte Porga Gyula segítségét. Ahogy a közigazgatási- és területfejlesztési miniszter elmondta a hétfői lakóssági fórumon: ,,Porga Gyulával elkezdtük a lassú építkezést, amiben voltak mesterfogások is, mint például Ovádi Péter, és voltak óriási balfogások, mint Kész Zoltán”.   2024. május 28. 19:02

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.