Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba

2024. március 26. 11:37
Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig.

Hétfőn délután mutatták be a Gizella Hotelben a Veszprémi Érsekség gondozásában és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és Könyvtár szerkesztésében megjelent Szent Mihály Veszprémi Egyháza, a veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története című kötetet. A bemutatón, ahol dr. Karlinszky Balázs könyvtár- és levéltárigazgató, a kötet egyik szerkesztője köszöntötte a megjelenteket, hamar kiderült, hogy a kiadvány nem csupán száraz adatokat közöl az ezer évet felölelő időszakról, hanem olvasmányosan, rövid történeteken keresztül mutatja be királyok, királynék és püspök élete – na meg az ő munkásságuk – tükrében az egyházmegyét. 

A bemutatón dr. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, egyháztörténész rávilágított: a Veszprémi püspökségnek – ami 1993 óta már érsekség, ahogy a könyv címében is szerepel – mindig nagy jelentősége volt az ország életében. Volt olyan időszak, amikor a Dunakanyartól egészen a Dráváig tartott a területe. Ami pedig létrejött ez idő alatt – minden, amit megírtak, megépítettek – annak nagy része ma is itt van köztünk, csak sokszor természetesnek vesszük, pedig nem ártana néha rácsodálkozni – foglalta össze Tóth Tamás a könyv hiánypótló jellegét.

Hogy pontosan miről szólnak a fejezetek, arról már dr. Takáts István atya, érseki általános helynök beszélt, felvillantva több olyan történetet, amit eddig talán csak felületesen, vagy egyáltalán nem ismertek a veszprémiek. Pedig – ahogy Takáts István fogalmazott – amikor a múltba nézünk, akkor saját magunkat is jobban megismerjük, ekkor pedig még jobb patrióták lehetünk.

Azzal talán még sokan tisztában vannak, hogy a veszprémi volt az egyik elsőként alapítot egyházmegye, bár a pontos évszám nem ismert. A szerzetesrendek közül pedig a pálosok fontos szereplői voltak a keresztény életnek, az ő világukat is bemutatja a könyv.

Ahogyan az olyan építkező püspököket is, akiknek a keze munkái a mai napig láthatjuk, legyen szó Padányi Bíró Márton templomairól és a sümegi püspöki palotáról; Ranolder Jánosról, aki a közjóért dolgozott, ő alapozta meg a nőnevelést Veszprémben, hívta be az angolkisasszonyokat és az ő idején fejlődött úgy az érseki borászat, hogy még IX. Pius asztalára is került somlói bor.

Több történet szól a királynék koronázásról is, ami minden esetben a veszprémi püspök kiváltsága volt, habár Esztergommal sok küzdelem zajlott a kitüntetett címért, amiről szintén kendőzetlenül írnak a könyvben. Hornig Károly püspök, későbbi bíboros volt például az, aki az utolsó magyar királyné, Zita fejére is ráhelyezte a koronát.

De például az egyházmegyéhez kapcsolódik az első magyarországi nyomtatott könyv kiadása is, ez volt a Cronica Hungarorum 1473-ban. Sőt, a könyvből az is kiderül, hogy melyik veszprémi püspök nevéhez kapcsolódik az a Szentháromságot ábrázoló szoboregyüttes, ami a Mátyás-templom előtt található Budapesten.

Az évszázadok alatt a törökök, a Habsburgok, aztán a szocializmus mind-mind a maga módján igyekezett lerombolni az épített vagy lelki bástyákat, ezért a könyv a folyamatos újrakezdésről is szól. Mert Veszprémben mindig újrakezdték az építkezést, ha valamilyen vész pusztított is. Volkra Ottó például az egyházjogot erősítette meg újra, Koller Ignác a várat építette újjá, Mindszenty József a 20. században pedig csupán alig egy évet volt veszprémi püspök, mégis számos folyamatot ő indított el, többek közt Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását is, ami mostanra érhet révbe.

Ezzel pedig el is érkeztünk a könyvbemutató egy fontos részéhez, ahol Mindszenty József bíboros került a középpontba. Ugyanis éppen idén nyolcvan éve nevezték ki veszprémi püspöknek – egészen pontosan 1944. március 5-én – dr. Udvardy György érsek pedig ezen évforduló alkalmából meghirdette a Mindszenty 80 emlékévet. Hogy a mostani kötet napvilágot láthatott, az is ennek a programsorozatnak a része.

A bemutatón részt vett Kovács Gergő, a Mindszenty Alapítvány elnöke is, aki a püspököt övező tiszteletet úgy jellemezte, mint egy búvópatakot, ami néha felerősödik, néha gyengébb, most viszont elérhetnek oda, hogy mindez képletesen egy bővizű folyó legyen. Veszprémben pedig erre különösen nagy esély adódik, hiszen a városban az érsekségnek is köszönhetően egyre inkább összekapcsolódik a püspök, valamint Bódi Mária Magdolna tisztelete, a már említett eljárás megindításával. Közben pedig Mindszenty ugyanezen boldoggá avatási eljárása is folyamatban van a Vatikánban.

Kovács Gergőnek az eseményen Udvardy György átadott egy Mindszentyt ábrázoló fotómásolatot is – ez egyébként azon kevés protokollképek egyike, amit maga a püspök hagyott jóvá saját személyének ábrázolásával kapcsolatban, és amin egy hermelinbundát visel. Az ünnepi alkalomkor a jelenlévők azt is megtudhatták, hogy a hermelin egy nagyon tiszta és nemes állat, a szóbeszéd szerint előbb pusztul el, mint hogy beszennyezze a bundáját, ez is Mindszenty tiszta erkölcseinek egy jelképe.

A Szent Mihály Veszprémi Egyháza, a veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története tehát már elérhető az érsekség kiadványai közt, többek közt az Érsekségi ékességek című kötettel egyetemben, ami az egyik legnépszerűbb összefoglaló kiadvány, ami bemutatja az ott megtalálható értékeket.

A Mindszenty 80 emlékév további eseményeiről pedig folyamatos tájékoztatást ad majd az érsekség minden közösségi felületén is.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Egyedülálló vasalószobát találtak a megújuló veszprémi várnegyed egyik épületében közélet Egyedülálló vasalószobát találtak a megújuló veszprémi várnegyed egyik épületében Különleges díszítőfestést fedeztek fel a veszprémi várnegyed megújításán dolgozó szakemberek. A 18. század második felében épült Szent József-ház soha nem szolgált reprezentatív célokat, azonban több helyiségét gazdagon díszítették. Funkciója évszázadok óta változatlan, a helyén állt korábbi épületet a veszprémiek „a királyné konyhájaként” is emlegették. 2025. január 30. 11:45 A Veszprém Aréna mellett tartják áprilisban Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását Bódi Mária Magdolna A Veszprém Aréna mellett tartják áprilisban Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását Már csak 15 hét van hátra Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáig, amely ünnepség 2025. április 26-án szombaton lesz. Azóta az is kiderült, hogy a nagyszabású eseménynek a Veszprém Aréána melletti terület ad majd otthont. A Veszprémi Érsekség most egy videósorozatot indított, amiben a boldoggá avatás előkészületeit mutatják be Kulcsár Dávid atya tolmácsolásában. 2025. január 16. 13:31 Veszprémben is megnyílt a szent kapu Veszprémi Érsekség Veszprémben is megnyílt a szent kapu Ferenc pápa szenteste megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amivel kezdetét vette a 2025-ös jubileumi év. Az év végén, Szent Család vasárnapján Dr. Udvardy György veszprémi érsek pedig ünnepi szentmise keretében megnyitotta a szentévet a Veszprémi Főegyházmegye számára is. 2025. január 6. 21:55 “Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” közélet “Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” Az Istent dicsőítő angyalok éneke hívott ma éjszaka bennünket össze és mi is szeretnénk csatlakozni az ő dicsérő énekükbe. Szeretnénk tanúi és részesei lenni Jézus Krisztus születésének, szeretnénk, hogyha ez az ünnep bennünk is megszületne, átalakítana és átformálna bennünket. -mondta el érsek atya köszöntőjében. 2024. december 25. 9:44

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.