Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az Izrael-Gáza háború jelenlegi helyzete

2023. október 30. 16:43
A Hamász néven ismert radikális iszlám fegyveres szervezet október 7-én példátlan támadást indított Izrael ellen a Gázai-övezetből. Több, mint 1400 embert öltek meg, és a hírek szerint kétszáznál is több főt ejtettek túszul – köztük négy magyar érintettségű túszról van tudomása a magyar kormánynak. Izrael azonnali megtorló válasza, a légicsapások 5800 ember halálát követelték, köztük 2300 gyerekét Gáza – a Hamász által vezetett – egészségügyi minisztériuma szerint. Izrael szárazföldi támadása még várat magára, a 300 ezer tartalékost már behívták, de a teljes offenzívát még nem indították el.
 

A cikk megírásának időpontja 2023. október 30. 

Pontosan mi a Hamász?

A Hamász egy palesztin csoport, amely 2007 óta uralja a Gázai övezetet. A csoport felesküdött Izrael elpusztítására, és az Iszlám Állammal akarja felváltani. A Hamasz több támadást is indított már Izrael ellen a hatalomátvétel óta: több ezer rakétát lőtt ki – vagy segített más csoportoknak a kilövésekben – Izraelre.  Válaszul Izrael többször légicsapásokkal támadta a Hamászt, 2008-ban és 2014-ben csapatokat is küldött Gázába. Izrael Egyiptommal együtt biztonsági okokból 2007 óta blokád alá vonta a Gázai övezetet. A Hamászt – vagy katonai szárnyát, az Izzedine al-Kasszam Brigádokat – Izrael, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság, valamint más hatalmak terrorista csoportnak minősítették. Irán azonban támogatja a csoportot, finanszírozza a Hamászt, fegyvereket és kiképzést biztosít számára.

Fotó: REUTERS/Mohammed Salem Fotó: REUTERS/Mohammed Salem

Mi az a Gázai övezet, és kik élnek ott?

A Gázai övezet egy 41 km hosszú és 10 km széles terület Izrael, Egyiptom és a Földközi-tenger között. Az eredetileg Egyiptom által megszállt Gázát Izrael elfoglalta az 1967-es hatnapos háború során. Izrael 2005-ben kivonta csapatait, azonban mintegy 7000 települést választott le a területről.

Gáza 2,23 millió embernek ad otthont, ezzel a világ egyik legmagasabb népsűrűségű térsége. Az ENSZ szerint Gáza lakosságának valamivel több mint 75%-a – mintegy 1,7 millió ember – regisztrált menekült vagy menekültek leszármazottja. Közülük több, mint 500 000-en élnek zsúfolt táborokban. Izrael szigorúan ellenőrzi a Gáza feletti légteret és partvonalát, az emberek és áruk mozgását.

Mi az a Palesztina?

A palesztin területekként ismert Ciszjordánia és Gáza, valamint Kelet-Jeruzsálem és Izrael mind, a római időktől a 20. század közepéig a Palesztinaként ismert föld részét képezték. A Bibliában is ezek voltak a zsidó királyságok földjei, és sok zsidó ősi hazájának tekinti őket. Izraelt 1948-ban nyilvánították állammá, bár a földet még mindig Palesztinaként emlegetik azok, akik nem ismerik el Izrael létjogosultságát.

A palesztinok a Palesztina nevet Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem gyűjtőfogalmaként is használják. A palesztin elnök Mahmúd Abbász, más néven Abu Mazen. Székhelye Ciszjordániában van, amely izraeli megszállás alatt áll. 2005 óta a Palesztin Hatóság (PA) vezetője, és a Fatah politikai pártot, a Hamász riválisát képviseli.

 

Kapcsolódó cikk
Izrael és Gáza – történelem a konfliktus mögött
Az orosz-ukrán háború lassan eltűnik a fotelben ülő hírfogyasztók szeme elől, cserébe a média ontja magából az izraeli kibucokban lemészárolt gyermekekről készült videókat, a Hamász terrorszervezet saját felvételeit, ahogy zsidó otthonokat dúlnak fel, vagy éppen a gázai kórház lebombázásának ötszáz áldozatáról készült képsorokat. Palesztinok és szimpatizánsok tüntetnek világszerte a szabad hazáért és Izrael Állam megalakulásának jogtalansága ellen, a zsidók pedig félnek az utcára menni az elszaporodó antiszemita megmozdulások miatt. A probléma azonban nem új keletű, egyszerűen csak a közösségi média és az egyre erősödő migráció jelensége miatt már valóban közel a Kelet.

 

Mi történt október 7-én?

Október 7-én a Hamász fegyveresei százai keltek át a Gázai övezetből dél-Izraelbe úgy, hogy áttörték a megerősített kerítést, vagy szálltak le siklóernyőkkel.  A BBC nemzetközi szerkesztője, Jeremy Bowen szerint ez volt a legsúlyosabb határokon átnyúló támadás, amellyel Izrael több, mint egy generáció óta szembesült.

A fegyveresek 1400 embert, többségükben civileket öltek meg a katonai állásokon, kibucokon és egy zenei fesztiválon, a razziák során gyerekeket öltek meg, fegyvertelen civileket, nőket erőszakoltak meg és végeztek ki, illetve ejtettek túszokat és vittek magukkal Gázába.

Az izraeli biztonsági szolgálatok erőforrásait tekintve megdöbbentő volt, hogy a Hamász támadására nem számítottak előre – mondja Frank Gardner, a BBC biztonsági tudósítója. Ráadásul az incidens az izraeli-palesztin feszültség szárnyalásának idején történt. Az idei év volt a leghalálosabb az Izrael által megszállt Ciszjordániában élő palesztinok számára. A Hamász valószínűleg arra is törekedhetett, hogy jelentős propagandagyőzelmet aratva növelje népszerűségét a hétköznapi palesztinok körében, úgy, hogy az izraeli túszok elfogásával nyomást akarnak gyakorolni Izraelre, hogy engedjék el az izraeli börtönökben tartott 4500 fő palesztin egy részét.

Az izraeli hadsereg jelenleg úgy véli, hogy több mint 200 embert tartanak fogva Gázában. Köztük 20 gyerek és legalább tíz 60 év feletti ember van. A túszok között katonák is vannak.

Fotó: Ali Mahmoud - stringer, ASSOCIATED PRESSFotó: Ali Mahmoud - stringer, ASSOCIATED PRESS

Mi történik most Gázában?

"Nem lesz áram, nem lesz élelmiszer, nem lesz üzemanyag."– jelentette ki az izraeli védelmi miniszter.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gázai kórházak minden sürgősségi ellátást leállítanak, az üzemanyaghiány miatt. Az ENSZ közleményt adott ki, hogy a gázai övezetben a kórházak egyharmada és az elsődleges egészségügyi klinikák csaknem kétharmada már bezárt légicsapások okozta károk és üzemanyaghiány miatt. A helyi segélyszervezet, az Unrwa szerint továbbra is kritikusan alacsony az élelmiszer-, víz- és üzemanyagkészlet Gázában, és le kell állítaniuk munkájukat, ha nem jutnak üzemanyaghoz. Ötvennyolc vagy még több segélyszállító teherautó lépett be a területre az Egyiptommal húzódó rafahi átkelőn keresztül azóta, hogy Izrael a konfliktus kezdetén elindította támadásait - ez azonban csak töredékét biztosítja a gázai lakosság szükségleteinek. A segélyszervezetek szerint naponta legalább 100 teherautónyi segélyre lenne szükség. Üzemanyagot azonban nem tartalmaznak a szállítmányok, mert Izrael szerint a Hamász ellophatja és katonai célokra hasznosíthatja.

Az ENSZ adatai szerint Gázában 1,4 millió embert költöztek el a támadások kezdete óta, százezrek költöztek a terület északi részéről délre, miután az izraeli hadsereg felszólította őket, hogy saját biztonságuk érdekében távozzanak. A WHO azonban figyelmeztetett, hogy szinte lehetetlen az észak-gázai kórházak betegeinek evakuálása.

Fotó: Alessio Romenzi/TIMEFotó: Alessio Romenzi/TIME

Khan Younis déli városában, ahol eredetileg 400 000 ember él, a lakosság száma körülbelül 1,2 millió főre nőtt. Sok család osztozik otthonán, vagy sátorban alszik. Izrael azonban továbbra is csapásokat mér Gáza déli részén azokra a célpontokra, melyeket a Hamász katonai bázisának tekint. Az ENSZ nyilatkozata szerint néhányan azok közül, akik eredetileg Gázából északra menekültek, most visszatérnek, annyira súlyos a helyzet délen.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára kijelentette, hogy a Hamász október 7-i támadásai nem a „semmiből” történtek, hozzátéve, hogy a palesztinok "56 éven át fullasztó megszállásnak voltak kitéve". Hozzászólásai dühös választ váltottak ki izraeli tisztviselőktől, köztük Eli Cohen külügyminisztertől, aki megkérdezte Guterrest, hogy "Mégis milyen világban él?" és később lemondott vele egy találkozót. Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan lemondásra szólította fel az ENSZ főtitkárát.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország és Olaszország vezetői támogatták Izrael önvédelemhez való jogát, de felszólították a nemzetközi humanitárius jog betartására, beleértve a civilek védelmét. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a humanitárius szüneteket fontolóra kell venni a gázai civilek védelme érdekében.

Világszerte tüntetnek a palesztinok mellett, a libanoni szimpátiatüntetésen a szervezők – amely a Hamász és a Dzsamia Iszlamija nevű szunnita iszlamista csoport volt - Szíriát sürgették, hogy csatlakozzon a háborúhoz, illetve felszólították Egyiptomot, hogy nyissa meg a rafahi határátkelőt a humanitárius segélyek előtt.

Ferenc pápa is tűzszünetet szorgalmaz, illetve a Hamász által elrabolt izraeli túszok azonnali szabadon engedését.

A WHO közleményt adott ki, melyben aggodalmukat fejezték ki, hogy az izraeli hatóságok a Gázában található al-Kudsz kórház evakuálására szólították fel a Palesztin Vörös Félholdat. A betegekkel teli kórház evakuálása azonban lehetetlen az emberek veszélyeztetése nélkül – jelentette ki a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a közösségi média platformjain.

Fotó: ARIS MESSINIS/AFP VIA GETTY IMAGESFotó: ARIS MESSINIS/AFP VIA GETTY IMAGES

A Gáza elleni szárazföldi offenzíva

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette: "Vasökölként dolgozunk együtt egy célért - a Hamasz felszámolásáért".

A hivatalos álláspont szerint Izrael elsődleges szempontja, hogy a Hamász által elrabolt túszokat kiszabadítsa. Eddig azonban csak négy főt engedtek el. Az amerikai sajtó múlt héten még arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat arra kéri Izraelt, hogy halasszák el Gáza várható szárazföldi invázióját, hogy időt nyerjenek a további túsztárgyalásokra. Az másik ok, – amelyet az Egyesült Államok és Izrael is megerősített – hogy az USA szeretné megerősíteni a térségben lévő védelmi erőiket, mert tartanak Irán támadásától. Joe Biden amerikai elnök kiemelte, ez csak egy formális kérés volt, Izrael szuverén államként dönthet a szárazföldi hadműveletről.

Az izraeli hadsereg katonák tízezreit vonultatta fel a gázai kerítés mentén, valamint harckocsikat és tüzérséget. Körülbelül 300 000 tartalékost aktiváltak, a 160 000 fős állandó katonai erő mellett. Ezzel szemben a Hamász katonai szárnyában, az Izzedine al-Kasszam Brigádokban körülbelül 25 000 embert tartanak nyilván.

Fotó: ATTIA MUHAMMED/FLASH90Fotó: ATTIA MUHAMMED/FLASH90

Izrael egyik fő célpontja a Hamász hatalmas földalatti alagutainak labirintusa, amelyekben a vezetők számára fenntartott bunkerek találhatóak, illetve a hadműveleti főhadiszállás. A Hamász korábban azt állította, hogy ezek az alagutak 500 kilométeren keresztül húzódnak, sokuk bejárata házakba, mecsetekbe, iskolákba és más középületekbe van elrejtve. Az izraeli csapatok vélhetően elkerülik majd, hogy bemenjenek az alagutakba, hacsak nem muszáj, ehelyett robbanóanyagot használnak az elpusztításukra.

Az izraeli csapatok számára nagy kihívást jelent majd a sűrűn lakott városi területeken zajló közelharc. A szakértők véleménye szerint a Hamász csapdákat és robbanószerkezeteket fog elhelyezni az olyan központi belépési pontokon, mint például az ajtók és a szűk utcák.

Múlt hétfőn az izraeli hadsereg közleményt adott ki, melyben jelentették, hogy egy izraeli katona meghalt, és többen megsebesültek a gázai övezetben végrehajtott rajtaütés során, amikor túszokat kerestek, és próbáltak utat nyitni a szárazföldi támadásnak.

Pénteken kommunikációs blokád alá vonta Izrael Gázát, de vasárnapra több helyen helyreállították a távközlési szolgáltatásokat.

Szombat este, Tel-avivban egy sajtótájékoztató keretében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, készen állnak a háborúra, és felszólította a palesztin lakosokat, hogy hagyják el a gázai övezet északi részét.

Jelenleg fokozott intenzitású bombázás zajlik Gázában, a szárazföldi teljes invázió azonban még mindig nem kezdődött el, egyelőre korlátozott szárazföldi hadműveletek zajlanak, melynek intenzitását fokozatosan növelik, és a hírek szerint izraeli harckocsik hatolnak be a területre.

Forrás: BBCnews

Balogh Dóra
további cikkek
Irán Izraelt, Izrael Libanont támadta külföld Irán Izraelt, Izrael Libanont támadta Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT)szerdán az Izrael területe ellen intézett átfogó iráni rakétatámadás nyomán. 2024. október 2. 13:20 Izraeli-palesztin - Teheránban megölték Iszmail Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét közélet Izraeli-palesztin - Teheránban megölték Iszmail Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét Teheránban merényletben megölték Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét órákkal azután, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján. A Hamász közleményében Izraelt vádolja. 2024. július 31. 9:27 Irán megtámadta Izraelt, Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot iráni drón- és rakétatámadás Irán megtámadta Izraelt, Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot Iránból több száz drónt indítottak Izrael irányába szombat éjszaka óta. A légitámadások következményeinek értékelésére Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délutánra összehívta a Védelmi Tanácsot a Karmelita kolostorba. 2024. április 14. 10:36 Izrael és Gáza – történelem a konfliktus mögött Izrael és Gáza – történelem a konfliktus mögött Az orosz-ukrán háború lassan eltűnik a fotelben ülő hírfogyasztók szeme elől, cserébe a média ontja magából az izraeli kibucokban lemészárolt gyermekekről készült videókat, a Hamász terrorszervezet saját felvételeit, ahogy zsidó otthonokat dúlnak fel, vagy éppen a gázai kórház lebombázásának ötszáz áldozatáról készült képsorokat. Palesztinok és szimpatizánsok tüntetnek világszerte a szabad hazáért és Izrael Állam megalakulásának jogtalansága ellen, a zsidók pedig félnek az utcára menni az elszaporodó antiszemita megmozdulások miatt. A probléma azonban nem új keletű, egyszerűen csak a közösségi média és az egyre erősödő migráció jelensége miatt már valóban közel a Kelet.   2023. október 27. 15:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.