Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Izrael és Gáza – történelem a konfliktus mögött

2023. október 27. 15:22
Az orosz-ukrán háború lassan eltűnik a fotelben ülő hírfogyasztók szeme elől, cserébe a média ontja magából az izraeli kibucokban lemészárolt gyermekekről készült videókat, a Hamász terrorszervezet saját felvételeit, ahogy zsidó otthonokat dúlnak fel, vagy éppen a gázai kórház lebombázásának ötszáz áldozatáról készült képsorokat. Palesztinok és szimpatizánsok tüntetnek világszerte a szabad hazáért és Izrael Állam megalakulásának jogtalansága ellen, a zsidók pedig félnek az utcára menni az elszaporodó antiszemita megmozdulások miatt. A probléma azonban nem új keletű, egyszerűen csak a közösségi média és az egyre erősödő migráció jelensége miatt már valóban közel a Kelet.

 

A Hamász radikális palesztin fegyveres csoport október 7-én példátlan támadást indított Izrael ellen, és fegyveresek százai hatoltak be a Gázai övezet közelében lévő területekre. Több, mint 1400 izraeli halt meg, míg az izraeli hadsereg szerint legalább 220 katonát és civilt, köztük nőket és gyerekeket vittek túszként Gázába.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint pedig több, mint 5000 palesztin – köztük 2400 gyermek- halt meg Gázában az izraeli hadsereg légi és tüzérségi ellencsapásaiban. Az izraeli csapatok a gázai határ mentén is tömegesen gyülekeznek, jelentős szárazföldi hadműveletre készülnek. Izrael emellett akadályozza az áram- és vízszolgáltatásokat, valamint leállította az élelmiszerek és gyógyszerek importját, bár szombat óta több tucat segélyszállító teherautót engedett át az egyiptomi rafahi átkelőn.

Fotó: AP Photo/Oded BaliltyFotó: AP Photo/Oded Balilty

Mi volt Izrael 1948 előtt, és mi a Balfour-nyilatkozat?

A Közel-Kelet ezen részét uraló Oszmán Birodalom első világháborús veresége után Nagy-Britannia átvette az irányítást a Palesztina néven ismert terület felett. A földet zsidó kisebbség és arab többség, valamint más, kisebb etnikai csoportok lakták. A két nép közötti feszültség nőtt, amikor a nemzetközi közösség megbízta az Egyesült Királyságot, hogy Palesztinában "nemzeti otthont" hozzon létre a zsidók számára. Ezt az 1917-es Balfour-nyilatkozat rögzíti, amely Arthur Balfour, az akkori külügyminiszter által a brit zsidó közösségnek tett ígéretét tartalmazza, amelyet 1922-ben az újonnan létrehozott Népszövetség – az ENSZ elődje – jóváhagyott.

A zsidók számára Palesztina volt az ősi hazájuk, de palesztinai arabok is követelték a földet, és ellenezték a lépést. Az 1920-as és 1940-es évek között nőtt az oda érkező zsidók száma, sokan menekültek az európai zsidóüldöztetések elől, különösen a második világháború náci holokausztja elől. A zsidók és arabok közötti, valamint a brit uralom elleni erőszak is fokozódott.A történések nyomására 1947-ben az ENSZ megszavazta, hogy Palesztina különálló zsidó és arab államokra szakadjon, és Jeruzsálem nemzetközi várossá váljon. Ezt a tervet a zsidó vezetők elfogadták, de az arab fél elutasította, és soha nem valósult meg.

Hogyan jött létre Izrael?

1948-ban, miután nem tudta megoldani a helyi konfliktusokat, Nagy-Britannia kivonult, és a zsidó vezetők kijelentették Izrael Állam megalapítását. Az üldöztetés elől menekülő zsidók biztonságos menedékének, valamint a zsidók nemzeti hazájának szánták. A zsidó és arab milíciák közötti harc azonban hónapok óta kiéleződni látszott, és Izrael állami kikiáltása utáni napon öt arab ország támadta meg a területet – köztük Jordánia és Egyiptom. Palesztinok százezrei menekültek el, vagy kényszerültek elhagyni otthonukat az általuk Al Nakbának vagy „katasztrófának” nevezett eseményben. Mire a következő évben a harcok tűzszünettel végződtek, Izrael már a terület nagy részét ellenőrzése alá vonta. Jordánia elfoglalta a Ciszjordánia néven ismert területet, Egyiptom pedig Gázát. Jeruzsálemet nyugaton izraeli, keleten pedig jordániai erők osztották fel egymás között. Mivel soha nem volt békeszerződés, a következő évtizedekben több háború és harc is eszkalálódott.

Izrael jelenleg

Egy 1967-es háborúban Izrael elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordániát is, valamint a szíriai Golán-fennsík nagy részét, Gázát és az egyiptomi Sínai-félszigetet. A legtöbb palesztin menekült és leszármazottjaik Gázában és Ciszjordániában, valamint a szomszédos Jordániában, Szíriában és Libanonban élnek. Sem őket, sem leszármazottaikat nem engedte Izrael visszatérni otthonaikba – Izrael szerint ez túlterhelné az országot, és veszélyeztetné a zsidó állam meglétét. Izrael továbbra is megszállja Ciszjordániát, és egész Jeruzsálemet a fővárosának tartja, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet egy remélt jövőbeli palesztin állam fővárosának tartják. Az Egyesült Államok azon néhány ország egyike, amely Izrael fővárosaként ismeri el a várost.

Az elmúlt 50 évben Izrael telepeket épített Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, ahol jelenleg több mint 700 000 zsidó él. A telepek a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülnek – ez többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az Egyesült Királyság kormányának az álláspontja –, bár Izrael ezt elutasítja.

Mi az a Gázai övezet?

Gáza egy keskeny földsáv, amely Izrael és a Földközi-tenger közé szorul, rövid déli határral osztozva Egyiptommal. Mindössze 41 km hosszú és 10 km széles, több mint kétmillió lakosa van, és a Föld egyik legsűrűbben lakott helye. Az 1948-49-es háború után Gázát 19 évig Egyiptom tartotta megszállás alatt. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Gázát, és 2005-ben hagyta el, ezalatt zsidó telepeket épített a területen. Izrael 2005-ben ugyan visszavonta csapatait és telepeseit, de megőrizte ellenőrzését légtere, közös határa és partvonala felett. Az ENSZ továbbra is Izrael által megszállt területnek tekinti.

Van megoldás a problémára?

Az 1990-es és 2010-es évek között izraeli-palesztin béketárgyalásokat folytattak - a tárgyalásos béke lehetségesnek tűnt az első napokban. Norvégiában titkos tárgyalások sorozatát folytatták le, amely az oslói békefolyamatként híresült el, és amelyet a Fehér Ház pázsitján rendezett szertartás jelképez 1993-ban, amelyet Bill Clinton elnök vezetett. Történelmi pillanat volt ez, amikor a palesztinok elismerték Izrael Államot, Izrael pedig a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (PFSZ) a palesztin nép egyedüli képviselőjeként.

Hamarosan azonban problémák merültek fel, amikor Benjamin Netanjahu akkori ellenzéki vezető, halálos fenyegetésnek nevezte Oslót Izraelre nézve. Az izraeliek felgyorsították a zsidók betelepítését célzó projektjüket a megszállt palesztin területekre. A nemrég feltűnt palesztin fegyveres csoport, a Hamász öngyilkos merénylőket küldött, hogy embereket öljenek meg Izraelben, ezzel tönkre téve az alku esélyeit. Az izraeli légkör felforrt, melynek tetőzése volt, amikor 1995. november 4-én egy zsidó szélsőséges meggyilkolta Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt.

A 2000-es években kísérletek történtek a békefolyamat újraélesztésére – többek között 2003-ban is, amikor a világhatalmak ütemtervet dolgoztak ki, amelynek végső célja a kétállami megoldás volt. A béketörekvések végül 2014-ben elakadtak, amikor az izraeliek és palesztinok közötti tárgyalások kudarcba fulladtak Washingtonban. A legutóbbi béketervet – amelyet Donald Trump elnöksége idején az Egyesült Államok készített – Netanjahu miniszterelnök „az évszázad alkujának” nevezte, de a palesztinok elvetették, mert egyoldalúnak érezték, és sohasem valósult meg.

Fotó: Mahmud Hams/AFP/Getty ImagesFotó: Mahmud Hams/AFP/Getty Images

Miért zajlik háború most Izrael és Gáza között?

Gázát a Hamász uralja, egy iszlamista csoport, amely elkötelezett Izrael elpusztítása mellett, és amelyet az Egyesült Királyság és sok más ország is terrorista csoportnak minősít. A Hamasz megnyerte a palesztinok legutóbbi választását 2006-ban, és a következő évben átvette az irányítást Gáza felett, Mahmúd Abbász ciszjordániai elnök rivális Fatah mozgalmának elűzésével. Azóta a gázai fegyveresek több háborút is vívtak Izraellel, amely Egyiptommal együtt részleges blokádot tartott fenn a sávon, hogy elszigetelje a Hamászt, és megpróbálja megállítani a támadásokat, különösen az izraeli városok felé irányuló rakéta válogatás nélküli kilövéseit. A gázai palesztinok szerint Izrael korlátozásai és a sűrűn lakott területekre irányuló légicsapásai kollektív büntetésnek minősülnek.

Ez az év volt a leghalálosabb év a palesztinok számára a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Panaszkodnak az izraeliek elleni halálos támadásokra válaszul ott végrehajtott korlátozások és katonai akciók miatt is. Ez a feszültség lehetett az egyik oka a Hamász legutóbbi támadásának, de a militánsok arra is törekedhettek, hogy népszerűségüket növeljék a hétköznapi palesztinok körében, többek között azzal, hogy túszokat használva nyomást gyakoroltak Izraelre, hogy szabadítsa ki a börtöneiben tartott 4500 fő palesztin egy részét.

Fotó: Dmitriy Prayzel/ShutterstockFotó: Dmitriy Prayzel/Shutterstock

Ki támogatja Izraelt a jelenlegi konfliktusban, és ki nem?

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más nyugati országok mind elítélték a Hamász Izrael elleni támadást. Az Egyesült Államok, Izrael legközelebbi szövetségese az évek során több mint 260 milliárd dollárnyi katonai és gazdasági segélyt adott a zsidó államnak, és további felszereléseket, légvédelmi rakétákat, irányított bombákat és lőszert ígért. Két repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot is küldött a Földközi-tenger keleti részére, hogy visszatartsa Izrael ellenségeit, különösen a libanoni Hezbollah mozgalmat attól, hogy második frontot nyisson a háborúban.

Oroszország és Kína azonban nem volt hajlandó elítélni a Hamászt, és azt mondják, hogy kapcsolatot tartanak a konfliktusban érintett mindkét féllel. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államok politikáját tette felelőssé a közel-keleti béke hiányáért. Irán, Izrael ősellensége, a Hamász, valamint a Hezbollah egyik legfontosabb támogatója, amelynek fegyveresei a Hamász támadása óta szinte naponta váltanak tüzet az izraeli erőkkel.

Kérdések merültek fel Irán szerepének a Hamász októberi 7-i támadásával kapcsolatban is, miután a jelentések szerint már napokkal azelőtt engedélyt adtak rá és támogatták az akciót. Teherán azonban tagadja, hogy bármi köze lenne az incidenshez.

Forrás: BBCnews

Balogh Dóra
további cikkek
Azt hitték a füredi rendőrök, hogy csendháborításért mennek ki, végül hatalmas drogfogás lett kék fény Azt hitték a füredi rendőrök, hogy csendháborításért mennek ki, végül hatalmas drogfogás lett Szeptember 28-án Dörgicséről érkezett egy bejelentés a balatonfüredi rendőrkapitányságra csendháborítás miatt. Amikor a járőrök kivonultak a helyszínre kiderült, hogy nem csak a hangzavarral, hanem az elmúlt időszak egyik legnagyobb drogfogásával állnak szemben. A szürreális esetről szerdán tartottak sajtótájékoztatót a nyomozók. ma 15:51 Kiderült: csőtörés miatt kellett lezárni a tihanyi szabadstrandot Balaton Kiderült: csőtörés miatt kellett lezárni a tihanyi szabadstrandot Heteken át ömlött a szennyvíz a Balatonba – mondta a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén dr. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. tegnap 13:59 Nemcsak testépítői, hanem Nobel-díjat is lehet szerezni fehérjékkel tudomány Nemcsak testépítői, hanem Nobel-díjat is lehet szerezni fehérjékkel Odaítélték a kémiai Nobel-díjat, amit felerészben David Baker kapott fehérje-tervezésért, felerészben pedig Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérje-szerkezetek előrejelzéséért. tegnap 12:38 Orbán Viktor: azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak közélet Orbán Viktor: azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve új európai versenyképességi megállapodás elfogadására, a migráció és a határvédelem ügyében rendszeres Schengen-csúcstalálkozók megtartására, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot. tegnap 12:15

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.