Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Veszprém már több mint hatezer éve is népszerű lakóhely volt

2023. október 18. 15:29
A minap egy újabb felmérés nevezte meg Veszprémet a legélhetőbb vidéki nagyvárosnak – ez az “élhetőség” pedig történelmi távlatban is látható: nem véletlen, hogy városunk területe az újkőkor óta folyamatosan lakott. De hol éltek az őskori emberek, és mi maradt utánuk?
 

Várostörténeti konferenciát rendezett kedden a Laczkó Dezső Múzeumban az intézmény és a Veszprémi Várostörténeti Monográfia Munkabizottság, ahol a történelem különböző korszakaira vonatkozóan mutatták be a legújabb kutatási eredményeket. Cikkünkben most az újkőkorszakra és a bronzkorra koncentrálunk Regenye Judit előadása alapján.

Regenye Judit előadása a konferencián (Fotó: Szalai Csaba / vehir)Regenye Judit előadása a konferencián (Fotó: Szalai Csaba / vehir)

Veszprém számos pontján találtak leleteket az említett korszakokból. A terület első lakói számára a Séd jelenthette a vonzerőt: az emberi kultúra kialakulása vízfüggő, az őskorban jellemzően vízpartra települtek elődeink. A termékeny félholdból (a mai Irak, Szíria, Közel-kelet térsége) a Balkánon keresztül érkeztek a Kárpát-medencébe az első kultúrák, amik a Dunántúlon leginkább a Balaton körül telepedtek meg – északon Veszprém lehetett az a választóvonal, ameddig településeket hoztak létre. 

Veszprémben feltárt neolitikus ház rekonstrukciós rajza (fotó: LDM)Veszprémben feltárt neolitikus ház rekonstrukciós rajza (fotó: LDM)

A legrégebbi települést a József Attila utca környékén hozták létre az ie. 6. évezredben, ez a domboldal a neolitikumtól a bronzkorig folyamatosan lakott volt. A területről számos lelet előkerült, különösen érdekes egy tüskés osztriga kagylóhéja, amelyet ékszerkészítéshez használhattak – jelentőségét az adja, hogy az ékszerek jellemzően már feldolgozott formában kerültek a Kárpát-medencébe, a feldolgozatlan kagylóhéj ritkaságnak számít. 

A József Attila utcai lelőhelyen talált Spondylus kagylóhéj (Fotó: LDM)A József Attila utcai lelőhelyen talált Spondylus kagylóhéj (Fotó: LDM)

Jelentős őskori település létezett a Jutasi út mentén: házakat és sírokat is találtak a régészek. A legnagyobb mértékű feltárást húsz évvel ezelőtt, a mai Munkácsy úti körforgalom mellett végezték mintegy nyolcezer négyzetméteren. A lengyeli kultúrához tartozó települést fa oszlopokból álló kerítéssel vették körül, a halottakat a házak közötti üres térségben temették el. A telep egy tanyából nőtte ki magát az ie. 48. században, és két-háromszáz éven át fennmaradt. A közösség kapcsolatban lehetett a szentgáli Tűzköves-heggyel, ahol kőbánya működött, elképzelhető, hogy a bányát használó csoport központi települése lehetett itt. Később, ie. 4300 körül aztán újra temetkeztek ezen a területen, ennek az újabb közösségnek a települését azonban nem találták meg – és az sem zárható ki teljesen, hogy valamiféle folytonosság volt a két időszak között. Ennek felderítése emberfeletti feladat lenne: a lelőhely teljes mérete mintegy 30 hektárt tesz ki. 

A Jutasi úti lelőhely feltárása 2003-ban (fotó: LDM)A Jutasi úti lelőhely feltárása 2003-ban (fotó: LDM)

A város több további pontja is lakott volt. A bronzkorban, ie. 2000 és 1500 között a várhegyen és a Benedek-hegyen létezett település, de a dózsavárosi nagy tó (ennek helyén áll ma az iskola) partján is építettek fa szerkezetű házakat. Temetkezések nyomait még több helyszínen találták meg: így a Kossuth utcán, az egykori Búzapiac téren (ma Szent Imre tér),  és a kórháznál is. 

A keddi konferencia egy újabb lépés volt azon az úton, amelynek végén megjelenhet Veszprém várostörténeti monográfiája. A kiadványt előkészítő munka kapcsán Porga Gyula polgármester azt mondta: egy városi közösség sikeres jövőt csak a múltjára alapozva építhet. Meg kell ismerni a múltat, mert ahogy a családban generációkon átívelő történetek alakítják azt, akik vagyunk, úgy a nagyobb közösségünket is formálja a történelme. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Új álskorpió-fajt fedeztek fel Ajka mellett régészet Új álskorpió-fajt fedeztek fel Ajka mellett A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek. 2024. február 11. 13:40 Vár állott, most kőhalom Vár állott, most kőhalom A várfalak feltárását mutatta be Szoboszlay Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze szerdán a VEAB előadótermében. 2023. november 30. 11:38 Már István király előtt is állhatott templom a várban régészet Már István király előtt is állhatott templom a várban Római kori téglákból épült falmaradványokat is találtak a régészek a várban, holott itt soha nem állt római kori épület. Más érdekes feltételezéseket is szült a 2021 óta zajló munka.   2023. október 27. 22:39 Azonosították a legelső pálos kolostorok egyikét Taliándörögd mellett régészet Azonosították a legelső pálos kolostorok egyikét Taliándörögd mellett Sikeresen azonosították a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát és magát a remeteséget múzeumbarát önkéntesek segítségével az MNM Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei, Taliándörögd határában. A legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteséget sikerült megtalálni, érintetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként és kolostortájként, közelebb jutva a rend korai történetének alaposabb megismeréséhez. 2023. október 29. 22:13

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.