Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Veszprém már több mint hatezer éve is népszerű lakóhely volt

2023. október 18. 15:29
A minap egy újabb felmérés nevezte meg Veszprémet a legélhetőbb vidéki nagyvárosnak – ez az “élhetőség” pedig történelmi távlatban is látható: nem véletlen, hogy városunk területe az újkőkor óta folyamatosan lakott. De hol éltek az őskori emberek, és mi maradt utánuk?
 

Várostörténeti konferenciát rendezett kedden a Laczkó Dezső Múzeumban az intézmény és a Veszprémi Várostörténeti Monográfia Munkabizottság, ahol a történelem különböző korszakaira vonatkozóan mutatták be a legújabb kutatási eredményeket. Cikkünkben most az újkőkorszakra és a bronzkorra koncentrálunk Regenye Judit előadása alapján.

Regenye Judit előadása a konferencián (Fotó: Szalai Csaba / vehir)Regenye Judit előadása a konferencián (Fotó: Szalai Csaba / vehir)

Veszprém számos pontján találtak leleteket az említett korszakokból. A terület első lakói számára a Séd jelenthette a vonzerőt: az emberi kultúra kialakulása vízfüggő, az őskorban jellemzően vízpartra települtek elődeink. A termékeny félholdból (a mai Irak, Szíria, Közel-kelet térsége) a Balkánon keresztül érkeztek a Kárpát-medencébe az első kultúrák, amik a Dunántúlon leginkább a Balaton körül telepedtek meg – északon Veszprém lehetett az a választóvonal, ameddig településeket hoztak létre. 

Veszprémben feltárt neolitikus ház rekonstrukciós rajza (fotó: LDM)Veszprémben feltárt neolitikus ház rekonstrukciós rajza (fotó: LDM)

A legrégebbi települést a József Attila utca környékén hozták létre az ie. 6. évezredben, ez a domboldal a neolitikumtól a bronzkorig folyamatosan lakott volt. A területről számos lelet előkerült, különösen érdekes egy tüskés osztriga kagylóhéja, amelyet ékszerkészítéshez használhattak – jelentőségét az adja, hogy az ékszerek jellemzően már feldolgozott formában kerültek a Kárpát-medencébe, a feldolgozatlan kagylóhéj ritkaságnak számít. 

A József Attila utcai lelőhelyen talált Spondylus kagylóhéj (Fotó: LDM)A József Attila utcai lelőhelyen talált Spondylus kagylóhéj (Fotó: LDM)

Jelentős őskori település létezett a Jutasi út mentén: házakat és sírokat is találtak a régészek. A legnagyobb mértékű feltárást húsz évvel ezelőtt, a mai Munkácsy úti körforgalom mellett végezték mintegy nyolcezer négyzetméteren. A lengyeli kultúrához tartozó települést fa oszlopokból álló kerítéssel vették körül, a halottakat a házak közötti üres térségben temették el. A telep egy tanyából nőtte ki magát az ie. 48. században, és két-háromszáz éven át fennmaradt. A közösség kapcsolatban lehetett a szentgáli Tűzköves-heggyel, ahol kőbánya működött, elképzelhető, hogy a bányát használó csoport központi települése lehetett itt. Később, ie. 4300 körül aztán újra temetkeztek ezen a területen, ennek az újabb közösségnek a települését azonban nem találták meg – és az sem zárható ki teljesen, hogy valamiféle folytonosság volt a két időszak között. Ennek felderítése emberfeletti feladat lenne: a lelőhely teljes mérete mintegy 30 hektárt tesz ki. 

A Jutasi úti lelőhely feltárása 2003-ban (fotó: LDM)A Jutasi úti lelőhely feltárása 2003-ban (fotó: LDM)

A város több további pontja is lakott volt. A bronzkorban, ie. 2000 és 1500 között a várhegyen és a Benedek-hegyen létezett település, de a dózsavárosi nagy tó (ennek helyén áll ma az iskola) partján is építettek fa szerkezetű házakat. Temetkezések nyomait még több helyszínen találták meg: így a Kossuth utcán, az egykori Búzapiac téren (ma Szent Imre tér),  és a kórháznál is. 

A keddi konferencia egy újabb lépés volt azon az úton, amelynek végén megjelenhet Veszprém várostörténeti monográfiája. A kiadványt előkészítő munka kapcsán Porga Gyula polgármester azt mondta: egy városi közösség sikeres jövőt csak a múltjára alapozva építhet. Meg kell ismerni a múltat, mert ahogy a családban generációkon átívelő történetek alakítják azt, akik vagyunk, úgy a nagyobb közösségünket is formálja a történelme. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Az eltűnt falu története Veszprém mellett, aminek lakói egykor királyi kiváltságokkal is bírtak történelem Az eltűnt falu története Veszprém mellett, aminek lakói egykor királyi kiváltságokkal is bírtak Tavasszal és nyáron, amikor a fák zöld lombjai életük teljében vannak, akkor is nehéz észrevenni a középkori templom romjait, ha ott állunk tőle pár méterre. De télen is csupán a kopár faágak között egy sötét sziluett az, ami árulkodik, hogy itt valamikor pezsgőbb élet volt, mint amit manapság a rókalyukak és nyúlüregek lakói teremtenek. Csepely falut Veszprém mellett ma már nem jelzik a térképek, pedig a középkorban a lakói királyi kiváltságokkal is rendelkeztek. 2025. február 2. 13:31 Együttműködés a roncskutatók és a múzeum között Laczkó Dezső Múzeum Együttműködés a roncskutatók és a múzeum között Együttműködési megállapodást kötött a Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Roncskutató Egyesület, akik korábban már közösen tártak fel két második világháborús vadászgépet is Ajkánál, illetve a Balatonban. 2024. december 20. 15:17 Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban kultúra Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban A konferenciát a várostörténeti monográfia összeállításához kapcsolódóan, a munkaközi eredmények bemutatására szervezte a múzeum pénteken. 2024. november 23. 12:51 Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Laczkó Dezső Múzeum Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Nyolcvan éves lett Palágyi Sylvia, a hazai régészet egyik legelismertebb szaktekintélye, akinek a nevéhez többek közt a balácai római villagazdaság feltárása is köthető. A születésnap alkalmából egykori munkahelye, a Laczkó Dezső Múzeum jubileumi konferenciát szervezett. 2024. november 1. 8:46

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.