Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 19. Emília
Veszprém
25°C
2024. július 19. Emília
Veszprém
25°C

A történelmet ismerve nem is annyira bizarr a Trónok harca

2023. március 4. 7:47
A streaming szolgáltatások fantasy irodalomra gyakorolt hatásairól beszélgetett múlt héten, a Holtszezon kortárs irodalmi fesztivál keretében Sipos Nikolett fantasy-szakértő, Kolozsi László filmkritikus, író, forgatókönyvíró és Fekonya Róbert moderátor.

A beszélgetés központjában a Trónok harca állt: miért vált sikeressé a sorozat, és hogyan befolyásolta az utána érkező műveket ez az elsöprő népszerűség? 

A legtöbb fantasy történet főszereplőjét a Joseph Campbell által az 1949-ben kiadott Ezerarcú hős (The Hero with a Thousand Faces) című munkájának modellje alapján alkotják meg a szerzők, az általa felvázolt archetípusok és fejlődéstörténetek mozzanatait a műfaj számos alkotójánál felfedezhetjük Victor Fleming Óz, a csodák csodája című munkájától kezdve a Star Warson át  egészen J. K. Rowlingig. George R. R. Martin, a Trónok harca szerzője azonban szakított ezzel a modellel, fordulópontos karakterépítést választott, aminek a lényege, hogy az olvasó érdeklődését meglepetésszerű, megrázó fordulatokkal tartsa fenn. 

Fekonya Róbert, Sipos Nikolett, Kolozsi LászlóFekonya Róbert, Sipos Nikolett, Kolozsi László

Ez az építkezés jól illeszkedik a klasszikus tévésorozatok receptjéhez, ahol az epizódok végén váratlan fordulatokkal, cliffhangerekkel igyekeztek rávenni a nézőt arra, hogy a következő epizódot is megnézze. 

De mitől vált annyira népszerűvé a Trónok harca?

Sipos Nikolett szerint az egyedi történetépítés mellett a CGI, a számítógépes grafikával megteremtett látvány fejlődése sokak érdeklődését felkeltette. A fantasy film nem friss műfaj – példaként a már említett Óz, a nagy varázsló (1939) mellett a Michael Ende regényéből készült Végtelen történet (1984) is szóba került –, és már korábban is készültek mélyebb, tartalmasabb darabok, de a nézők nagy része, akiket a látvány vonzott be, a Trónok harcában szembesült először azzal, hogy egy fantasy nemcsak boszorkányokról meg fura lényekről szólhat, hanem például erőteljes társadalmi-politikai cselekményszálat is felvonultathat. 

Kolozsi László szerint Martin ebben is erős: felrajzolja az emberi gyarlóság panoptikumát, és amit elénk tár, az arról tanúskodik, hogy kiválóan ismeri a középkori történelmet: a valóság legalább annyira fordulatos, bizarr és morbid volt, mint amilyenek Martin regényei. Példaként felvetette, hogy az Árpád-ház története hasonló fordulatokat hoz, mint a Trónok harca: a megvakított, süketté tett Vazul gyermekei visszatértek, elfoglalták a trónt, politikai érdekházasságokat kötöttek, néha egymás ellen is ármánykodtak. A történelmet ismerve a regény cselekménye már nem is tűnik olyan vadnak. De a sikerben Kolozsi szerint az is közrejátszik, hogy Martinnak a világépítésben is kivételes tehetsége van, hozzá hasonlóan talán csak Neil Gaiman tud ennyire komplex és lebilincselő univerzumokat létrehozni. 

A beszélgetésben felmerült, és nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy Martin zsenialitása jól tetten érhető az utolsó évadok színvonalbéli zuhanásában is. Amikor a szerző hátrébb lépett, és nagyobb szabadságot kapott David Benioff és csapata, a szereplők elkezdtek teljesen karakteridegen módon viselkedni, megcáfolták a több évadon át épített útjukat, a történetvezetés helyenként kifejezetten összecsapottnak érződött.

A szolgáltatók az új Trónok harcát, a szerzők a menekülőutat keresik

Nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre-másra jönnek a fantasy sorozatok, minden szolgáltató az új Trónok harcát, az aranytojást tojó tyúkot keresi. A nézők részéről óriási az igény – magyarázta Kolozsi –, hiszen a modernizáció előtt a mítoszok átszőtték a mindennapokat, részei voltak a kultúrának. A mítoszaitól megfosztott világban sem tűnik el az embernek az a vágya, hogy kapcsolatot teremtsen a természetfelettivel, emberfeletti hőstettekről szóló történeteket ismerjen meg, és a fantasy irodalom valamint a Marvel-univerzum éppen ezt a vágyat elégíti ki. 

A szerzők azonban gyakran ódzkodnak attól, hogy eladják a munkájukat valamelyik társaságnak. Tudni kell ugyanis, hogy kevesen kapnak akkora kontrollt a tartalom fölött, mint Martin. Egyre gyakoribb, hogy tudatosan kifejezetten olyan világokat teremtenek meg, amelyeket lehetetlen filmre vinni – vagy legalábbis jelenleg annak tűnik. A beszélgetés egy más pontján felmerült, hogy Gaiman Sandman-sorozatának megfilmesítése is elképzelhetetlennek tűnt akár csak tíz évvel ezelőtt is, a technológia azonban kinőtte ezt a kihívást – ahogy a jövőben kinőheti azokat a kereteket is, amelyek közé szorítva ma gondolkozunk.
 

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
José Cura és a tanításai VeszprémFest José Cura és a tanításai A VeszprémFest szerdai napján José Cura argentin operaénekes lépett a História Kert színpadjára. Napjaink egyik legfoglalkoztatottabb művésze, akinek jelenléte némiképp nosztalgiával is szolgálhatott, hiszen 2004-ben az ő fellépésével indult útjának a VeszprémFest, azt követően pedig 2010-ben és 2018-ban is színpadra állt. A szerdai operaest nem csupán egy fellépés volt, amely zenei elemekből tevődött össze, hanem akaratlanul is valódi tanítást prezentált az argentin operacsillag. tegnap 13:49 Új közösségi tér született a veszprémi Gyárkert Kultúrparkban – itt a BLOKK Art&Design Hybridart Új közösségi tér született a veszprémi Gyárkert Kultúrparkban – itt a BLOKK Art&Design Június 21-én hivatalosan is megnyílt Veszprém minden bizonnyal legszínesebb helyszíne, a BLOKK Art&Design. A színes konténerekből kialakított közösségi tér a kreativitás és a művészet különös találkozásának origója. A szervezői megálmodtak egy pop-up helyszínt, amellyel új színt hozhatnak a veszprémi nyárba és a Gyárkertbe. Egy olyan találkozási pont jött létre, ahol a kortárs művészet iránt érdeklődők, a környékbeli fiatalok, a családosok, vagy épp a városba érkező pihenni vágyók egyaránt megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő programokat.  2024. július 16. 14:15 A nyárvégi INOTA Focus ismét lebilincselő fényművészettel teríti be az erőművet A nyárvégi INOTA Focus ismét lebilincselő fényművészettel teríti be az erőművet A 2023-as első INOTA Fesztivál fényművészeti programjának egyenes ági folytatásaképp jelentkezik most augusztus 30-tól a háromnapos INOTA Focus: RADIANCE, hogy ismét összekapaszkodjon az üzemen kívüli inotai hőerőmű és a kortárs vizuális kultúra. Az INOTA Fesztivál az Erste támogatásával ráadásul fényművészeti pályázatot is hirdet. 2024. július 16. 22:02 Szeptemberben jön a Gyárkertbe Azahriah Gyárkert Szeptemberben jön a Gyárkertbe Azahriah Veszprém kártya-tulajdonosok kedden délelőtt 10 órától válthatnak jegyet a koncertre, a többiek csütörtöktől csak. 2024. július 15. 12:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.