Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Otthonra leltek a veszprémi zenészek és képzőművészek az EKF-nek köszönhetően

2023. február 21. 15:45
Az egykori városi művelődési központ – vagy ahogy sokan ismerik, a Dimitrov – egyik szárnyát alakították át úgy, hogy az otthont adjon a helyi zenészeknek és képzőművészeknek, hogy itt kibontakoztathassák kreativitásukat. Többen már el is kezdték az alkotást új otthonukban, mindez pedig az EKF programnak köszönhető. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

A világhíres Cure zenekarról terjeng egy legenda, miszerint anno egy brit kocsmatulajdonostól bérelték a próbatermüket, cserébe annyit kért a főbérlő az akkor még ismeretlen bandától, hogy lépjenek fel havonta egyszer a kocsmájában. Tízéves szerződést írtak alá erről, de a Cure alig négy év alatt befutott és immáron az európai turnézás közepette jártak vissza a kis kocsmába fellépni. Igazi sikersztori, főleg a kocsmatulajdonos szemszögéből, hasonló pedig akár Veszprémben is megtörténhet a következő években, igaz némileg más módon.

Kocsma helyett ugyanis az egykori Dimitrov épületébe költözhetnek be a zenészek és mellettük a város képzőművészei is, kötelező fellépések helyett pedig annyi az elvárás, hogy itt bontakoztassák ki kreativitásukat, alkotószenvedélyüket, alkotásaikkal pedig öregbítsék Veszprém hírnevét.

Hogy pontosan milyen beruházásról is van szó a Dimitrovban, azt kedden délután mutatták be egy sajtóbejárás keretében az illetékesek, Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Lehotay Judit, a VEB2023 EKF kulturális projektmenedzsere.

A Veszprém-Balaton 2023 EKF programnak köszönhetően összesen 1100 négyzetméteren újult meg az egykori városi művelődési központ egyik szárnya, vagy ahogy mindenki ismeri, a Dimitrov. A felújított termekből pedig olyan speciális szobákat hoztak létre, ahol helyi alkotók, zenészek, festők, képzőművészek próbálhatnak és alkothatnak, tehát egyfajta kulturális bázisa lesz a veszprémi művészeknek ez az épület.

A bejárás elején Porga Gyula emlékeztetett arra, hogy az EKF programban szerettek volna reagálni az eddigi hiányosságokra is, ez pedig a helyi művészek felkarolásában tökéletesen tetten érhető. Most az ő számukra kinyitották ezt az épületet és nagyon hamar meg is találták a bérlők, akik közül többen már elkezdték a kreatív munkát a falak között.

A felújítási munkák négy hónapon át tartottak, eközben 1100 négyzetméteren újult meg 26 terem, amelyek közt zenei próbatermek, stúdió, képzőművészek számára alkotótermek is vannak, valamint felújították a vizesblokkokat és a lépcsőházat is. A munkák összköltsége nettó 138 millió forint volt, amit a VEB2023 EKF program biztosított, a műszaki tartalomért pedig a Veszprém 2030 Kft. felelt.

Mindezt már Lehotay Judit, kulturális projektmenedzser mondta el az újságírók előtt, aki ezután körbevezetést tartott az épületben, ahol már több művésszel is lehetett találkozni.

Többek közt itt fog alkotni a jövőben Debreczeny Zoltán, festő, de Ozsváth Gergő „Mentha”, a Hősök zenekar frontembere is ide költözött, aki most nem a zenében, vagy a mural-festészetben mélyed el, hanem egy újszerű fonalművészetben teljesedik ki az épület falain belül.

Ugyancsak a felújított Dimitrov ad otthont a komplex zenei képzéseket nyújtó Hangtár Könnyűzenei Központnak is, amely idén már a harmadik féléves kurzusát kezdte el 11 tanárral és 115 növendékkel. A Hangtár részéről Ladányiné Cz. Nagy Zsófia fogadta az újságírókat, aki elmondta, énekre, gitárra, dobra, billentyűs hangszerekre, valamint egzotikus ütős hangszerekre is oktatják a növendékeket, akik között a 8-9 éves gyermekektől kezdve a 60 évesig is jelen vannak a zenekedvelők.

Az ő jelenlétük, valamint az akusztikailag megfelelően kialakított termek is azt a célt szolgálják, ami szintén elhangzott a bejáráson, miszerint Veszprém 2030-ra legyen az a város, ahol arányaiban a legtöbben zenélnek valamilyen formában.

A bejáráson elhangzott az is, az új kulturális központban minden adott, hogy a különböző művészeti ágak képviselői akár egymással kooperálhassanak is, hiszen egymás szomszédságában fognak alkotni, így még könnyebben felmerülhetnek új kreatív ötletek, ezzel egyfajta művészeti körforgást elindítva Veszprémben.

Mindenesetre a polgármester a bejárás végén aláhúzta, a központot azért hozták létre, hogy 2023 után is fennmaradjon, hiszen egy hosszabb távú stratégiának a része, abban pedig biztos Porga Gyula is, hogy még sokat fogunk hallani azokról a művészekről, akik ide most beköltöztek.

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. ma 17:18 A hangulatkeltés és a tények csaptak össze a közgyűlésen közélet A hangulatkeltés és a tények csaptak össze a közgyűlésen Kemény politikai csörtékkel indult az októberi közgyűlés Veszprémben, ahol az ellenzék ingatlanügyekben és a hivatal működésével kapcsolatban is interpellálta a polgármestert és jegyzőt, Porga Gyula és Dancs Judit viszont határozottan utasították vissza a vádakat, miközben a városvezető kiemelte, a hangulatkeltés és a ferdítések helyett a tényekre és a városfejlesztésre kellene koncentrálni. A testület elé került még a Takácskert II. több évtizedes problémájának rendezése, és sürgősséggel engedélyezték a Vetési Iskola beázó tornacsarnokának tetőfelújítását is, amivel hónapok óta sikertelenül keresik az illetékes minisztériumot. tegnap 15:47 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. tegnap 14:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.