Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 25. Kristóf, Jakab
Veszprém
24°C
2024. július 25. Kristóf, Jakab
Veszprém
24°C

Köddé vált veszprémi templom

2023. január 7. 4:00
Számos középkori írásos emlék említ egy templomot a veszprémi Várban, aminek a tornya ma már nem emelkedik a magasba. Ez persze nem olyan meglepő annak tükrében, hogy az évszázadok alatt számos épületet bontottak le, vagy alakították át, viszont ennek a templomnak a maradványait még ma is keresik a régészek, pontos helye pedig máig találgatások tárgyát képezi. Pátkai Ádám Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum régésze a Veszprémi Szemlébe írt cikkében igyekezett a fellelhető dokumentumok és logikus következtetések alapján elhelyezni az egykori épületet.

A veszprémi Vár egészen más képét mutatta a középkorban, mint manapság. Olyannyira, hogy számontartottak egy belső és egy külső várat is, ez a kettő egység a hosszú és harcokkal teli évszázadok alatt folyamatosan változott, eltűntek, majd felépültek, máskor pedig egybeépültek a különböző stílusú és funkciójú épületek a Várban.

A történészek és régészek hosszú kutatómunkájának köszönhetően, ha nem is 100%-os pontossággal, de a Vár épülettörténetét és változásait nagyjából vissza tudták fejteni körülbelül a XIV. századik. Ekkortól, 1307-től említik az oklevelek először a veszprémi külső várat, amit Mindenszentek várának is hívtak.

De honnan kapta a nevét a bakonyi kősziklára épült erődítmény?

Erre a kérdésre ad választ egy olyan templom, amit az oklevelek több évszázadon át említenek ugyanezen a néven, mára mégis homályba borult az, hogy pontosan hol állt a Vár falain belül és az is, mikor és miért tűnt el véglegesen, ez utóbbit valamikor a XVI. század környékére datálják.

A Mindenszentek temploma kapcsán az sem egyértelmű, hogy pontosan mekkora egyházi épületről is beszélhetünk. Ahogy Pátkai Ádám Sándor is írja az értekezésében, a Vár topográfiáját tüzetesebben megvizsgálva látszik, hogy a várkapu szűk bejárata után hirtelen kiszélesedik a tér, majd folyamatosan szűkül egészen a törvényszék épületéig, ahonnan aztán ismét elkezd kinyílni. Ezt az egykori alaprajzot támasztják alá a 2020-ban és 2021-ben az egykori piarista gimnázium, valamint vele szemben a törvényszék udvarán végzett kutatások, ahol megtalálták a középkori várfal maradványait. Mindez azt jelenti, hogy a két várfal alig 40 méterre volt egymástól, tehát meglehetősen szűk területről beszélünk. Éppen ezért a Mindenszentek templom kapcsán is az feltételezhető, hogy egy kisebb épületről beszélhetünk, az sem kizárt, hogy egy kápolna volt csupán, jelentősége mégis komolyabb lehetett, hiszen a külső várat erről nevezték el.

A régész hozzáteszi, akkoriban nem volt komolyabb térszervezés, a templomok is szabálytalan rendszerben épültek, később váltak a térszervezés alapjává, nem egy esetben központi elemévé. Ezért is igényel precíz, már-már nagyítóval végzett kutatómunkát a templom vélt helyének meghatározása.

Pátkai Ádám Sándor a korábbi kutatásokra hivatkozva a Mindenszentek templomát a külső vár délnyugati területére helyezte el a mostani Simoga-ház és törvényszéki épület környékére. Ennek a területnek a topográfiája is elkülönül némileg a Vár többi részétől, valamint 1981-ben a Simoga-ház kapualjában középkori sírokat is feltártak, ezeket akár lehet a templom körüli temetőként is értelmezni.

Még mélyebbre merülve a részletekben, ettől északra, a Simoga-ház telkének nyugati oldalán találtak egy korabeli vízelvezető csatornát is, erre is lehet úgy gondolni, mint ami a templom előtti térről vezette el a csapadékot.

Szintén a templom ezen elhelyezkedésének elméletét erősíti az is, amit már említettünk a cikk elején, azaz hogy a külső várat róla nevezték el, azaz meghatározó helyen, például annak bejáratánál is állhatott.

Veszprém látképe 1685-bőlVeszprém látképe 1685-ből

Mindenesetre az is talány, hogy ha már a templom alapjait nem sikerült megtalálni a mai napig, az épület pedig eltűnt, hova lettek a kövek belőle? Hiszen a Várban számos olyan épület található, amelyek korábbi más házak, templomok falaiból lettek felépítve azok elbontása, vagy elpusztulása után. Habár rengeteg ilyen kőfaragványt találtak már a régészek, megdönthetetlen bizonyítékkal még egyik ilyen lelet sem rendelkezik, hogy azok a Mindenszentek templomából származnak, habár ki sem lehet zárni ezt, vagyis még mindig inkább rejtély-kategória, hogy hova lettek ezek a kövek pontosan.

A veszprémi Vár elveszett templomát tehát még a mai napig keresik, ahogy a történetét is megpróbálják Sherlock Holmes-ként feltárni a helyi régészek nem kevés erőfeszítéssel.

 

Hajas Bálint

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.