Kiemelik és restaurálják a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház monumentális harangját, amelyet az elmúlt 300 évben egyszer sem mozdítottak el a helyéről. Az ország legrégebbi nagyharangját speciális módszerrel állítják helyre, így az visszanyeri eredeti hangját. A veszprémi várnegyed megújításának részeként a főszékesegyház, a Szent István- (ferences) és a Szent Imre- (piarista) templom mind a 12 harangját visszakapja, így a várba látogatóknak különleges zenei élményben lehet részük 2025-től.
„Ez a hatalmas harang 1725 óta egyszer sem hagyta el a Szent Mihály-főszékesegyház tornyát” – mondta Most Balázs nemzetközileg elismert harangszakértő a veszprémi Szentháromság harangról. A főszékesegyház északi tornyában, 47 méter magasan függő harang gróf Esterházy Imre veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek megrendelésére Franz Ulrich Scheichel harangöntő mester bécsi műhelyében készült 1723 és 1725 között.
Fotó: Nagy Lajos
Az „Öreg Mihályként” is emlegetett harang mind korának, mind méretének köszönhetően kiemelkedő alkotás. Magyarország nagyharangjai közül ez a legidősebb, így tömegéről nincsenek pontos adatok, ám a szakértők becslése szerint körülbelül 3400 kilogrammos lehet, alsó átmérője pedig meghaladja a 170 centimétert. A monumentális harangot még a főszékesegyház 20. század eleji átalakításakor sem mozdították el a helyéről, pedig a tornyok külső megjelenését megváltoztatták. A szintén Bécsben készült másik három harangot később hadi célokra elkobozták, ám az „Öreg Mihály” műértéke már akkoriban is különlegesnek számított, így mindvégig elkerülte a rekvirálást.
A Szentháromság harang állapota az elmúlt évtizedekben leromlott. „Az 1930-as években új harangnyelvet készítettek, és egy nem megfelelő lengőszerkezet, egy megtört vonalú acél harangjárom került rá, amely miatt nagyobb a repedés kockázata, és az addig megszokotthoz képest a hangzás is előnytelenebb lett. A harang bronzkoronáját lefűrészelték, helyette hat csavarral rögzítették a járomhoz. Ezek a csavarok száz éve folyamatosan rozsdásodnak, rossz állapotban vannak, a harang hangját ezért egy ideje nem hallhatjuk – éppen azért, nehogy még nagyobb kár keletkezzen” – magyarázta Most Balázs.
Fotó: Nagy Lajos
A Veszprémi Főegyházmegye beruházása részeként hamarosan restaurálják a főszékesegyház nagyharangját. „Egy speciális módszerrel, heteken át hevítik a harangtestet 800 Celsius-fokosra, és egy hőpajzs alatt tartva, különleges hegesztési módszerrel szüntetik meg a csavarok helye körüli repedéseket, illetve egy új, az eredetihez hű bronzkoronát készítenek, majd ezt is visszahegesztik a harangra” – emelte ki a szakértő. A nagyharangnak a javítást követően új harangszéket, -jármot és -nyelvet készítenek, így eredeti hangzását visszanyerve jelzi majd 2025-ben a Szent Mihály-főszékesegyház felszentelését.
Különleges zenei élményt nyújtanak majd a harangok
A várnegyed három templomában eredetileg 12 harang volt: a főszékesegyházban hat, a Szent Imre (piarista)- és a Szent István- (ferences) templomban további 3-3, legtöbbjük azonban nem vészelte át a két világháborút. A ferences templom tornyából a második világháború idején két harangot is elvittek, így jelenleg csak a legkisebb, 1932-ben készített harang szól. Ugyanígy maradt magára a Szent Imre-templom (piarista templom) egyik harangja is, amely 1839-ben került a helyére. A 200 kilogramm súlyú, eredeti állapotban megmaradt harang különlegessége, hogy a mai napig hagyományos módon, kézi erővel lehet megszólaltatni.
A veszprémi várnegyed megújítása során 2025-re a három templomba mind a 12 harang visszakerül. A ferences és a piarista templom tornyaiba új harangszékeket helyeznek el, és kicserélik a harangokat mozgató berendezéseket, valamint az óraütő kalapácsokat is. A beruházást követően a várnegyed harangjait központilag is lehet majd működtetni, így különleges zenei élményben lesz részük a várba látogatóknak.
Folytatódik a veszprémi várnegyed megújítása
Tavaly elkészült a várnegyed megújításában érintett 18 épület homlokzati és tetőszerkezeti munkája. Az év második felében 13 épületben zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a piarista rendházban, a ferences rendházban, a Szent István-templomban (ferences templomban) és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály-főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások.
2024-ben tovább haladnak a munkálatok, ezzel párhuzamosan folytatódik a Veszprémi Főegyházmegye által indított Work in Progress programsorozat, amely a várnegyed megújítási munkálatainak kulisszái mögé ad betekintést vezetett sétákkal és kiállításokkal.
