2023. január 30.
//
Martina névnap

Sírkerti séta: amikor a temető a turizmus színhelyévé válik

2022. október 29. 21:29
Vannak, akik a nyaraláson a múzeumokat keresik fel, vannak olyanok, akik Csernobilt, és olyanok is, akik a temetőket.

Amikor idén nyáron a párizsi utazásom előtt a városi látnivalók listáját böngésztem, szinte nem akadt olyan útikalauz, amely ne említette volna a Père-Lachaise temetőt. Bár ez elsőre némileg morbidnak hangzik, egyáltalán nem olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanarról a városról beszélünk, ahol az Eiffel-torony, a Louvre és a Montmartre után a legfőbb látványosság a katakombák. Ráadásul hasonló „furcsaság” nem csak Párizsban akad: Pompei romvárosa előtt évszázadok óta sorok állnak, hogy a turisták egy pillantást vethessenek a forró lávától eleven megkövesedett emberekre… Szóval, mondhatni, a morbidra régóta kattanásunk van.

A temetők esetében pedig még érthető is valahol ez a kattanás. Bár meglehetősen sajátos kategóriát jelent az építészetük, tagadhatatlan, hogy néhány síremlék kidolgozottsága időnként a művészeti alkotásokéval vetekszik, gondoljunk csak a díszített sírkövekre, a mauzóleumnokra vagy az angyalok szobraira. Arról nem is beszélve, hogy a hírességek iránti rajongásunk a halálukkal sem szűnik meg, sőt, sok esetben ilyenkor váltanak át legenda státuszba, s hirtelen még az is elzarándokol egy-egy ismert ember nyughelyéhez, aki addig kevésbé érdeklődött iránta.

A párizsi Père-Lachaise temetőA párizsi Père-Lachaise temető

Vannak persze, akik ezt csendesen művelik: Mindenszentek, Halottak napja idején az elhunyt szerettek mellett esetleg körbesétálnak a temetőben, odalépnek egy nagy költő, színész emlékművéhez. Mások számára komplett turisztikai élményt jelent felkeresni a leghíresebb sírkerteket, az üzletemberek pedig természetesen már ebben is meglátták a pénzkereseti lehetőséget: van, ahol komplett túrákat szerveznek a turistáknak. Igaz, olykor a bankók jó célt szolgálnak: az Association of Significant Cemeteries of Europe például hosszú évek óta a látogatói pénzekből finanszírozza a temetők karbantartását.

Összeállításunkban mutatunk néhány temetőt, amelyek már rendszeresen ott szerepelnek a turisztikai ajánlókban.

Highgate temető, London

Talán kevés sírkert ihletett annyi rémtörténetet, vámpírlegendát és romantikus irodalmi alkotást, mint a londoni Highgate: a temetőben nagyrészt emberi befolyás nélkül nőhettek a fák, bokrok, vadvirágok, néha keresztül-kasul a sírokon, amelyek misztikus hangulatot kölcsönöznek neki. Itt nyugszik többek között Douglas Adams, Karl Marx és Charles Dickens, de a „közemberek” sírjai is lenyűgözőek tudnak lenni: egy bokszoló nyughelyét például gyászoló kutyája kő mása díszíti, egy nagy utazó férfién kőoroszlán pihen. És akkor a nyugati oldal egyiptomi soráról nem is beszéltünk, amelyek a fáraók sírjait idézi. A temető egyébként mára olyan zsúfolt, hogy egy-egy nyughelyet olykor többen is birtokolnak: van, hogy a sírkövön egyszerre találjuk ott egy nemrégiben elhunyt és egy a viktoriánus korban élt illető nevét.

A londoni Highgate egyik különleges sírköveA londoni Highgate egyik különleges sírköve

Père-Lachaise, Párizs

Valószínűleg romantikája és híres „lakói” miatt keresik fel annyian az 1804-ben létesített párizsi temetőt is: a sűrű, lombos fákkal, girbegurba utakkal tarkított sírkertben rengeteg képzőművész, zeneszerző, költő, tudós, színész és híresség nyugszik, köztük Sarah Bernhardt, Maria Callas, Frédéric Chopin, Jim Morrison, Edith Piaf, Marcel Proust és Oscar Wilde. A temető ugyanakkor csak Moliére és La Fontaine földi maradványainak idehozatalával, 1817-ben lett „felkapott” temetkezési hely a franciák körében. A hét minden napján nyitva tart és ingyenesen látogatható, a bejáratnál kapható pár eurós térkép azonban segít eligazodni a hírességek nyughelyei között.

Vidám temető, Szaplonca

Kizárólag belépő fejében látogatható a Romániában található Szaplonca temetője. Az intézkedés meglehetősen érthető annak fejében, hogy a temető az elmúlt években különleges stílusával egyre többeket vonz, és sajnos előfordult olyan, hogy elloptak egy-egy fejfát. A jellegzetes búskomor temető építészettel szemben ugyanis ezek a színes, általában szaploncai kékkel megfestett fejfák csupa vidámságot fejeznek ki. A szokást még Stan Ioan Patras kezdte 1935-ben a falu görög katolikus papjának sugallatára: a hagyományosnál szélesebb fejfákat faragott, melyekre verseket vésett fel, illetve az elhunyt munkájára, szokásaira vonatkozó szimbólumokat festett fel. Van olyan, akit például traktorral festett meg, nőket szövés közben. Patras halála óta munkáját Dumitru Pop-Tincu folytatja, akinek a falulakók sokszor előre megfogalmazzák, milyen – a saját életüket jól összefoglaló, akár humoros – szöveg kerüljön a sírjukra.

Vidám temető SzaploncánVidám temető Szaploncán

Lafayette, New Orleans

New Orleansban egyszerűek csak a Holtak városaiként (Cities of Dead) hívják a temetőket, az itteni sírkertek ugyanis a kis házikó formájú síremlékeikkel, szűk „utcáikkal” úgy festenek, mint miniatűr városok. Ennek oka, hogy a gyakori áradások korábban egyszerűen kimosták a koporsókat a földből, így ezt elkerülve, az egész városban elterjedtek a magasra épített, kupolásra faragott, ívelt sírboltok. Bár európai (egész pontosan francia) gyökerei miatt ezek a kriptaszerű sírok meglehetősen emlékeztetnek a nálunk megszokott nyughelyekre, akad köztük, amelyet például színesre pingáltak. A különleges atmoszférához tartoznak a szinte megelevenedő angyalszobrok is. A temető egyébként inkább építészeti megoldásai és a New Orleanshoz köthető vudu hagyományok miatt lett olyan népszerű, igaz, ha valódi vudu emlékhelyet akar felkeresni az ember, azt a St Louis-ban kell megtennie.

Fiumei úti temető, Budapest

Híres temetők itthon is akadnak, a legismertebb közülük talán a köznyelvben csak Kerepesi úti temetőként számon tartott sírkert, ahol a 19. század második felének és a 20. század első felének számos nevezetes közéleti személyisége nyugszik: például Deák Ferenc, Arany János, Kossuth Lajos, Ady Endre. Emiatt a 19. században kiérdemelte a nemzet dísztemetője címet is, majd kb. 80 évig ebben a funkciójában működött. 1990 óta ismét végeznek benne temetéseket, 2013-ban pedig nemzeti emlékhellyé nyilvánították. A sírkertben számos ritka növényfaj él, emiatt rendhagyó biológiaórákat is tartottak itt.

Bertalan Melinda

További cikkek

Latinos ritmus kopogott az iskolai könyvtár parkettáján
Latinos ritmus kopogott az iskolai könyvtár parkettáján
Koncertet és táncestet szervezett a Tango Misterio a hétvégén a tangó szerelmeseinek és azoknak, akik még csak most ismerkednének a tánccal.
A hitványság koráról született könyv
A hitványság koráról született könyv
Dr. Somogyi Ferenc, közgazdász, tanár mutatta be legújabb könyvét pénteken kora este a Pannon Egyetemen, amelyben a mai kor értékválságát elemzi, miközben megoldásai javaslatokkal is szolgál.
Történetek a redők mélyéről – szerelmes levél Kaunashoz
Történetek a redők mélyéről – szerelmes levél Kaunashoz
Európa tavalyi kulturális fővárosa, a litván Kaunas EKF-projektjében elkészült Klostės című filmet vetítették kedden a Pannon Egyetem E épületében.
Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
A négynapos fesztiválon hat dokumentumfilmet nézhetnek meg, akik a Cinema Citybe látogatnak. A csütörtöki nyitónap után még pénteken, szombaton és vasárnap is várják az érdeklődőket.
Turizmus kategóriában a veszpreminfo.hu nyerte „Az Év Honlapja 2022” díjat
Turizmus kategóriában a veszpreminfo.hu nyerte „Az Év Honlapja 2022” díjat
A veszpreminfo.hu - Veszprém városának turisztikai honlapja - nyerte „Az Év Honlapja 2022” díjat, Turizmus kategóriában a Magyar Marketing Szövetség által meghirdetett 2022 évi „Az Év Honlapja” versenyében.