2023. január 28.
//
Károly, névnap

Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?

2022. augusztus 22-e történelmi nap a Nagyvázsony és a Kinizsi-kutatások történetében. Kinizsi Pál vázsonykői birtokadományának 550. évfordulóján először indul kutatás a veretlen magyar hadvezér és utódjának, Horváth Márk maradványainak megtalálása érdekében. Az ásatás e leletek mellett azonban több, meglehetősen érdekes kérdésre is próbál választ találni.

Az ásatásról bővebben

Az ásatást Pátkai Ádám Sándor, a Lackó Dezső Múzeum régésze vezeti, helyettese Győrffy-Villám Zsombor a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza lesz. Az ásatás ötletgazdája és szervezője dr. Kandikó Csanád, nagyvázsonyi helytörténész-jogász. A feltárást a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 támogatásával valósul meg, s a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület szervezi.

A feltárás helyszíne a nagyvázsonyi Szent István-templom középkori sírkertje. A templom a település északi (alsó) részén található, nem messze a benzinkúttól. Az ásatáson legalább 8 európai ország 25 önkéntese, s több régészhallgató vesz részt. A feltárás a közösségi régészet elvei szerint zajlik, ami azt jelenti, hogy teljesen nyilvános lesz, azon bárki részt vehet. Igény szerint angol és magyar nyelvű rövid idegenvezetés/felvilágosítás is kapható a templomkertbe érve. A Szent István-templomban és környékén eddig egy ízben, 1959-60-ban volt ásatás, melyet Éri István vezetett.

Az ásatás helyszíne, a nagyvázsonyi Szent István-templom, a "a Balaton-felvidék gyöngyszeme" körüli sírkert leszAz ásatás helyszíne, a nagyvázsonyi Szent István-templom, a "a Balaton-felvidék gyöngyszeme" körüli sírkert lesz

Az ásatás 2022. augusztus 22-én veszi kezdetét, s 2022. szeptember 28-ig tart.

A hivatalos megnyitóünnepség 2022. augusztus 27-én, szombaton 17:00-kor kezdődik a Szent István-templom előterében. Addigra a megjelentek már a régészeti ásatás első lépéseivel is találkozhatnak. A feltárás után angol és magyar nyelvű idegenvezetéssel lehet megismerkedni Kinizsi Pál életével és Nagyvázsony helytörténetével. A túra a Szent István templomtól indul, elhalad a Zichy-kastély mellett, majd a Kinizsi-várhoz érkezik meg.

Fontos megjegyezni, hogy a terület szűke, és az önkéntesek magas száma miatt csak hétköznap lehet csatlakozni az ásatáshoz, amelyhez eszközöket az ásatás vezetői biztosítják.

A szervezők javasolják, hogy a Facebook-on kövessék a projektet a legfrissebb információkért.

A Győrffy-Villám Zsombor és Pátkai Ádám Sándor által vezetett műszeres (talajradaros) lelet- és lelőhely felderítés a Szent István-templom sírkertjében 2018-banA Győrffy-Villám Zsombor és Pátkai Ádám Sándor által vezetett műszeres (talajradaros) lelet- és lelőhely felderítés a Szent István-templom sírkertjében 2018-ban

A feltárás céljai

Az ásatás egyik központi célkitűzése Kinizsi Pál és Horváth Márk maradványainak a fellelése. A források szerint Kinizsi és Horváth Szent Mihály-kolostorbéli sírjait 1708-ban kincskeresők dúlták fel, s elvitték Kinizsi pallosát és sodronyingét. A maradványokat az uradalmi tiszt összegyűjtette, s a falu korabeli templomának, a Kinizsi Pál által 1481-ben renováltatott Szent István-templomnak a temetőjében temettette el. Hogy pontosan hol, azt homály fedi, az ásatások egyik célja, hogy fényt derítsen: hol nyugodhat a két vázsonykői úr.

Fontos megjegyezni, hogy az feltárásnak „csupán” első szakasza veszi kezdetét idén. Mivel meglehetősen nagy területet kell feltárni, s az anyagi erőforrások is szűkösek, ezért bizonyosan további feltárási szezonokat kell kitűzni. Ez azt is jelenti, hogy kevés esély van arra, hogy még az idén megtalálásra kerüljenek az elveszett maradványok. Ez azt jelenti, hogy egy hosszútávú folyamat első lépéseinek lehetünk majd szemtanúi augusztus 22-től.

Az egyik kutatási terület e maradványokra koncentrál: a templom előtti osszárium (csonttár, „tömegsír”) feltárása lesz az egyik első mozzanata a feltárásnak. A Szent István-templom temetőjét 1801-ben ugyanis felszámolták, s egyes források szerint ebbe az osszáriumba gyűjtötték össze a temetőben eltemetett halottak egy részét. Az osszárium helye pontosan meghatározható Éri István régész 1959-60-as ásatásának köszönhetően.

A Kinizsi- és Horváth-esélyes maradványokra hosszas vizsgálat vár.

A Szent István-templom déli oldalán lévő, mára eltűnt oratórium (imaterem) (Forrás: Laczkó Dezső Múzeum)A Szent István-templom déli oldalán lévő, mára eltűnt oratórium (imaterem) (Forrás: Laczkó Dezső Múzeum)

A feltárás helyszíne Vázsony falu ősi kegyhelye, a Balaton-felvidék gyöngyszemének is nevezett Szent István-templom. A templomot a 14-15. században építették, az építés pontos ideje nem meghatározható. Mivel a templom mellett temető létesült, ezért a feltárás során a templom keletkezéstörténetére tekintettel is fontos információkkal szolgáltathat az ásatás. A sírok alapján az első temetkezések ideje jó eséllyel datálható lesz ugyanis.

A feltárás során választ szeretnének kapni arra is, hogy a Szent István-templom rendelkezett-e a balatonszemesi templomhoz hasonló alapkővel, mely országos szinten is egyedülállónak minősül.

A templom déli oldalán két nyomon indul el az kutatás. Az egyik a templom déli oldalához épített oratórium, azaz imaterem meghatározása. Az épületet az 1885-86-os építészeti felmérések alapján 1885-86 fordulóján építhették, s az feltűnik több fotón és rajzon is. 

Németh Gábor rajza a nagyvázsonyi historia domusből, mely a templom déli felét ábrázolja. A képen egy mára nyomtalanul eltűnt oratorium (imaház) látható.Németh Gábor rajza a nagyvázsonyi historia domusből, mely a templom déli felét ábrázolja. A képen egy mára nyomtalanul eltűnt oratorium (imaház) látható.

A segédépületnek ugyanakkor azóta nyoma veszett, s a mai napig nem tudni, mikor építhették valójában. A feltárás során e kérdésre is választ kaphatnak.

Németh Gábor, nagyvázsonyi plébános és helytörténész a vázsonyi historia domusban említi, hogy a barokk kori (1740-1773 között) átépítés során a templomban lévő középkori Vezsenyi-sírköveket a templom déli oldalán ásták el. A Vezsenyi család Nagyvázsony történetének első meghatározó famíliája, egyes elméletek szerint róluk kapta a nevét a falu. A család utolsó férfi tagja, az Itáliában diplomatáskodó László az 1470-es évek elején hunyt el Velencében, s itt, a vázsonyi templomban temették el.

Hogy a Vezsenyi-leszármazottak maradványai fellelhetők, s főleg azonosíthatók-e, kérdéses, ugyanakkor Németh Gábor leírása alapján egyedülálló középkori sírkövet/sírköveket rejthet a temető.

vehir.hu

További cikkek

Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
A négynapos fesztiválon hat dokumentumfilmet nézhetnek meg, akik a Cinema Citybe látogatnak. A csütörtöki nyitónap után még pénteken, szombaton és vasárnap is várják az érdeklődőket.
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Február 23-26 között második alkalommal rendezik meg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa elsőszámú irodalmi eseményét. Ezúttal négy napon keresztül, tizenhárom helyszínen, százegy programmal várják az érdeklődőket.
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Lebegő Michelin-bábu a város felett, negatív közhangulat, állami pénzek, hiányos EKF-kommunikáció, és egy ezeket felölelő Európa Kulturális Fővárosa nyitóprogram. A mit, miért kérdésekről olyan valakit kérdeztünk, aki belülről átlátja a történéseket, de lokálpatriótaként, és helyi vállalkozóként civil szemszögből is figyeli az EKF munkáját. Mészáros Zoltán főtanácsadó minősítésben dolgozik a Veszprém-Balaton 2023 Zrt-nek, de a nevéhez fűződik az Oliva Hotel és Étterem, a Rozé, Rizling és Jazz Napok, valamint az idén 20 éves VeszprémFest is. Az ő narratívájában egy sokkal tisztább képet kaphatunk az EKF szellemiségéről és az előttünk álló évről.
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
A közgyűlés csütörtökön döntött az Erzsébet-ligetben elhelyezendő szobrokról. A műalkotásokat a jelenleg zajló felújítást követően helyezik majd el a közparkban.
100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
Rendszeres vendégírónk, Kovács Győző ezúttal a 100 évvel ezelőtti Veszprémbe vezeti el olvasóinkat. Abba az időbe, amikor Veszprém szó szerint behavazott. Sok helyen a tetőcserépig ért a hó, vonatok akadtak el, utcákat torlaszolt el, de egy korabeli újságcikk megemlékezik egy veszprémi kocsmáról is, ahová négy napig szorultak be a hó miatt a férfiak, szerencsére a pincébe vezető lejárat szabad maradt...