Képzeljük el, hogy Pannóniában nyugati csücskében sétálunk, akkoriban, amikor a helyet még nem magyarok, hanem rómaiak lakták. Képzeljük el, hogy a „felső tízezer” tagjai vagyunk és egy grandiózus villagazdaság tulajdonosai vagyunk, ahol az épületnek, amelyben a családunkkal élünk, csak a földszinti része 2400 négyzetméter, s akkor még nem beszéltünk az emeletről vagy a szolgálók lakrészéről. A falakat mindenhol freskók díszítik gazdagon, egy kisebb csarnoknyi termünk van csak arra, hogy egy lakomához előkészítsék a szolgák az asztalokat, amiket aztán már megrakodva cipelnek a vendégek elé római szokás szerint, s bár külön fürdőház is rendelkezésre áll a gazdaság területén, ha télen túl hidegre fordulna az idő, privát, egyszemélyes kis fürdőszobánkban áztathatunk.
Ha mindezt elképzeltük, akkor irány Baláca, ahol már nemcsak a fantáziánkra hagyatkozhatunk, de a múzeum legújabb fejlesztésének köszönhetően virtuálisan is átélhetjük, milyen lett volna, ha a villagazdaságban lakó rómainak születünk a 3-4. században.
Minderről dr. Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének tartalomfejlesztési igazgatója számolt be szerdán Balácán az „Új lehetőségek történeti tájakon – Régészeti örökségturizmus és intelligens tájhasználat a 21. században” című konferencia témájához kapcsolódva. Mint mondta, a vidéki múzeumok évtizedekig irigykedve figyelték a nagy budapesti múzeumok látogatószámát, amelyről aztán a covid idején kiderült, nagyrészt a fővárosba látogató külföldi turistáknak köszönhető. Ezzel együtt a tendencia is megfordult, a járvány idején az emberek inkább a vidéki kulturális bemutatóhelyeket kezdték keresni, amelyek messze százezres látogatószámot produkáltak a megnőtt keresletnek köszönhetően.
„Egy múzeumnak azonban nem szabad csak a látogatószámról szólnia. Egy múzeum emlékekben utazik, azokat gyűjti és maga is igyekszik emlékeket gerjeszteni a látogatókban. Ma, amikor azt látjuk, hogy a játékgyártók konkrét virtuális valóságokat építenek fel, elengedhetetlen, hogy rájöjjünk, nem elég csak a történelmet elmesélni, a múzeumokban is el kell indulnia valamilyen virtuális interakciónak” – hangsúlyozta. Éppen ezért is készítették el a Villa Romana Baláca 3D rekonstrukcióját a Duna menti tájak virtuális rekonstrukciója projekt keretében, aminek köszönhetően a látogatók VR szemüvegek segítségével virtuális valóság környezetben sétálhatnak az eredeti falak között, „megtapogathatják” a korabeli tárgyakat és felfedezhetik, milyen lehetett itt az élet egykoron.
Pusztai hozzátette, mindemellett az animátoroknak is fontos szerep jut, akik ugyancsak részt vesznek az emlékek gerjesztésében például a gyerekeknek tartott interaktív foglalkozásokon, és akik abban is segítenek, hogy a turisták békésen élhessék meg a múltat és merülhessenek el a tájban.
Utóbbi a már a konferencián felmerült intelligens tájhasználat része is, amely Mike Friderika, a villagazdaság korábbi fejlesztésében is résztvevő Veszprém-Balaton 2023 EKF programfejlesztésért felelős igazgatója szerint az EKF missziójához is illeszkedik. „Dr. Fejérdy Tamás szerint a tájat érintő változások négy aspektuson keresztül ragadhatók meg: a változás iránya, mértéke, mélysége és visszafordíthatatlansága mentén. A Bakony-Balaton régió és Veszprém városának kulturális táját is valahogy így lehet megközelíteni. Ami az irányt illeti, a cél az, hogy a régiót veszprémi központtal a kreativitás régiójává emeljük fel – az EKF tulajdonképpen ehhez szeretne lökést adni. A mélység helyenként változik és a mérték csak rajtunk múlik, a visszafordíthatatlanság pedig, ami egy táj esetében általában inkább negatív kicsengésű, itt azt jelenti, hogy egy visszafordíthatatlan pozitív változás induljon el.”
Ehhez viszont szükséges, hogy például egy-egy turisztikai attrakciót ne csak a turisták, hanem a helyiek számára is élményszerűvé tegyünk, a fejlesztés során figyeljünk arra, hogy az ő mentális térképükbe is beépüljön a hely, amely mindig kínál új felfedeznivalókat.
Ennek eszközei lesznek a virtuális valóság fejlesztésen túl a villagazdaság programjai is az előttünk álló másfél éves időszakban, melyhez a EKF nyílt pályázatán nyert támogatást a múzeum. Kovács Loránd Olivér, a kiállítóhely vezetője elmondta, több hagyományos és új programmal is készülnek idén, a Múzeumok éjszakájára például egy a római korba kalauzoló nyomozós kalandjátékkal készülnek, augusztusban pedig egy hagyományos római borünnep, a Vinalia Rustica keretében idézik fel a szüreti hagyományokat. Emellett improvizációs színházi előadást is terveznek a látogatók bevonásával, valamint július 22-én a Veszprémi Petőfi Színház társulata tart gálaestet, a nyár folyamán pedig A mindenség elmélete című előadásokat is megnézheti a közönség a csillagos ég alatt.
