A veszprémi alkotóra Heiter Sándor, a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör elnöke emlékezett. Úgy fogalmazott: Arany János halála és Ady Endre feltűnése között a veszprémi születésű Endrődi volt a magyar költészet legfontosabb alakja. A természet, a haza, a szerelem, a vallás témaköreit írta meg érzékeny, spontán verseiben. Lírájában különböző stílusrétegek rakódtak egymásra, verseiben megszólal a világnézeti kétely és a társadalmi lázadás.
Ő senkinek nem volt sem a híve, sem az ellensége, középen helyezkedett el kormánypárt és ellenzék, istenhit és materializmus között, így semmiféle ideológia nem írhatta fel zászlajára a nevét.
Verseiben bírál, de nem gyűlöl; hazafi, de nem nacionalista; kitűnő költő, de nem a népét vezető vátesz; haladó, de nem forradalmár. Emlékének elhalványulása irodalmi köztudatunkból ugyanakkor érthetetlen.
A megemlékezésen a költő egy versét Sólyomvári Erik, a Padányi Katolikus Iskola 9. évfolyamos tanulója szavalta, majd Endrődi szobránál elhelyezte koszorúját a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának vezetői, valamint az önkormányzat képviseletében Halmay Gábor önkormányzati képviselő.
