2022. május 20.
//
Bernát, Felícia névnap

30 éve nyitotta meg a magyar X-aktát egy Várpalota melletti furcsa esemény

2022. január 2. 20:03
Magyar X-aktaként is szokták emlegetni azt az eseményt, ami pontosan 30 éve történt a Várpalota melletti Fajdas-hegyen. 1992. január 3-án több hektáron megperzselődött a növényzet, viszont korán sem megszokott avartűzről volt szó, a rejtélyt pedig tovább fokozta egy állítólagos ismeretlen repülő objektum is.

Tavaly június elején az Egyesült Államok hivatalai nyilvánosságra hoztak közel kétszáz addig titkosított aktát, amelyek valamilyen azonosítatlan repülő objektum megfigyeléséről szóltak, köznapi nevén ufóról. Erre a titkosszolgálati coming outra még Donald Trump adott utasítást. A leköszönő elnöknek egyik utolsó intézkedése volt, hogy tárják fel az elmúlt évtizedek megfigyeléseit a nagyközönség előtt is, akiknek viszont csalódniuk kellett, hiszen a száznál is több eset egyike sem tartalmazott megdönthetetlen bizonyítékot a földönkívüliek létezésére, több esetben pedig logikus magyarázata is volt a különleges megfigyeléseknek. A tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy 120 esetben így sem sikerült logikus magyarázattal szolgálni a jelenségre, így az ufóhívők reménye továbbra is él, hogy egyszer bebizonyosodik az intelligens földönkívüli élet létezése.

A fenti példa is erősíti azt a tényt, hogy a legtöbb ilyen megmagyarázhatatlan észlelés az USA-ból származik, viszont olykor a világ más pontjain, akár hazánkban is történik olyan furcsa esemény, amelyre kizárólagos logikus magyarázat nincsen. Még ritkábban ezek nagyobb nyilvánosságot is kaphatnak és az internet konteós weboldalaiból kitörve akár a vezető média is beszámol róluk.

Az egyik legismertebb földönkívüli konteó az új-mexikói Roswell városából származik, állítólag 1947-ben itt lezuhant egy csészealjAz egyik legismertebb földönkívüli konteó az új-mexikói Roswell városából származik, állítólag 1947-ben itt lezuhant egy csészealj

Így történt pontosan 30 éve is, amikor Várpalota mellett a Fajdas-hegyen történtek olyan dolgok, amelyekre ugyan magyarázat több is van, de mindegyik esetében ott maradt az a bizonyos „de…”.

1992. január 3-án nem sokkal 12 óra előtt egy gépkocsi méretű szürkés gömböt láttak nagy sebességgel és hangtalanul elrepülni Várpalota Hajmáskér felöli határában körülbelül 200 méter magasan, egyenesen északra, a Fajdas-hegy irányába. Pár perccel később a fennsíkról füstoszlop, majd lángok is felcsaptak.

Panoráma a Fajdas-hegyről (fotó: turistamagazin.hu / Tenczer Gábor)Panoráma a Fajdas-hegyről (fotó: turistamagazin.hu / Tenczer Gábor)

A korabeli beszámolók szerint a rendőrséget először P. Tibor, a közeli benzinkúton dolgozó férfi értesítette, tőle származik az ismeretlen objektum leírása is, amit látni vélt a hegyoldal lángba borulása előtt.

A bejelentés után a helyszínre öt autóval összesen húsz rendőr érkezett meg, majd nem sokkal később a tűzoltók is elkezdték oltani a hegyoldalt, de itt is felmerült egy furcsa anomália, amelyre nemsokára rátérünk, viszont előtte idézzük fel S. József, rendőr százados Magyar Televíziónak adott nyilatkozatát a helyszínen.

Mivel civilek tették a bejelentést, és nem a honvédség, ezért kizártam annak a lehetőségét, hogy az errefelé állomásozó repülőezredek vesztettek el egy légi járművet. Mi más juthat ilyenkor az ember eszébe, mint hogy esetleg déli szomszédainktól idetévedt egy rakéta. Éppen ezért azonnal a helyszínre siettünk, és a tűzoltók megérkezéséig lezártuk a környéket.

A leírások szerint a Fajdas-hegy növényzete több száz négyzetméteren perzselődött meg szinte egyszerre, ráadásul mintha szabályos köralakban érte volna a hő a felszínt. Bármilyen bozóttűz fellobbanása esetén még szeles időben is több idő kell a tűznek, hogy ekkora részt beborítson, ráadásul 1992 január 3-án szélcsendes idő volt, a talaj pedig a hidegtől zúzmarás volt.

A Fajdas-hegy Várpalota mellettA Fajdas-hegy Várpalota mellett

De nem ez volt az egyetlen furcsaság a tűzzel kapcsolatban. A kiérkező tűzoltók, miután biztosították a helyszínt, a rendőrökkel közösen járták be a területet, de sehogyan sem sikerült meghatározniuk a tűz kiindulásának pontját és az okát sem. A benzinkúti dolgozó által leírt szürkés objektum vélt becsapódási helye sem lett meg a Fajdas-hegyen.

De itt még mindig nincs vége az anomáliáknak. Átfogóbb mérések után megállapították, hogy érdekes módon az érintett területen a növényzetnek csupán az alsó részét, a földtől néhány centi magasságig érte a hőhatás, a felsőbb részekben nem tett kárt. Ilyet pedig csupán akkor lehet tapasztalni, amikor hirtelen éri nagy hőhatás a területet, de szinte csak egy szemvillanásnyi ideig. A klasszikus avartüzek esetében kizárt az effajta jelenség.

1992. január 3-án a délutáni órákban egy Mi-17 típusú katonai helikopter is megjelent a terület fölött, hogy sugárméréseket végezzen elővigyázatossági okokból, viszont semmilyen eltérő adatot nem mutattak a műszerek, ahogy a szintén a helyszínre érkező laboratóriumi szakemberek sem tapasztaltak a talaj állagában, a növényekben és a levegőben sem megváltozott értékeket, annak ellenére sem, hogy többen számoltak be furcsa, semmihez nem hasonlítható szagról, de ez később megszűnt a környéken.

Mi-17-es helikopter is végzett felderítéseket a környéken az eset utánMi-17-es helikopter is végzett felderítéseket a környéken az eset után

Az eset után néhány nappal Szentkirályszabadján tartottak sajtótájékoztatót, ahol a honvédségtől is megszólaltak vezetők, de összességében ők is csak arra jutottak, hogy nincs minden részletre választ adó magyarázat a történéssel kapcsolatban. Sokat elmond a tűzoltóság jegyzőkönyvében szereplő bejegyzés is, ahol a tűz keletkezésének okát kellett megjelölni. Itt az „egyéb” kategóriát jelölte be az oltást vezető szakember, magyarra lefordítva nem tudják, hogy mi okozta a Fajdas-hegyi tüzet.

Mindezek után elindultak a találgatások, hiszen a helyi közvéleményt továbbra is foglalkoztatta a rejtély, miután több országos és megyei lap is lehozta az esetet.

Az akkori sajtó is beszámolt az esetről (fotó: prusi.blog.hu)Az akkori sajtó is beszámolt az esetről (fotó: prusi.blog.hu)

Az egyik ilyen logikusnak tűnő magyarázat a gömbvillám volt, amely ugyan választ adna a rejtélyes hőhatásra, viszont mivel ennek az éghajlati (?) jelenségnek a mibenlétét a mai napig nem ismerjük minden részletében, így ebben az esetben is csupán egy lehetséges opció marad. Arról nem is beszélve, hogy az igazolt gömbvillámmal kapcsolatos jelenségek esetében minden alkalommal beszámoltak hangos robajról, mennydörgésszerű hangokról, a Fajdas-hegyen viszont csend honolt az eset idején.

Egy másik magyarázat szerint a világűrből érkezett az a valami, ami felperzselte a Várpalota melletti területet, viszont semmi köze az idegen életformákhoz, csupán egy vízjégmeteor lépett be a légkörbe és a becsapódás előtt felrobbant a terület fölött. Ennek a lökéshulláma magyarázatot adna a hirtelen hőhatásra, viszont a hanghatás hiánya itt is megválaszolatlan marad.

2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett robbant fel egy kb 15 méteres meteor, akkor többen megsérültek a lökéshullám miatt kitört üvegektől2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett robbant fel egy kb 15 méteres meteor, akkor többen megsérültek a lökéshullám miatt kitört üvegektől

Logikusnak tűnő, ám a konteók szintjén maradó magyarázattal szolgált néhány helyi embertől származó elmélet is, akik a közeli szovjet katonai bázissal magyarázták a furcsa jelenséget. Az ő véleményük szerint a rendszerváltással nem számolták fel az itteni titkos létesítményeket és ott történhetett valamilyen baleset, vagy kísérlet, ami a Fajdas-hegyi eseményt okozhatta.

A negyedik leggyakrabban felmerülő teóriában pedig az ufókat gyanúsítják meg, mint akik leégették a Fajdas-hegyet. Kétségkívül ez a magyarázat a legegyszerűbb, viszont értelemszerűen a legkevesebb, vagy, ahogy divatos kifejezéssel mondani szokták, jelenlegi ismereteink szerint a legkevesebb valóságalappal szolgálna.

Jelenet az X-akták c. fikciós sorozatbólJelenet az X-akták c. fikciós sorozatból

Az eset után számos olyan beszámoló látott napvilágot, amelyekben a környéken élő emberek furcsa fényjelenségeket, repülő objektumokat véltek látni a környéken. Ezekre is van egy magyarázat, viszont a természetfeletti helyett a pszichológiai tudományterületről származik és Roswell-szindrómának hívják.

Joe Nickell amerikai prominens szkeptikus beszélt először a Roswell-szindrómáról, amelyet az 1947-es állítólagos amerikai ufószerencsétlenség után költött történetek hívták életre. Nickell szerint egyes emberek annyira belemerülnek az ufótörténetekbe, hogy képesek egymástól elkülönülő információkat összekapcsolni, majd újabb és újabb összeesküvés-elméleteket gyártanak hozzá, tovább kuszálva a Roswell-sztorit - esetünkben a Fajdas-hegyi események valós történetét.

Mindenesetre a Fajdas-hegy azóta is kedvelt turistacélpont Várpalota mellett és nem csak azért, mert 30 évvel ezelőtt egy máig megmagyarázhatatlan esemény színhelye volt, hanem mert keresztezi több kedvelt bakonyi turistaútvonal is.

Ha esetleg túrázás alkalmával önök is furcsa anomáliákra lesznek figyelmesek, vagy egyszerűen találkoznának E.T-vel a Bakonyban, ne habozzanak értesíteni szerkesztőségünket a látottakról.

Hajas Bálint

További cikkek

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.
A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben
A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben
Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.
Házszellemek a városmagban
Házszellemek a városmagban
Kilián László írása az eltűnt, de nem elfeledett veszprémi épületekről.