2022. január 26.
//
Vanda névnap

Ha nem mondjuk el a történeteinket, nem marad utánunk semmi

Paloznak overdrive címmel jelent meg Fenyvesi Ottó József Attila-díjas költő, író, képzőművész verseit tartalmazó kötete.

A Látomások, álmok, konkrétumok alcímet viselő könyvet az Utas és holdvilág Antikváriumban mutatták be, ahol Varga Richárd beszélgetett a szerzővel, valamint Illés Andreával, a kötetet kiadó Scolar kiadó felelős szerkesztőjével.

Bár a könyv címe és borítója – amely Szajkó István festménye alapján készült – is azt sugallja, hogy a versek valamiképpen Paloznakhoz kötődnek, valójában csak két költeményben jelenik a település. Ez a kötet az utóbbi öt év termése, olyan verseket tartalmaz, amelyeket azután írtam, hogy Veszprémből Lovasra költöztünk – mondta el Fenyvesi Ottó. Nagy részük felkérésre készült és több meg is jelent már belőlük folyóiratokban, ugyanakkor a szerző saját bevallása szerint is úgy érezte, meg kell írnia ezeket a verseket, olykor önmaga felvidítására is. A költemény közül tízet ugyanis ismerősöknek, barátoknak ajánlott – zömmel olyan embereknek, akik ma már nincsenek közöttünk, így például Sziveri János vagy Nagy András, Nagy László fia.

A versekkel Fenyvesi Ottó ugyanakkor egy ívet is megrajzol, mondhatni egy epikus elbeszélést tördel fel több hosszabb szövegre, versre: ahogy korábbi Route 66 címmel megjelent versgyűjteménye is egy válogatás volt az életéből, ezek a szövegek is töredékek a költő életéből. A gyerekkori emlékektől kezdve, amikor Újvidéken falta a Buksi folyóirat képregényeit a sok-sok költözésen, baráti találkozón keresztül mindent megversel, ami a lovasi Római útig vezetett, életének jelenlegi pontjáig.

A leghétköznapibb dolgokról ír elképesztően érzékletesen: szinte érezzük az ízeket, az illatokat, halljuk a kotkodácsoló tyúkokat, látjuk a New York-i neonfeliratokat, az elbeszélővel együtt biciklizünk át a tájon. Igaz, a versek vége egy kicsit általánossá is tágul, mégis nagyon személyesek maradnak.

Kicsit olyan, mintha naplórészleteket olvashatnánk – és ez nem véletlen. „Amikor Veszprémbe kerültem, az első fél évben nagyon magányosnak éreztem magam. Akkoriban szoktam rá arra, hogy mindent, amit fontosnak érzek, lejegyezzek. Tematikus füzetekbe rendeztem őket, és ez a szokásom a mai napig megmaradt” – árulta el a költő.

Mint mondta, nagy hatással voltak rá Márai Sándor naplói, ahogy az utazásairól, társadalmi kérdésekről írt. Ő viszont nem akart politikával vagy bármi olyasmivel foglalkozni, amelyek kívül állnak a személyes történeteken – noha akadtak volna az elmúlt öt évből egészen más jellegű versei is. „Én az irodalomról, az olvasmányaimról írok, a barátokkal folytatott beszélgetésekről, hogy milyen furcsa dolgok történtek velem.”

Fenyvesi Ottó szerint az emlékek nagyon könnyen elfelejtődnek, ha nem őrizzük meg őket – kicsit hasonló elven írta meg annak idején a Halott vajdaságiakat olvasva című könyvét is: tudta, ha más nem írja meg azokat a tapasztalatokat, amiket annak idején vajdasági barátaival megéltek, akkor azok nyomtalanul eltűnnek, elporladnak. „Ennyi csak az ember: az emlékei. És ha nem mondjuk el a történeteinket, nem marad utánunk semmi.”

Bertalan Melinda
Szalai Csaba

További cikkek

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Idén június 9. és 12. között rendezik meg a hazai filmes mustrát.
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
A négynapos – január 27-30. között zajló – rendezvényen összesen hat nemzetközi dokumentumfilmet vetítenek a Cinema Cityben, melyek komoly nemzetközi sikereket értek el a közelmúltban.
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
A Művészetek Háza 2022-ben változatosabbá teszi kiállítási palettáját: új tematikaként jelenik meg a design és az iparművészet. Az Érintkezések/Contacts a kortárs textil-és ékszerművészek legfrissebb munkáit mutatja be.
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Egyszerre ránt vissza a múltba és néz a jövőbe, rendkívül lendületes és nem fél szembenézni a multikulti lét kérdéseivel. 2022-ben a szerbiai Újvidék Európa egyik kulturális fővárosa, a grandiózus évnyitó ünnepségre pedig Veszprém is meghívást kapott, ami remek apropót adott ahhoz, hogy tippeket gyűjtsünk déli szomszédunktól a kevesebb mint 12 hónap múlva esedékes címváltásig.
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Képregény kiállítás, fesztivál egy erődben, vendégszerető emberek és isteni ételek. Ha önmagában a tény, hogy belekukkanthatunk, mit jelent a gyakorlatban az Európa kulturális fővárosa cím, nem elég, mondunk még egy pár okot, amiért érdemes déli szomszédunk felé venni az irányt.