Augusztus 20. és környéke mindig is többszörösen kitüntetett nap volt Öskü életében. Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, 19. pedig Öskü megalapításáé. Az idei év még egy szempontból is különleges marad a helyi közösség életében, ugyanis visszakerült helyére az 1960-as években eltűnt Szűz Mária szobor tökéletes mása.
Így fest az új szobor.
Az ösküi Szabadság téri emlékparban lévő Szentháromság-oszlopot gróf Zichy Borbála állíttatta 1746-ban, amin egy Szűz Máriát ábrázoló szobor is helyet kapott. A mészkőből készült oszlopot szerkezete miatt azóta többször restaurálták. Az 1960-as években a pilléren álló Szűz Mária szobor állapota annyira leromlott, hogy eltávolították az oszlopfőről, viszont nem helyezték azt vissza, és később eltűnt. Kuncz Albert helytörténész kezdeményezésére, Ovádi Péter országgyűlési képviselő és a Nemzeti Együttműködési Alap közbenjárásával, valamint az Öskü Község Fejlődéséért Alapítvány együttműködésével Rákos Péter restaurátor-kőszobrász nemrégiben elkészítette az eltűnt szobor tökéletes mását, és csütörtök délután fel is avatták azt.
– Egy több évtizedes álom vált valóra, hisz a Szentháromság szobor visszanyerte eredeti formáját – mondta ünnepi beszédében Ángyán Tamás polgármester, majd kiemelte, a nap amiatt is különleges, hogy a falu ismét együtt lehet és közösen emlékezhet. Öskü jövőre ünnepli a település első írásos említésének 940. évfordulóját. – Sok idő eltelt azóta. Rengeteg csapás, veszedelem járt a vidéken, mégis itt vagyunk. Van mire visszaemlékeznünk és van kikről megemlékeznünk – fogalmazott a polgármester.
Ángyán Tamás és Ovádi Péter az augusztus 19-én tartott ünnepségen.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő beszédében az államalapítás ünnepével kapcsolatban azt mondta,
„ha szétnézünk a világban azt látjuk, hogy más országokban az effajta ünnepek kezdenek a háttérbe szorulni. Helyette különböző politikai ideológiák és fellobbanó mozgalmak szerveznek felvonulásokat, ezek előtt tisztelegnek, vagy akár térdepelnek az emberek, holott egyik ilyen megmozdulás sem érhet fel egy nép életében arra a szintre, amikor a nemzet megszületését ünneplik.
Magyarország szerencsére nem ilyen. Magyarországon még érzik az emberek annak a döntésnek a súlyát és fontosságát, amit több, mint 1000 éve Szent István királyunk hozott meg, amikor a kereszténység felé kormányozta országunkat.Ez volt a kulcsa annak, hogy a hódító magyar népre ezután már ne barbárként tekintsenek, hanem mint egy erős és egységes államra Európa szívében.”
Ovádi hangsúlyozta, az évszázadok alatt a Kárpát-medencében is jöttek-mentek a különböző hódítók, betörtek, majd kivonultak más népcsoportok, de a magyaroknak egyszer sem kellett megtagadni magyarságukat.
„Ha el is akarták pusztítani identitásunkat, a legrosszabb esetben is csak meggyengíteni sikerült, ami után újult erővel még erősebben élt bennünk ez a szellem. Az országunk, amit Szent István megalapított mindig is a helyén állt és állni is fog a jövőben. Ez pedig nem vízió, hanem a realitás, tisztelt hölgyeim és uraim!
Éppen ezért államalapításunk ünnepe egyben a stabilitás és az erő ünnepe is”
– fogalmazott.
Az ünnepi műsorban a Forrás Népdalkör és Hajnal Citera Együttes működött közre.
A felavatott Mária szoborról Ovádi azt mondta, az a keresztény hit megerősítésének szimbóluma, és jó példa arra, hogy ha el is veszik valami, attól még nem tűnik el ebből a világból.
A beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői (Megyesi Ferenc római katolikus plébános, Hamza Kinga Dalma evangélikus lelkésznő, Bikádi László Károly református lelkész) szentelték meg a kenyeret, az új szobrot Megyesi Ferenc római katolikus plébános áldotta meg.
