Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
19°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
19°C

Mindent a többnyelvűségről!

2021. július 28. 19:32
A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 közös szervezésében tartottak kerekasztal beszélgetést a többnyelvűségről, kedd este a Papírkutyában.

Pannon KultúrKlub elnevezéssel indít rendezvénysorozatot a Pannon Egyetem, amelynek első beszélgetése a többnyelvűség témakörét járta körbe, méghozzá - ki is lehetne hitelesebb kérdező, ha a többnyelvűségről van szó? - Navracsics Judit többnyelvűségkutató segítségével, aki a beszélgetés levezénylésén túl ügyelt arra, hogy az egyébként nagylétszámú közönség a többnyelvűség minden oldalát megláthassa, megismerhesse. Számos tisztázó gondolattal kerekítette le vendégei válaszait, hiszen a szóban forgó téma körül még ma is rengeteg tévhit kering, amelyeket érdemes tisztába tenni. Az egyik, hogy egy kétnyelvű embernek mindkét nyelvet anyanyelvi szinten kell beszélnie. Mindig lesz egy dominánsabb nyelv, nem elvárható tehát, hogy tökéletesen beszélje mindkét nyelvet.

További tévhit, hogy a gyerekkori kétnyelvűség káros hatással lehet a nyelvi- vagy a személyiség fejlődésre: kis időutazással a vendégek gyermekkorától indult a beszélgetés: Molnár Claudia, egyetemi oktató, az Angol Nyelvoktatási és Nyelvpedagógiai Intézeti Tanszék vezetője, Can Togay filmrendező, forgatókönyvíró, a VEB 2023 művészeti és kreatív főtanácsadója, és Ladányi István, irodalomtörténész története tehát egy ponton összeér. Többnyelvűek, ugyan más és más élethelyzet okán, de mindhárom emberről elmondható, hogy egészen korán „találkoztak” új nyelvvel, nyelvekkel.  

Molnár Claudia apukája magyar, anyukája német származású, az otthoni kommunikáció pedig angol nyelven folyt. Claudia mesélt a magyar nyelv elsajátításának humoros fejezeteiről, például amikor hallgatói magyarázták el neki, hogy a Vad Fruttik jól ismert dalában nem az hangzik el, hogy mehetek én is az egyetemre, hanem hogy lehetek én is az egyetlen.

Can Togay története egészen kalandos, hiszen török szülőktől származik, többszörösen idegennyelvű közegben nőtt fel, a szülei gyakran franciául beszélgettek, ha éppen nem akarták, hogy a fiuk is értse, ettől is lett annyira vonzó Can számára a francia, amit végül elsajátított. Az angol nyelvhez nem köti sok érzelmi szál, az csak természetes, hogy beszéli, de remekül tud németül, és valamennyire érti a görögöt és finn nyelvet is. 

Ladányi István története a vajdasági Adorjánról indul, ahol az irodalmár született. Mint mondta, bár kisebbségben nőtt fel, közvetlen környezete magyarajkú volt, dominánsan egynyelvű környezet vette körül, az iskolában „kellett” találkoznia a szerbbel, ahol – bár ellenérzés nem volt benne – nem volt mindig könnyű megbirkózni a kihívásokkal, félelmekkel.

A gyermekkorban történő új nyelv elsajátításáról másképp szólnak a pedagógusok, logopédusok… és másképp a nyelvészek:

Navracsics Judit szerint egy új nyelv megtanulása egész életünkben kifizetődő, bármilyen korban is kezdi el az ember, ráadásul a többnyelvűekről kiemelendő, hogy rendkívül nyitott és rugalmas személyiségek, elfogadóbbak és fogékonyabbak.

A beszélgetés egyik kiemelt eleme a nyelv és a kultúra kettőse volt, vagyis, hogy törvényszerű-e, hogy ha egy adott nyelvhez érzelmileg kötődik az ember, akkor annak a nyelvnek a kultúrájához is fog. Egyáltalán létezhet-e érzelmi kötődés csupán a nyelvhez, vagy csupán a kultúrához?

Can Togay kiváló dramaturgiai érzékkel zárta le a beszélgetést egy igen érdekes gondolattal; szerinte a többnyelvűségből fakadó kívülállóság is az identitás része. A vendégek – a közönség kérésére – beszéltek arról is, milyen nyelven álmodnak, káromkodnak, és imádkoznak.

Szabó Eszter
Kovács Bálint
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. ma 2:41 ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   2024. március 27. 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.