2023. június 9.
//
Félix névnap

Egy érintetlen kultúra utolsó remekművei

Mintegy kilencven évvel ezelőtt Molnár Mária református misszionárius hozta Magyarországra a melanéz őslakosok azon használati tárgyait, amiket most a Laczkó Dezső Múzeumban nézhetünk meg.

A Molnár Mária által gyűjtött tárgyak egy érintetlen civilizáció létezésének utolsó pillanatába repítenek minket vissza. A misszionárius innen, Veszprém megyéből származott – Várpalotán született 1886-ban –, és 1925-ben érkezett az Admiralitás-szigetekre. Előbb Manuson, majd a kisebb Pitilu és Pak szigetén tevékenykedett. Korábban ápolónőként dolgozott, az első világháború idején sok tapasztalatot szerzett a sebellátásban is, ezt a tudását pedig bőven volt lehetősége kamatoztatni az őslakosok között is, akik magától értetődő módon fogadták el őt orvosuknak.  

 

"Nem szükséges hozzá egyetemi diploma, csak egy szemüveg és csipesz. Nekem mindkettő van".

Molnár hamar megtalálta a közös hangot az őslakosokkal, akik "Missziz doctornak" nevezték. Sok más misszionáriussal szemben neki nem volt célja eltörölni az ottaniak kultúráját, úgy vélte, hogy a keresztény vallás szépen megfér a népi hagyományok mellett. Méltányolta azt, hogy ez a nép milyen gyönyörű tárgyakat készít. 

"Szerette ezt a kultúrát, és szeretett volna valamit megőrizni belőle annak ellenére, hogy – ahogy az várható volt – éppen a missziók hatására ez a kultúra aztán mára teljesen eltűnt" – magyarázta a gyűjtemény létrejöttének történetét dr. Antoni Judit régész, néprajzkutató, a kiállítás kurátora a megnyitó után tartott tárlatvezetésen. 

dr. Antoni Juditdr. Antoni Judit

Molnár elkezdett tárgyakat gyűjteni, az őslakosok pedig szívesen adták neki azokat, hogy szülőföldjén elmesélhesse és bemutathassa, hogyan élnek a melanéz emberek. A kiállításon látható tárgyakat 1935-ben hozta magával, amikor egy évre hazalátogatott Magyarországra. A következő esztendőben aztán vissza is utazott Manusra, amit akkor már inkább otthonának tekintett, mint Európát. 

 

"Az itthoni élet más, örökös nyugtalanság, szaladás, tülekedés, kíméletlenség, egy szóba foglalva: hidegség. Fázom kívül és belül, amióta az örök nyár hazáját elhagytam. (...) Ott kint nem volt sohasem honvágyam, de amióta onnan eljöttem, sokat kellett küzdenem a honvágy ellen. (...) A tenger ezer veszedelme nem ijesztőbb, mint az a hajsza, amiben a ma embere él."

 

A régi emberek, a régi, modernitás előtti élet nyugalma aztán semmivé foszlott, és ezt a folyamatot a kiállítás szemléletesen tárja a szemünk elé. A tárlat több idősíkon mutatja be a melanézeket: a Molnár Mária és társai által készített fotók és általa gyűjtött tárgyak mellett láthatunk még az ő missziójuknál is korábbi anyagokat, ahogy néhány évtizeddel későbbieket is, miközben 2000-ben forgatott videofelvételeket is megnézhetünk. A szemünk előtt tárul fel egy hihetetlenül gazdag kultúra, hogy aztán ugyanígy, a szemünk előtt váljon semmivé, és a helyét átvegye a globális modernitás a maga minden átkával együtt. 

1935-ös látogatása után Molnár Mária soha többé nem tért haza Magyarországra. A második világháború az addig háborítatlan szigetvilágot is elérte, a megszálló japánok pedig kivégezték az európai misszionáriusokat. Molnár Mária emléke azonban nem merült feledésbe: nevét ma is viseli egy iskola a Manus-szigeti Lugosban. 
 

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila

További cikkek

Történeteinkben az identitásunk, mozgóképekben a történeteink
Történeteinkben az identitásunk, mozgóképekben a történeteink
Szerda este a Szentháromság téren startolt el a Magyar Mozgókép Fesztivál. Az ünnepélyes megnyitó után A nemzet aranyai című film vetítése következett.
Lengyel kilátás a veszprémi utcán
Lengyel kilátás a veszprémi utcán
A lengyel nemzeti parkokat bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Megyeház téri buszmegálló mögötti kerítésen.
Két újabb épülettel lett gazdagabb a Veszprémi Petőfi Színház
Két újabb épülettel lett gazdagabb a Veszprémi Petőfi Színház
Elkészült a Veszprémi Petőfi Színház új épületegyüttese az Óvári Ferenc utcában, ami számos színházi háttérmunkának ad otthont, de bizonyos része a közönségnek is nyitott lesz.
Koltai Lajos: Nem magamtól mentem Hollywoodba, úgy hívtak
Koltai Lajos: Nem magamtól mentem Hollywoodba, úgy hívtak
Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőrrel, filmrendezővel a Zsigmond Vilmos Mozgókép Intézetben találkoztunk. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó eddigi pályáján többek között olyan világsztárokkal dolgozott együtt, mint például Sean Connery, Richard Harris, Shirley MacLaine, Walter Matthau vagy Jack Lemon. Beszélgetésünk apropóját a veszprémi székhelyű Magyar Mozgókép Fesztivál adta, melynek zsűrielnöke. Koltai Lajos a Mozgókép Intézet osztálytermében fogadott bennünket, ahol néhány filmjének plakátja is kint ékeskedik a falon: a Sorstalanságé, Az óceánjáró zongorista legendájáé.
Több mint mozi – megnyitott a Foton a várban
Több mint mozi – megnyitott a Foton a várban
Megnyitotta kapuit az egykori Várkert étterem helyén kialakított új audiovizuális központ, a Foton. Művészmozi, digitális kiállítótér, fűszerterasz várja az érdeklődőket.