2021. május 9.
//
Gergely névnap

Ami Kosztolányi kötetét illeti: túlságosan is sok vers van benne

Kiragadott sorok, félreérthető mondatok, vagy valóban azt állította valaki Kosztolányi Dezső egyik kötetéről, hogy túl sok vers van benne?

Arany Zsuzsanna, a Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjának vezetője csütörtök estére szervezett online beszélgetést Kaffka Margitról és Kosztolányi Dezsőről. Az esemény címe „Jó versei teszik a poétát”, mellyel rögtön meg is zavarják az ember: pozitív kicsengése becsapós, hiszen ki van ragadva Kaffka Margit Kosztolányi első, 1907-es kötetéről írt kritikájából, a teljes bekezdés viszont így szól:

"Egészben véve haszon és nyereség nekünk Kosztolányi, akiről újabban néhány prózai dolgozata révén derült ki, hogy komoly és öntudatos esztéta. Ami a kötetét illeti - túlságosan is sok vers van benne. Igen, azt akarja ez jelenteni, hogy legkevesebb harmincat egészen el kellett volna hagyni. A "gyilkosok"-ért meg kellene őt fenyíteni. De mindez csak rendezésbeli hiba. Mert rossz verset, kérem szeretettel, minden "verstanáló" tanál, óh, jaj, de mennyit! Különbség csak az, hogy az ügyesebbje nem nyomatja ki, sőt le se írja. - Mégiscsak a jó versei teszik a poétát."

Kaffka írása Kosztolányi kötetéről (részlet)Kaffka írása Kosztolányi kötetéről (részlet)

A beszélgetés vendége Parádi Andrea, muzeológus, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára volt. A diskurálást Arany Zsuzsanna nem kívülállóként, hanem szakavatottként vezette, hiszen a Pannon Egyetem (MFTK) oktatója - többek között - Kosztolányi kutató: megtudtuk, hogy bár Kaffka több ízben is reagál Kosztolányi műveire, az eddigi ismeretek alapján Kosztolányi nem ír Kaffkáról, noha Arany Zsuzsanna szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy munkásságára hatott-e, mert vélhetően igen. 

Plakátterv: Keszte BálintPlakátterv: Keszte Bálint

Furcsa fintora a sorsnak a sok évforduló, amelyek kísértetiesen kacsintanak vissza: Kaffka Margit kicsit több mint száz éve hunyt el, az első világháború után pusztító spanyolnáthában. A trianon emlékév pedig tavaly volt, és bár alakulhatott volna szebben is a 2020, a megemlékezésekből nem volt hiány, ebből is kaphattunk egy kis ízelítőt, persze Kosztolányi munkásságán keresztül:

Parádi Andrea a beszélgetés második felében egy egészen különleges helyre, az Édes Anna helyszínére, Vizyék házába kalauzolta a közönséget, hiszen a PIM egyik kiállításának kulisszáiba engedett betekintést.

Kosztolányi említett regényén keresztül azt is megtudhatjuk, hogyan viszonyult ehhez a történelmi időszakhoz, vagyis az első világháború utáni eseményekhez.

A beszélgetés online formájának pozitívuma, hogy a kiállítás falai közé másként valószínűleg nem tekinthettünk volna be; így viszont Kosztolányi relikviái közül is láthattuk néhányat.

Az online beszélgetés visszatekinthető a Sziveri Intézet Facebook oldalán.

Borítókép: vates.hu

Szabó Eszter

További cikkek

Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.
Elmarad a Gizella-napok
Elmarad a Gizella-napok
Közösségi oldalán jelentette be az egyébként nem meglepő hírt a Veszprémi Programiroda: idén sem rendezik meg a Gizella-napokat a járványhelyzet miatt.
Hollywood nyomában Magyarországon
Hollywood nyomában Magyarországon
Vörös veréb, Fekete özvegy, Vaják. Csak néhány azok közül a hollywoodi produkciók közül, amelyeket részben vagy egészben kis hazánkban forgattak. Az elmúlt években Magyarország egyre népszerűbb lett a filmesek körében, a mozgókép és az utazás szerelmeseinek pedig izgalmas felfedezést jelenthet felkeresni a forgatási helyszíneket.
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.