2021. április 16.
//
Csongor névnap

Bűnbeesés és feltámadás a 200 éves Haiszler-kápolnában

2021. február 13. 16:50
Van néhány ikonikus épület Veszprémben, amelyek nem szerepelnek a turistakalauzok első oldalain, mégis több száz évre visszanyúló történetük van, ha pedig sikerül megszerezni a kulcsot a bejárati ajtajukhoz, egy másik kor emlékei tárulnak a szemünk elé. Az Alsóvárosi temetőben lévő Haiszler-kápolna egy ezek közül.

A város egyik legrégebbi temetkezési helye a Mártírok úti Alsóvárosi temető. Még a XVIII. században hozták létre, amikor Veszprém lakossága ugrásszerű növekedésnek indult, ezzel együtt egy járvány miatt az elhunytak száma is megnőtt, ezért volt szükség, hogy püspöki engedéllyel tovább bővítsék a temetkezési helyet.

Ekkoriban a még nem létező Haiszler-kápolna területe volt a temető központja, innen terjeszkedett a sírkert. Az Alsóvárosi temetőben vannak eltemetve a város jeles polgárai, többek között Komjáthy László, egykori polgármester, orvosok, egyházi méltóságok, valamint '48-as forradalmárok és háborús hősök is. Ma már új temetkezésre nem használják, a kriptákat a még élő leszármazottak halálakor nyitják meg.

Ebben a legendás temetőben található a Heiszler-kápolna, amit 1831-ben emelt Haiszler György az előző évben kolerajárványban elhunyt György fia sírhantja fölé. A kápolna megépítése után egy alapítványt is létrehoztak az egyházmegyei hatóságnál 1000 Ft-os letéttel azzal a megkötéssel, hogy minden évben a Szent Kereszt ünnepén szentmisét kell bemutatni a kápolnában.

A kápolnáról Korompay György így írt az 1957-ben megjelent Veszprém című könyvében:

A bejárati oldal négy ¾ dóroszlopos, timpanonnal lezárt előépítményén keresztül köralaprajzú centrális térbe jutunk, melyhez a bejárattal szemközt félkörű apszis csatlakozik. A kápolna oldalfalain Ádám és Éva bűnbeesését, a paradicsomból való kiűzését, a kupola felületén pedig a feltámadást és az utolsó ítéletet ábrázoló freskók láthatók. A homlokzat falnyílásait kovácsoltvas rácsok díszítik. A timpanon mögötti nyeregtetőn haranggal felszerelt huszártorony ül, a kupolát zsindelyezett manzárdtető fedi. Az oltár kronosztikonjából az 1830-as, a timpanon frízén levőből az 1831-es évszám olvasható ki.

A freskók, igaz megkopva, de a mai napig látszódnak a kápolna belső falain. A klasszicista ábrázoláson jól kivehető a bibliai Ádám és Éva, valamint a tiltott gyümölcs és a kígyó az Édenkertben.

A mennyezet mára több helyen beázott, de, ha felpillantunk így is látszódik a feltámadás, a mennyország ábrázolása angyalokkal, valamint a pokol ördögeivel a kupola szélén.

Maga a kápolna belseje szűkös egy nagyobb szentmiséhez, a kör alakú beltér két oldalán padok vannak, ahol 10-12 ember fér el, középen pedig egy oltár, ahol ma főleg halottak napján tartanak megemlékezést, valamint kivételes esetben gyászmisét egy-egy temetés alkalmából.

A kápolnában egy szűk csigalépcső vezet fel a karzatra, ami anno egy kisebb orgonának is helyet adott, ez ma már nem működik, de a bejárat fölött még jól látható.

A Haiszler-kápolnát 2003-ban felújította a város, ekkor restaurálták a homlokzatát. A felújítási munkálatok alatt derült ki, hogy a kápolna 170 évvel építésénél a temető talajszintje 30-40 centivel alacsonyabban volt, ezt a munkásoknak akkor korrigálni kellett. Végül precíz munkával sikerült a patinás épület külsejét régi fényébe visszaállítani, így kívülről ismét a Mártírok úti temető jellegzetes épülete lehet.

A belső felújítás és a freskók restaurálása még várat magára, ez egy későbbi feladat lesz, hogy a Haiszler-kápolna közel 200 évvel az építése után ismét eredeti formájában és funkciójában működjön.

 

A cikk megírásához nagy segítséget nyújtott Vándor András - A megújult Haiszler-kápolna az Alsóvárosi temetőben című írása, ami a Veszprémi Szemle 27. számában jelent meg 2012-ben.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Épült: az örök emberszeretet nevében
Épült: az örök emberszeretet nevében
Az Erzsébet-liget végén a fák mögött rejtőzik az egykori gyermekkórház hatalmas épülete, amely immáron negyed évszázada üresen és funkció nélkül tűri az idő vasfogát és szolgál a graffitisek gyakorlótereként. Cikkünkben bemutatjuk az épület történetét, két világháborún és rendszerváltáson át, mielőtt az Európa Kulturális Főváros keretében hamarosan új funkciójában születne újjá.
Eltűnt települések utcáin
Eltűnt települések utcáin
A Bakonyban számos olyan település létezett a múltban, amikről gyakran még a manapság a közelükben élők sem halottak. Ezek legtöbbje a a török időkben néptelenedett el, és mára csak néhány szétszórt kődarab – vagy annyi se – emlékeztet rá, hogy egykor emberek éltek itt. Ezúttal azonban nem velük, hanem a XX. század áldozataival foglalkozunk.
Mi lesz velem, ha rám talál egy régész?
Mi lesz velem, ha rám talál egy régész?
Adott két állítás: az első, hogy a sírok feltárásával fontos tudást szerezhetünk a múltról; a másik, hogy a halottainkat hagynunk kell békében nyugodni. Külön-külön mindkettővel egyetértek, de vajon a két, egymással ellentétes kijelentést hogyan lehet összhangba hozni? Ennek megértéséhez kértem segítséget Pátkai Ádám Sándor régésztől, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársától.
25 éve fosztogatják az Öskü melletti római kori lelőhelyet, most munkacsoport jöhet létre a megvédésére
25 éve fosztogatják az Öskü melletti római kori lelőhelyet, most munkacsoport jöhet létre a megvédésére
Az Öskü és Bánta közti lelőhely jelentősége a balácapusztai villagazdaságéval vetekedhet.
Kun Béla, mint a forradalom hőse?
Kun Béla, mint a forradalom hőse?
A megyei kórház melletti Alsóvárosi temetőben nyugszik egy bizonyos, ma már kissé abszurdan ható nevet viselő, mozgalmas életutat bejárt ’48-as huszártiszt, az egykori vármegye alispánjának fia, Kun Béla. Vendégcikkünkben rá emlékezünk a Balogh Dénes írása nyomán.