A köszöntőt Ruppert Tamás, az egyesület elnöke mondta, melyben arról beszélt, hogy akármit is hoznak a körülmények, a kultúrának igenis virágoznia kell. Örömmel konferálta fel Felföldi Gábort, az egyetem kulturális referensét, aki a fotók levetítése közben olvasta fel a szerzők bemutatkozását, melyben főként a fotózás mibenlétéről beszéltek, valamint arról, hogy találta meg őket a szóban forgó művészeti ág.
Fotó: Vékony Balázs
Az egyesület 2017 óta bejegyzett civil szervezet, de valójában már tíz éve működik, korábban Pannon Egyetem Fényképészkör néven több tárlatukkal is találkozhattunk. Leginkább népszerű rendezvényük, a Fotósviadal kapcsán ismert e nevük, de az elmúlt években nem csak a verseny, hanem az egyesület is törekszik arra, hogy közösséget építsen a hazai fotósok körében. Fotóstúrákat, közös tematikus fotózásokat szerveznek, és a jövőben további kiállítások is tervben vannak.
Fotó: Nagy László
A tehetséges szerzők közül sokan hivatásszerűen űzik a fotózást; az igényes munkák elkészítése egyúttal remek kikapcsolódás is. A fotósok közül akadt, aki utazásait örökítette meg, méghozzá nem akármilyen városhoz – New Yorkhoz, más Párizshoz – kapcsolódva.
Fotó: Vas Enikő
De akadt olyan szerző is, akit egy aprónak tűnő, ám annál jelentősebb első dicséret vezetett el addig, hogy lovakat kezdjen el fotózni. A sportos képekből sem volt hiány: egészen hihetetlen sportpillanatokról kaptunk tanúbizonyságot.
Fotó: Tál Dominik
A vetítést követően dr. Abonyi János, a PE MK tudományos és stratégiai dékánhelyettese búcsúztatta el a kiállítást, beszédében pedig kitért a tényre, miszerint a fényképészkör megérdemelte volna, hogy normál körülmények között búcsúzzon a kiállításuk, és, hogy több ember lássa a fotókat, hiszen színvonaluk megkérdőjelezhetetlen.
Fotó: Császár László
Végül Felföldi Gábor olvasott egy Déry Tibor részletet, a Hozzászólás a fotógráfiához című műből:
"Hogy mennyire nem ismerjük a legkézenfekvőbb, a legegyszerűbb, a látható világot sem, hogy legpontosabban működő érzékszervünk, a szem is milyen felületesen és önzőn működik, csak abból a szögből s csak annyit választva ki ebből a látható világból, amennyire a legszigorúbb ökonómia szerint szükségünk van, hogy mennyire nem ismerjük még a világ felületét sem, arra a fényképező lencse tanít meg legjobban. A szemünk nem lehet tárgyilagos, a szemünk átalakítja a világot."
Fotó: Zámbó Szilárd
A kiállítók: Császár László, Csonka-Szabó Margit, Gyuroski Attila, Koszi Levente, Nagy László, Ruppert Tamás, Szente Benjamin, Tál Dominik, Vas Enikő,Vékony Balázs, Zámbó Szilárd
Borítókép: Ruppert Tamás
