2021. április 12.
//
Gyula névnap

Tíz dolog, amit ne higgy el az ókorban játszódó filmeknek

2020. december 5. 5:00
Például, hogy a rómaiak állandóan tógát viseltek, vagy hogy gladiátorok csak férfiak lehettek. Az idei Kutatók Éjszakája az antikvitás idején játszódó alkotásokról is lerántotta a leplet.

2020 pozitívuma, hogy az online térbe költözött Kutatók Éjszakáján számos olyan előadásnak is részesei lehettünk, amelyekről különben jó eséllyel lemaradtunk volna. Pedig Gellérfi Gergő, a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék oktatójának előadásáról igazán kár lett volna, aki az ókorban játszódó filmeket és sorozatokat vizsgálta tudományos-történelmi megközelítéssel, rávilágítva, milyen sok ponton ferdítenek azok.

Persze, Gellérfi szerint téves információkat nem csak a mozgógépes alkotások tartalmaznak. Közismert tényként emlegetjük, hogy Karthágó romjait sóval hintették be a III. pun háborúban, vagy hogy a beteg és gyenge csecsemőket lehajították a Taigetoszról, holott a források ezeket nem támasztják alá.

Vannak ugyanakkor olyan dolgok, amelyeket leginkább a filmek miatt hiszünk igaznak, holott valóságalapjuk ezeknek sem sok van. Gellérfi összesen tíz ilyet gyűjtött össze előadásában.

1. A latin nyelv használata: Ha latinul szeretnénk megtanulni, azt inkább ne a hollywoodi művek nyomán tegyük, ezekben ugyanis nagyon gyakran nemcsak a kiejtés helytelen – a Gladiátorban például jellemzően olaszosan beszélnek –, de sokszor maga a szöveg is, ami feliratok formájában látható.

2. A feltartott hüvelykujj: Hivatalosan elfordított hüvelykujjról beszélhetünk a gladiátorviadalokon, és ez esetben a vízszintesen kinyújtott hüvelykujj a halált jelölte, míg a marokra szorított a kegyelmet. A „like” jel elődje csak a középkorban terjedt el.

3. Gladiátorok: A filmekben szinte kizárólag férfi gladiátorokat láthatunk, holott kifejezetten sok női harcos is volt. Pozitív kivétel egyébként az azonos című film zámai csatajelenete.

4. Gályarabság: Ben Hur gályarabsága valójában meg se történhetett volna, ha a készítők hűek akartak volna lenni a történelemhez. A gályarabság ugyanis inkább középkori találmány, az ókorban a rabszolgákat pont hogy felszabadították, mielőtt hajón kezdtek volna szolgálni.

5. Octavianus: A későbbi Augustus császár neve nem is ez volt. Császárra koronázása előtt Gaius Octavius volt a neve, az adopció után pedig Gaius Iulius Caesar.

6. A színek hiánya: Az antik városok mind vakítóan hófehérek voltak, igaz? Hát nem. Hanem színesek.

7. Öltözködés: Az egy dolog, hogy az elegáns, csinos női ruhák meglehetősen anakronisztikusak, de a rómaiak sem viseltek állandóan tógát. Már csak azért sem, mert meglehetősen nehéz volt hordani, így inkább a mai öltöny funkcióját látta el. De bíborban sem tobzódott minden, hiszen a bíborfesték nem volt épp olcsó.

8. Hétköznapi tárgyak: Bár az antikvitás roppant fejlett volt, a filmekben a készítők hajlamosak ennél is fejlettebbnek ábrázolni a kort. Kengyelt például nem használtak a lovakon, és Heléna sem mászkált rózsaszín napernyővel.

9. Hadviselés: Ugyanez igaz a hadviselésre. A Gladiátor nyitójelenete az erdőben lezajló ostromról például meglehetősen túlzó, hiszen ennyire nem voltak nagy stratégák, de a 300 csatajelenetei sem állnák meg a helyüket, mivel a robbanóeszközök feltalálásáig még több évszázadnak kellett eltelnie.

10. A trójai háború története: A Brad Pitt féle 2004-es Trója bizony elég sok helyen ferdít. Achilleus például már nem élt a város elfoglalásakor, Briszéisz nem volt tagja a trójai családnak, és Meneláosz, valamint Agamemnón sem halt meg, hanem mindketten hazatértek.

Bertalan Melinda

További cikkek

Ismét verssel fizethettek a színházszeretők
Ismét verssel fizethettek a színházszeretők
Hatodik alkalommal rendezte meg a Veszprémi Petőfi Színház egyedi „Fizessen verssel” kezdeményezését a Magyar Költészet Napja alkalmából.
A vers érzelmi vakcina
A vers érzelmi vakcina
Amely épp úgy működik, mint a rendes oltás: attól nem véd meg, hogy átéljünk bizonyos érzelmi szituációkat, de segít, hogy sokkal könnyebben vészeljük át őket. A magyar költészet napja alkalmából Nyáry Krisztián online előadására hívta az érdeklődőket az Eötvös Károly Megyei Könyvtár.
Várom, hogy lehessen virágot ültetni, de a munkát még jobban
Várom, hogy lehessen virágot ültetni, de a munkát még jobban
Gáspár Sándor, Kossuth-díjas színművész már 2013 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, ez alatt az időszak alatt a fővárosban is játszott, de vidéken is vendégszerepelt, így például Veszprémben. A vírus óta jórészt Alsóörsön van, onnan jár be abba a városba, ahol éppen dolga van. Mi Székesfehérváron találkozunk vele, egy rádiójáték felvétele után.
Könyvjelzőt is kapnak, akik ételt rendelnek a költészet napján
Könyvjelzőt is kapnak, akik ételt rendelnek a költészet napján
A magyar költészet napja alkalmából Vers elvitelre címmel rendhagyó programot hirdet a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és a veszprémi Művészetek Háza.
Virtuálisan bejárható a Kabóca Bábszínház
Virtuálisan bejárható a Kabóca Bábszínház
A teátrum munkatársai mindenkit várnak egy tárlatvezetésre az intézményben – virtuálisan.