2020 pozitívuma, hogy az online térbe költözött Kutatók Éjszakáján számos olyan előadásnak is részesei lehettünk, amelyekről különben jó eséllyel lemaradtunk volna. Pedig Gellérfi Gergő, a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék oktatójának előadásáról igazán kár lett volna, aki az ókorban játszódó filmeket és sorozatokat vizsgálta tudományos-történelmi megközelítéssel, rávilágítva, milyen sok ponton ferdítenek azok.
Persze, Gellérfi szerint téves információkat nem csak a mozgógépes alkotások tartalmaznak. Közismert tényként emlegetjük, hogy Karthágó romjait sóval hintették be a III. pun háborúban, vagy hogy a beteg és gyenge csecsemőket lehajították a Taigetoszról, holott a források ezeket nem támasztják alá.
Vannak ugyanakkor olyan dolgok, amelyeket leginkább a filmek miatt hiszünk igaznak, holott valóságalapjuk ezeknek sem sok van. Gellérfi összesen tíz ilyet gyűjtött össze előadásában.
1. A latin nyelv használata: Ha latinul szeretnénk megtanulni, azt inkább ne a hollywoodi művek nyomán tegyük, ezekben ugyanis nagyon gyakran nemcsak a kiejtés helytelen – a Gladiátorban például jellemzően olaszosan beszélnek –, de sokszor maga a szöveg is, ami feliratok formájában látható.
2. A feltartott hüvelykujj: Hivatalosan elfordított hüvelykujjról beszélhetünk a gladiátorviadalokon, és ez esetben a vízszintesen kinyújtott hüvelykujj a halált jelölte, míg a marokra szorított a kegyelmet. A „like” jel elődje csak a középkorban terjedt el.
3. Gladiátorok: A filmekben szinte kizárólag férfi gladiátorokat láthatunk, holott kifejezetten sok női harcos is volt. Pozitív kivétel egyébként az azonos című film zámai csatajelenete.
4. Gályarabság: Ben Hur gályarabsága valójában meg se történhetett volna, ha a készítők hűek akartak volna lenni a történelemhez. A gályarabság ugyanis inkább középkori találmány, az ókorban a rabszolgákat pont hogy felszabadították, mielőtt hajón kezdtek volna szolgálni.
5. Octavianus: A későbbi Augustus császár neve nem is ez volt. Császárra koronázása előtt Gaius Octavius volt a neve, az adopció után pedig Gaius Iulius Caesar.
6. A színek hiánya: Az antik városok mind vakítóan hófehérek voltak, igaz? Hát nem. Hanem színesek.
7. Öltözködés: Az egy dolog, hogy az elegáns, csinos női ruhák meglehetősen anakronisztikusak, de a rómaiak sem viseltek állandóan tógát. Már csak azért sem, mert meglehetősen nehéz volt hordani, így inkább a mai öltöny funkcióját látta el. De bíborban sem tobzódott minden, hiszen a bíborfesték nem volt épp olcsó.
8. Hétköznapi tárgyak: Bár az antikvitás roppant fejlett volt, a filmekben a készítők hajlamosak ennél is fejlettebbnek ábrázolni a kort. Kengyelt például nem használtak a lovakon, és Heléna sem mászkált rózsaszín napernyővel.
9. Hadviselés: Ugyanez igaz a hadviselésre. A Gladiátor nyitójelenete az erdőben lezajló ostromról például meglehetősen túlzó, hiszen ennyire nem voltak nagy stratégák, de a 300 csatajelenetei sem állnák meg a helyüket, mivel a robbanóeszközök feltalálásáig még több évszázadnak kellett eltelnie.
10. A trójai háború története: A Brad Pitt féle 2004-es Trója bizony elég sok helyen ferdít. Achilleus például már nem élt a város elfoglalásakor, Briszéisz nem volt tagja a trójai családnak, és Meneláosz, valamint Agamemnón sem halt meg, hanem mindketten hazatértek.
