Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mindenki filozófus, akinek vannak kérdései

2020. október 19. 4:10
Nem csak az ókori Görögországban fogalmaztak meg mélyreható filozófiai gondolatokat, erre kiváló példa volt szerda este András Ferenc filozófus legújabb könyvének bemutatója. A megértés ösvényeiben boncolgatott témák látszólag nem a legkönnyebb olvasmányok közé tartoznak, mégis minden embert érintenek. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Szerda délután a belvárosi Papírkutya kultúrbisztróban mutatták be András Ferenc filozófus legújabb kötetét, amely A megértés ösvényei címet viseli. Az eseményen a szerzővel Szabó B. Eszter, portálunk újságírója beszélgetett.

Rövidhírként gyakorlatilag ennyiben össze is lehetne foglalni a kötetbemutatót, bár így az elhangzott filozofikus gondolatok rejtve maradnának az olvasók előtt. Ezekből pedig nem volt hiány, és bár a szerző nem titkolta, hogy könyvében nem feltétlen a legegyszerűbben értelmezhető gondolatait sorakoztatja fel, azok mégis a mindennapi életünk, már-már monoton és egyszerű valóságát helyezik egy teljesen új megközelítésbe.

Szerda délután a belvárosi Papírkutya kultúrbisztróban mutatták be András Ferenc filozófus legújabb kötetét, amely A megértés ösvényei címet viseli.

Adott az esemény, amelyet az újságíró megpróbál hitelesen és informatívan átadni az érdeklődő olvasóknak. De ugyanez az esemény a beszélgetőpartnerek szempontjából önállóan megfogalmazott kérdésekkel és az azokra adott válaszokból állt. A Papírkutyában jelenlévő hallgatóság pedig lehet, hogy csak egy szellemi feltöltődésre vágyott a szürke októberi hétköznapon.

Lényegében így is, úgy is egy eseményről beszélünk, mégis, az teljesen mást jelenthet a különböző embereknek. Akkor valóban ugyanarról az eseményről beszélünk? Létezik-e egyáltalán, leírható-e nagy általánosságban ez a beszélgetés úgy, hogy azt mindenki megértse?

A szerző szerint a megértés kulcsa abban áll, hogy az eltérő emberek ugyanúgy látnak egy dolgot, ha ez másképpen van, akkor már félreértésekről beszélhetünk.

Ha valaki ennyitől elvesztette a fonalat, nem kell kétségbe esni, egyszerű hétköznapi példákkal a saját életünkből rá lehet jönni, hogy minek a filozófiai boncolgatását választotta András Ferenc legújabb kötetében, amelyben 12 tanulmányát gyűjtötte össze.

A szerző, akit, mint filozófus mutattak be az eseményen, habár emellett a Pannon Egyetem oktatója, korábban tanítóként is dolgozott, a médiában pedig még a mai napig aktív. Hogy ő hogyan definiálná saját magát, arra konkrét választ nem kaptunk, csak ismét egy filozofikus gondolatot:

Az vagy te, amit akkor is csinálsz, ha látszólag semmi értelme, ha egyébként nem is kifizetődő.

András Ferencnek a filozófia pont ilyen, habár egyértelmű definíciót nem könnyű találni erre a hivatásra (?), hiszen szerinte mindenki filozófus, akiben kérdések merülnek fel. Leginkább akkor, amikor döntési helyzetbe kerül. „Lenni, vagy nem lenni” - hogy egy klasszikust idézzünk.

De térjünk vissza a könyv eredeti kérdéskörére, a megértés rejtélyeire! Honnan tudjuk, hogy a saját értelmezésünk helyes-e, hogyan vegyük észre a félreértéseket? Erre a dilemmára az egyik legkézzelfoghatóbb példa a manapság oly sűrűn hallott „fake news” jelenség, azaz az álhírek problematikája.

A szerző filozófus ezen is csavart egyet és azt állítja könyvében:

Nem az a kérdés, hogy mi a hamis és mi az igaz. A fake news a hitelesség kérdése.

Ha olvasunk egy cikket, akkor nem az fog először felötleni bennünk, hogy amit leírtak, az igaz, vagy sem, hanem, hogy mennyire megbízható a forrás.

Ezzel némileg megelőlegezte a soron következő könyvének témáját is, amiben a hitelesség kérdéskörét fogja boncolni.

Ehhez viszont véleménye szerint először saját magunkkal kell tisztában lenni, a saját gondolatainkat kell megfelelően értelmezni.

Minderre pedig lehetséges, hogy a filozófia az egyik legalkalmasabb gyakorlótér. Tegyük fel a kérdéseket magunknak is, csavarjunk egyet az egyértelműn és könnyen lehetséges, hogy beválik András Ferenc állítása: mindannyian filozófusok vagyunk, ha kérdéseket teszünk fel.

Értelek téged. Értem, amit mondasz. Vajon mit jelentenek ezek a mondatok? Mire utalnak? Ha valamit ugyanúgy értek, mint te, akkor az egy és ugyanaz? Amit többen értünk, azok azonosak? S ha mindenki egyetért, akkor egyet ért? Ugyanazt az egyet? Ez puszta szójáték, vagy vegyük komolyan, és fogalmazzunk így: a megértéssel, az értelmezéssel kapcsolatos összes probléma valamilyen módon visszavezethető az azonosság paradigmájára.

/Részelt András Ferenc – A megértés ösvényei című kötetéből/

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. tegnap 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08 Szobrot állítanak Pilinszky Jánosnak Balatonkenesén kultúra Szobrot állítanak Pilinszky Jánosnak Balatonkenesén A költő születésének 105. évfordulója alkalmából készült bronz mellszobrot november 20-án, délután három órakor avatják fel a Bakó-ligetben - közölte a Balatonkenese Városért Alapítvány. 2026. október 27. 11:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.