Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C

Génszerkesztésért ketten kapják a kémiai Nobel-díjat

2020. október 13. 4:00 // Forrás: mti
A modern génszerkesztés két úttörője, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben, amelyet előttük mindössze öt nő kapott meg.

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál szerényebb körülmények között.

Forradalmi felfedezés

A molekuláris biológia egyik Szent Grálja az a felfedezés, amelyért idén odaítélték a kémiai Nobel-díjat, felforgatta az alap és alkalmazott biológiai kutatások módszertanát - mondta az MTI-nek Varga Máté, az ELTE TTK genetikusa, aki kutatócsoportjával munkája során maga is alkalmazza a két díjazott által kifejlesztett génszerkesztési módszert.

"Évek óta világos volt mindenki számára, hogy a CRISPR-ért kiosztanak majd egy Nobel-díjat, a kérdés csak az volt, hogy melyik évben és kik kapják" - mondta Varga Máté, aki úgy vélte, az orvosi Nobel-díj még korai lett volna, a Nobel-bizottság tagjai azzal, hogy ezért a felfedezésért kémiai Nobel-díjat ítéltek oda, "átvágták a gordiuszi csomót". A két kutató csoportja ugyanis kiemelkedő szerepet vállalt abban, hogy kidolgozzák a CRISPR-alapú génszerkesztés biokémiáját, feltárták annak a pontos molekuláris mechanizmusát, hogy a baktériumok hogyan védekeznek a vírusaik ellen, hogy miként működik a baktériumok kvázi adaptív "immunrendszere" - hangsúlyozta Varga Máté, hozzátéve, hogy a kutatók azt is felismerték, hogy a molekuláris mechanizmus ismeretében az is megfejthető lesz, hogy miképp lehet erre alapozva egy programozható, más szervezetekben is felhasználható molekuláris ollót készíteni.

Amikor ez a felfedezés 2012-ben megjelent, igazi módszertani forradalmat alapozott meg, sokan kezdtek új fejlesztésekbe, manapság pedig már hetente jönnek az újdonságok, amelyeket a szakemberek mind erre az elméletre alapoznak - mutatott rá a genetikus.

"Ez egy kicsit olyan volt, mintha megtalálták volna a molekuláris biológia Szent Grálját, mert nagyon sokan keresték, sokféleképpen próbálták megfejteni a kérdést, és voltak más genomszerkesztő próbálkozások is, de mindegyik körülményesebb és sokkal-sokkal drágább volt mint ez" - mondta a genetikus, hozzátéve, hogy ez a felfedezés "hihetetlenül" gyorssá és olcsóvá tette a DNS célzott szerkesztését, és tudomása szerint minden létező organizmusban jól működik. Varga Máté a módszer alkalmazási lehetőségei kapcsán azt mondta: a biológiának kevés olyan területe van, ahol ne lehetne használni. 

vehir.hu
további cikkek
A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat tudomány A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat - derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Current Biology című folyóiratban pénteken megjelent tanulmányából, amely szerint az ismert szavak a kutyák agyában is előidézik a jelentés mentális reprezentációját. 2024. március 23. 10:17 Kell-e egészségünk védelme érdekében a génmódosított növényektől félnünk? Kell-e egészségünk védelme érdekében a génmódosított növényektől félnünk? Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága „Kérem a következőt!” címmel tudományos ismeretterjesztő előadássorozatot indít az egészség és életmód témakörében szakterületük legkiválóbb tudós képviselőinek hiteles és közérthető tolmácsolásában. Az első előadás vendége Balázs Ervin akadémikus lesz március 20-án, aki a génmódosított növények egészségre gyakorolt hatását járja körbe. 2024. március 14. 9:27 Az egész világ figyelheti, hogy hol tart a világ leghosszabb ideje zajló tudományos kísérlete Az egész világ figyelheti, hogy hol tart a világ leghosszabb ideje zajló tudományos kísérlete A Pannon Egyetemet még sem alapították, amikor a világon elindult egy kísérlet, ami még ma is tart, ezzel kiérdemelte a leghosszabb ideje tartó tudományos kísérletének Guiness-rekordját. Hogy hol tart most a vizsgált folyamat, azt bárki élőben nézheti a cikkünkben is. 2024. február 19. 16:54 A négy magyar űrhajósjelölt beszélt felkészüléséről A négy magyar űrhajósjelölt beszélt felkészüléséről A Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogram négy magyar űrhajósjelöltjével - Cserényi Gyulával, Kapu Tiborral, Schlégl Ádámmal és Szakály Andrással - hangzott el beszélgetés felkészülésükről vasárnap délután a Kossuth rádió Irány az űr című műsorában. 2024. február 12. 14:27

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.