Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Attól hogy bio, nem feltétlenül jó

2020. június 11. 12:00 // Forrás: Ecoport magazin
A bio élelmiszerek hétköznapi és éttermi felhasználása után a borok is követik a bio-bummot, ám a bio nem feltétlenül minőségjelző.

A tudatos táplálkozás napjaink egyik legfontosabb témája. Egyre többen tudni szeretnénk, honnan származik és mi kerül az élelmiszerünkbe. A bor esetében azonban nem kötelező ráírni a címkére, hogy mi van benne.

„Sokan hiszik, hogy a bor csak szőlőből, természetes módon készül és az istenek ajándéka, holott ez nem így van. Sok-sok évtizede már, hogy a konzerv-és feldolgozó iparhoz hasonlóan a borra is külön iparág épült. Ezen borokba legtöbbször a szőlőn kívül más adalékanyagok is kerülnek, ami nekünk, fogyasztóknak a legkockázatosabb, hisz előbb-utóbb bajunk származhat belőle. Igaz a mondás, hogy az vagy, amit megiszol” – mondja Kató András, a Mitiszol? nevű webshop ügyvezetője, mely zászlajára tűzte a felszívódó vegyszerek és gyomirtó nélkül művelt, egészséges, tiszta szőlőből, a pincében minimális beavatkozással készült borok képviseletét Magyarországon.

De mit értünk biobor alatt? Bár a köztudatban elterjedt a kifejezés, hivatalosan a „biobor” jelzés nem létezik. A cikkhez mégis ezt az elnevezést választottuk, hisz könnyebben megjegyezhető és leginkább ez van a fejekben. A szakszerű definíció: „ökológiai rendszerben termesztett szőlőből készült bor.” Minden országban máshogy jelölik és mást értenek a bio alatt, de lényegében akkor beszélhetünk bioborról, ha a szőlőt, amiből készül, ökológiai rendszerben termesztik, vagyis olyan szőlőültetvényről származik, amit természetes módon műveltek. Csak hogy egy példát említsünk: a biotermelés és –gazdálkodási mód tiltja a műtrágyák, növekedésszabályozók és génmanipulációval előállított szaporító anyagok bármilyen alkalmazását. Ezt egy zöld certifikáció is jelzi a címkén.

Fotó: Mitiszol?Fotó: Mitiszol?

„A természetes borokban ugyanúgy vannak jó és gyengébb minőségű tételek. A bio nem minőségjelző, hanem csupán azt mutatja, hogy más szemléletben állították elő. Mivel a bor is élelmiszer, mindenkinek a saját egészsége érdekében érdemes átgondolnia, hogy mit fogyaszt. A bioborok ízre is mások, mint nagyipari társaik: minél alacsonyabb kénnel készülnek, annál természetesebb a fogyasztási örömük és vibrációjuk. A mi feladatunk, hogy kiválogassuk a legjobbakat” – hangsúlyozza Kató András, aki szerint a bio élelmiszerek éttermi felhasználása után kezdtél el a borok is elkezdeni a „bio trendet”.

Amerikában, Észak-és Nyugat-Európában már tíz éve lezajlott a bioborok térhódítása, Magyarországon az utóbbi 3-5 évben kezdett el köztudatba kerülni. Ők már 14 éve foglalkoznak természetes borokkal.

Mivel a bioborokat jellemzően kisebb (2-4, de maximum 30 hektáros) családi pincék állítják elő, nagy részük nem szupermarketekben, hanem gasztroboltokban és borszaküzletekben kaphatók. A magyar szőlőtermelésnek nagyjából 3-4%-ából lesz végül biobor, Ausztriában ez a szám majdnem 10%.

Kató szerint a bio módon történő termelésre való átállás növekedhet a jövőben Magyarországon. „Látok mozdulatokat nagyobb birtokoktól is, hogy kísérleteznek az ötlettel, hisz látják, hogy nemzetközi szinten ez egy folyamat. Nem divat, mert a divat múló dolog. Itt arról van szó, hogy az emberiség elmozdult egy fenntarthatóbb irányba. Ez örvendetes, hisz ezzel az egészségünket is kevésbé kockáztatjuk.”

A cikk az Ecoport magazin 2020/1. számában jelent meg.

Ge. Á.
további cikkek
Több európai országból is érdeklődtek a veszprémi zöldmegoldások iránt VKSZ Zrt Több európai országból is érdeklődtek a veszprémi zöldmegoldások iránt A klímaváltozásra, a biodiverzitásra és az esztétikára is figyelni kell, amikor a városi zöldfelületekhez hozzányúlnak a VKSZ Zrt. kertészei, de mindezek mellett a kísérletezésről sem tettek le azon a 200 hektáron, amiért Veszprémben felel a közüzemi szolgáltató. Ezekre a megoldásokra pedig külföldről is kíváncsiak, csütörtökön összesen hat európai országból érkeztek szakemberek, hogy megismerjék a veszprémi megoldásokat. ma 11:49 1% az esély a világháborúra 1% az esély a világháborúra Dr. Resperger István biztonságpolitikai szakértő Háború és béke címmel tartott előadást a Pannon Egyetemen kedden, ahol Tolsztoj művének elemzése helyett sokkal inkább a világ konfliktusos régiói kerültek terítékre. Ukrajnára, az arab térségre és Tajvanra egyaránt kitért az országosan is elismert szakember, miközben a globális atomháború valós fenyegetésének esélyét is számba vette. ma 22:43 Navracsics: az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita Navracsics: az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében zajló első Kohéziós Csúcstalálkozón. tegnap 12:20 A holokauszt veszprémi áldozataira emlékeztek A holokauszt veszprémi áldozataira emlékeztek A megemlékezést minden év április 16-án tartják meg, amely az 1944-ben, immár 80 éve történt borzalmak, a holokauszt magyarországi áldozatainkat emléknapja.   2024. április 16. 16:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.